Szakkpzsi rendszer s munkaerpiac Az llami felsoktatsi frhelyallokci

  • Slides: 22
Download presentation
Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének

Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében Varga Júlia BCE – MTA KTI SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19.

(1) A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami

(1) A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami finanszírozású férőhelyek elosztása között van-e kapcsolat? (2) A pályakezdő diplomások további felsőfokú tanulmányai mennyiben magyarázhatók azzal, hogy a fiatal diplomások első végzettségének szakiránya nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ?

(3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés?

(3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés? (4) A felsőoktatás állami finanszírozású férőhely allokációjának hazai gyakorlata lehetőséget ad-e arra, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piac hosszú távú igényeihez?

Forrás: OKM

Forrás: OKM

15 20 25 % 30 35 A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és

15 20 25 % 30 35 A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és az OECD országok átlagában, 2005 23 -34 35 -44 45 -54 55 -64 Korcsoport Magyarország OECD Forrás: Education at a Glance 2007 – OECD Indicators EU 19

Képzési kínálat szintek szerint Forrás: OKM

Képzési kínálat szintek szerint Forrás: OKM

Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal

Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező, azonos régióban, településtípusban és ágazatban dolgozók átlagos nettó kereseti különbségei Forrás: Kézdi (2004).

A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály Forrás:

A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint ■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében

Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint ■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében követte a jelentkezési arányokon belüli változásokat, de változások üteme kisebb volt, mint a jelentkezési arányokon belüli változásoké ■ A munkaerő-piacra lépő felsőfokú végzettséget szereztek szakcsoportok szerinti megoszlása különbözik a nappali tagozatos képzésre felvettek szakcsoportok szerinti megoszlásától, jobban követi a hallgatói kereslet szakcsoportok szerinti megoszlását ■ A nem nappali képzésben azokban a szakcsoportokban szereznek végzettséget a hallgatók, melyekben a képzési kínálat szűkös volt és/vagy, ahol az oktatáspolitika korlátozni kívánta volna a részvételt

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei • A szakcsoport -szint-intézmény kombinációk munkaerő-piaci teljesítményük szerinti értékelése (relativ keresetek, különböző munkaerő-piaci státuszokba kerülés relatív esélyei). • A munkaerő-piaci teljesítmény összehasonlítása a relatív felvételi arányokkal (állami finanszírozású helyekre felvett és 1. helyen jelentkezettek aránya). • A felvételi input és a munkaerő-piaci output illeszkedése megfelelő-e vagy sem? • A nem megfelelő illeszkedést mutató esetek 2 csoportja: a felvett hallgatók a munkaerő-piaci outputhoz képest (1) „túl sokan”, (2) „túl kevesen” vannak.

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése ■ A férőhelyek elosztása nem követte a

Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése ■ A férőhelyek elosztása nem követte a felsőfokú képzések munkaerőpiac hozadékát, a relatív keresetekkel és a különböző munkaerőpiaci státuszokba kerülés relativ esélyeivel mérve ■ Csak „rosszul illeszkedő” egyetemi szintű : bölcsész, a közgazdasági, a szociális főiskolai képzés: agrár, a jogi és szociális igazgatási, természettudományi ■ A felvett hallgatók arányában a munkaerő-piaci sikeresség idokolta arányoknál több hallgató: műszaki (főiskolai ); tanító, óvodapedagógus; agrár, főiskolai); közgazdasági (főiskolai); agrár(egyetemi). ■ Kevesebb hallgató : közgazdasági, egyetemi ; informatikai, főiskolai; jogi és szociális igazgatási, egyetemiszázalék); informatikai, egyetemi.

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése szerint % Nem szerzett Szerzett Más szakcsoportban Ugyanabban a szakcsoportban Együtt 42. 9 34. 9 22. 2 100 Férfi 45. 3 31. 0 23. 7 100 Nő 41. 2 37. 8 21. 0 100 1. Diploma főiskolai 44. 0 33. 4 22. 6 100 1. Diploma egyetemi 41. 3 37. 0 21. 7 100 Forrás: FIDÉV követéses adatfelvétel, 2004

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok 1. Diploma szakcsoportja Nem szerzett Szerzett Együtt

Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok 1. Diploma szakcsoportja Nem szerzett Szerzett Együtt Más szakcsoportban Ugyanabban a szakcsoportban Agrár 32. 1 50. 5 17. 4 100 Bölcsész, nyelvi 36. 8 47. 4 15. 8 100 Műszaki, informatikai 50. 2 26. 8 23. 0 100 Jogi, igazgatási 51. 7 24. 7 23. 6 100 Gazdasági 43. 8 19. 5 36. 9 100 Tanárképzés 48. 1 41. 0 10. 9 100 Egyéb 32. 1 59. 3 8. 6 100

Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális

Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális probit becslés) Szignifikáns hatás Nincs szignifikáns hatás 1. diplomától különböző szakcsoportú diplomát szerzett 1. diplomával azonos szakcsoportú diplomát szerzett Férfi Első diploma főiskolai Első diploma felvételi arány Első diploma szakcsoportja Agrár Bölcsész, Nyelvi Természettudományi Óvó-, tanítóképző Férfi Első megfigyeléskori kereset Első diploma főiskolai Első diploma szakcsoportja: 1. megfigyeléskori (log) kereset 1. megfigyeléskor foglalkoztatott 1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez 1. megfigyeléskor foglalkoztatott 1. 1. megfigyeléskori állása kapcsolódott végzettségéhez

 • A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra,

• A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra, hogy megakadályozza a „túlképzést. • A meghosszabbodott tanulmányi idő következtében a keretszámok korlátozása ahhoz vezet, hogy a fiatal diplomások „kerülő úton”, nagyobb költséggel tanulnak.

Változások a keretszámok elosztásában 2007 -ben • Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának

Változások a keretszámok elosztásában 2007 -ben • Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának csökkentése (rögzítése az érettségizők 68 %-a) • Az intézmény szintű szakcsoportonkénti keretszámmeghatározás megszünt • Változások a képzési területek szerinti felvételi keretszámokban • Műszaki, informatikai, természettudományi képzésbe felvehetők arányának növelése, gazdálkodás, jogi, tanári képzésbe felvehetők arányának csökkentése

Változások a keretszámok elosztásában 2007 -ben

Változások a keretszámok elosztásában 2007 -ben

 • Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell

• Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteni a végzetteket, a hosszabb távú foglalkoztathatóságot kell biztosítani

 • a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása,

• a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása, meghatározása valamennyi szakcsoportban nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban • rugalmatlanná teszi a képzési kínálatot • hatékony információ-szolgáltatást, karrier-tanácsadás és irányítás • megfelelő információs háttér kialakítása

Információs-háttér kialakítása: ● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának

Információs-háttér kialakítása: ● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának követését ● TÁMOP 3. . 4. 1. prioritása „Pályakövetés, alumni szolgáltatás, karriertanácsadás - hallgatók számára hatékony tanulmányi- és életpálya gondozási rendszer kidolgozása és bevezetése, átfogó, országos hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása és működtetése” ● 2008 -ban elkészült „A munkaerő szakmaszerkezeti keresletelőrejelzése” a Humán Erőforrás Operatív Program 1. 2 intézkedése „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” keretében.