Piacgazdasgi alapfogalmak Piac p p p A trsadalmi

Piacgazdasági alapfogalmak

Piac p p p A társadalmi méretű koordináció és a modernizálódó gazdaság középpontja a PIAC. =/= pontosan meghatározható hely. A piac fogalmán a keresleti (vételi) és kínálati (eladási) szándékokat, ezek találkozását, a cserekapcsolatok összességét kell érteni.

A piac elemei p p Kereslet: az az árutömeg, amelyet a fogyasztók adott időpontban képesek és hajlandóak megvásárolni (piaci kereslet!). Kínálat: az az árutömeg, amelyet a termelők adott áron eladásra felkínálnak (piaci kínálat!). Ár: az áru értékének pénzbeni kifejezése. A kereslet növekedése áremelkedést, a kereslet csökkenése árcsökkenést von maga után. Jövedelem: termelői oldalról = árbevétel költségek. Fogyasztói oldalról = a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége.

A pénz lényege Lényege, hogy közvetítő eszközként szolgáljon, olyan eszközként, amelynek segítségével gyakorlatilag mindent megvehetünk és eladhatunk. p Sok dolog szolgált pénzként az idők folyamán, de ma elsősorban a papírpénz és a bankszámlapénz, vagyis olyan cikkek korát éljük, amelyeknek nincs belső értékük. p

A pénz kialakulása p p p 1) Őskorban közvetlen árucsere. (Javakat cserélnek javakért. Előrelépés, mert előtte mindenki ezermester volt . ) 2) Árupénz kora. Áruvilágból kiemelkedik egy termék, amire egyaránt szüksége volt mindenkinek. (só, marha, dohány, olivaolaj, bor, réz, vas, arany) Hátrány marha pl. nem osztható kis egységekre, az oliva tárolása bonyolult. 3) 19. századra az árupénz már kizárólag a fémekre korlátozódik. A vándorlások során kialakultak a fémpénzek. n n Osztható, szállítható, nem romlik el, állandó kereslet, tetszetős, mindenki számára egyenlő értéket képvisel. Önértéke is van általában, azaz önmagáért is használták. Pl. aranyat a fogak és ékszerek készítésére. Ma már a belső hasznosság a legkevésbé fontos a pénzzel kapcsolatban. Arany- és nemesfém-kitermelés csődje pénzhelyettesek jelennek meg.

A pénz kialakulása p 4) Az árupénz korát a papírpénz váltotta fel. n p 5) Ma pedig a bankszámlapénz (melynek nincs tényleges megjelenési formája) – egy bankban elhelyezett betét után kiállított csekk – korát éljük. n p Ekkor a pénzt – mint pénzt, nem pedig árut - nem önmagáért igénylik, hanem azokért a dolgokért, amiket vásárolni lehet rajta. Számláinkat csekken bankszámlánkra utalják. fizetjük, fizetésünket A jövő/jelen a pénz- és kártyakímélő eszközök elterjedése elektronikus fizetés és az Internet.

A pénz Szerepe: p pénzzel bonyolítják az áruk cseréjét, adásvételét; p meg lehet takarítani, fel lehet halmozni, befektetésként vagyonfelhalmozásra és tőkeképződésre is lehet használni. Likviditás: mekkora ráfordítással, költséggel jár egy másik dologra való elcserélése? Barter

A pénz funkciói p p p Forgalmi eszköz vagy csere funkció: az áruk és szolgáltatások cseréjét biztosítja, az árumozgást közvetíti. Értékmérés, érték-összehasonlítás funkció: a pénz segítségével hasonlítja össze a piac a különböző áruknak tulajdonított értéket, a termelők ráfordításait, teljesítményét és azok jövedelmét. Fizetési eszköz funkció: a pénzmozgás elválik az árumozgástól. Felhalmozási és kincsképző funkció: a vagyontartás eszköze. Világpénz funkció: ha valamely pénzeszköz a nemzetközi áru- és pénzforgalomban tölt be rendszeres forgalmi és elszámolási eszköz funkciót.

Piaci szereplők A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. p Fogyasztók (háztartások) p Eladók (termelők, üzleti szervezetek) p Költségvetési intézmények p Egyéb szervezetek p

A piaci szereplők sajátosságai Racionális gazdasági cselekvés p. A saját érdek érvényesítésére való törekvés p A gazdasági hatékonyság szeme előtt tartása p Keresletükkel vagy kínálatukkal kapcsolódnak a piachoz p

Kereslet, kínálat

Elöljáróban… p p Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása. Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni. Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására.

Elöljáróban. . . p p Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata. Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak. A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. Elemzéseink alapvető piacai: n n a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca (termékpiac), a termelési tényezők piaca (a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca).

Alapvető piacok TÉNYEZŐPIAC Bérleti díj Kamat ERŐFORRÁSOK VÁLLALATOK HÁZTARTÁSOK Pénz TERMÉKPIAC ÁRUK SZOLGÁLTATÁSOK Pénz PÉNZ

Kereslet p p p Nem más, mint a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra. A keresletet legpontosabban termékmennyiségben határozhatjuk meg. A probléma: hogy ált. többféle terméket, széles választékban állítnak elő (pékáru, TV), ebben az esetben a mennyiségi adatok helyett pénzben szükséges kifejezni. A kereslet meghatározásának másik fontos eleme, hogy mindig egy meghatározott időtartamra szükséges megállapítani. A keresletet tehát összesíthetjük: n n Egyénenként, Termékekként (kenyér), Termékcsoportonként (pékáru), Különböző időtartamokra (előző év, világháború után, stb. ).

A kereslet törvénye, keresleti függvény p A kereslet törvénye: Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken, ha az árak csökkennek, a kereslet nő. n p (Ebből következik, hogy a kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti. ) A kereslet és az árak kapcsolatát a keresleti függvény (D) mutatja meg: megmutatja valamely áru azon mennyiségét, amelyet a vásárlók különböző árak mellett meg tudnak és meg is akarnak vásárolni. n n A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak.

Keresleti függvény Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p (Ár) D (Kereslet) D* p* q* q (mennyiség)

Kereslet változása p A kereslet az áron kívül megváltozhat más tényezők hatására is, melyek a következők lehetnek: n n n p p A fogyasztók ízlése, Fogyasztók száma, Fogyasztók pénzjövedelme, Kapcsolódó áruk ára, Fogyasztói várakozások stb. Ha az ár változik, akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kereslet mennyiségének változásáról beszélünk. Ha változik valamilyen nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező, változni fog a kereslet, és a keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük keresletváltozásnak.

Keresleti függvény Az ár csökkenésével nő a vásárolt mennyiség (bizonyos intervallumon belül). p (ár) D (Kereslet) D 1 p 1 D* p* D 2 p 2 q 1 q* q 2 q (mennyiség)

A keresleti függvény változása (példa) p p p A görbe 1 -1 pontja mindig az éppen vásárolni szándékozott mennyiséget (keresett mennyiséget) jelöli. Ha a plazma TV ára lecsökken, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan nagyobb lesz a keresett mennyiség az adott termékből. Ez pedig azt jelenti, hogy elmozdulunk a keresleti görbe egyik pontjából egy másik pontjába, de mindvégig a görbén maradva! A görbe egésze viszont maga a kereslet. Ha kiderül pl. hogy az Olimpiát nálunk fogják megrendezni és ezért nő meg a plazma TV iránt a kereslet, egyben azt is jelenti, hogy minden lehetséges ár mellett többet vennének az emberek. Ekkor tehát maga a keresleti görbe mozdul el.

A keresett mennyiség változása A keresleti görbe változatlan, csak elmozdulunk egy alacsonyabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. (Pl. csökken a TV piaci ára. ) p (ár) D (Kereslet) D* p* D 1 p 1 q* q 1 q (mennyiség)

A kereslet változása A keresleti görbe eltolódik, jobbra, felfelé. (Pl. a megváltozott érdeklődés miatt nő a piaci p (ár) kereslet. ) D 1 D 2 q (mennyiség)

Kínálat p p A kínálat a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége. A kínálatot is természetes mértékegységben fejezzük ki, meghatározott időszakra értelmezzük, és megkülönböztetünk egyéni, összes, illetve termékcsoportkínálatot.

A kínálat törvénye, kínálati függvény p A kínálat törvénye szerint a piacon felkínált javak mennyisége az árral egyenes arányosságban mozog, vagyis ha csökken az ár, csökken a felkínált mennyiség is, míg az ár növekedésével a felkínált mennyiség is nő. p A kínálati függvény (S) megmutatja, hogy egyes árakhoz mekkora kínálati mennyiség tartozik.

Kínálati függvény p (ár) Az ár növekedésével nő a kibocsátott mennyiség (bizonyos intervallumon belül). S (Kínálat) S 1 p 1 q (mennyiség)

A kínálat változása p A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit tükrözi. A kereslethez hasonlóan a kínálatra is befolyást gyakorolhatnak ún. nem ár jellegű tényezők: n n n p p Erőforrások ára, Technológia, Adók és támogatások, Más áruk árai, Eladók száma stb. Ha az ár változik, akkor változni fog a kínálat mennyisége, amely a kínálati görbe egy adott pontjáról történő elmozdulást eredményez. Ebben az esetben a kínálat mennyiségének változásáról beszélünk. Ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező, változni fog a kínálat, és a kínálati görbe jobbra vagy balra elmozdul. Ezt nevezzük kínálatváltozásnak.

A kínált mennyiség és a kínálat változásának bemutatása példával p p p A kínálati görbe 1 -1 pontja mindig az adott ár mellett éppen termelni szándékozott mennyiséget jelöli. Ha a készülékek ára megnő, miközben minden más változatlan marad, akkor várhatóan több lesz az eladásra kínált mennyiség. Ez azt jelenti, hogy elmozdulunk a kínálati görbe egyik pontjából a másikba, de mindvégig a görbén maradva. A kínálati görbe egésze maga a kínálat. Ha egy újonnan felépült televíziógyár piacra lép a termékeivel, akkor megnő kínálat. Ezt követően minden lehetséges ár mellett többet kínálnak a termelők, mint az új vállalat megjelenése előtt. Ekkor tehát maga a kínálati görbe tolódik el.

A kínált mennyiség változása p (ár) A kínálati görbe változatlan, csak elmozdulunk egy magasabb ár nagyobb mennyiségi pontjába. (Pl. nő a TV piaci ára. ) S 3 p 3 S 2 p 1 S (Kínálat) S 1 q 2 q 3 q (mennyiség)

A kínálat változása A kínálati görbe eltolódik, jobbra, lefelé. (Pl. egy új szereplő p (ár) piacra lépésével nő a piaci kínálat. ) S (Kínálat) S 1 S 2 q (mennyiség)

Ár p p A piac legfontosabb jellemzője az ár. Az ár az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet adni. Piaci árnak azt az árat nevezzük, amin ténylegesen lezajlik a csere. Az árak legfontosabb gazdasági funkciói: n n n Gazdasági információkkal szolgál Mint elszámolási egység alkalmas a gazdasági eredmények nyilvántartására, a teljesítmények mérésére, összegzésére. Termelés- és fogyasztás-szabályozó funkciója van – lásd Marshall-kereszt. Alkalmas a gazdasági szereplők jövedelmének mérésére (jövedelemelosztás, újraelosztás). Piaci egyensúly megteremtése.

Piaci egyensúly P (ár) D S Marshall-kereszt Fogyasztói többlet Keresleti túlsúly Kínálati túlsúly E Egyensúlyi ár (PE) Fogyasztói hiány Egyensúlyi mennyiség (QE) Q (mennyiség)

A bor kereslete és kínálata 80 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat (300 ezer liter) haladja meg nagyságrendekkel a keresletet (80 ezer liter), vagyis a piacon túlkínálat van. 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van. Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi.

A piaci egyensúly, a túlkereslet és a túlkínálat értelmezése p p p Egy piacon túlkereslet van, ha a keresett mennyiség az adott piacon meghaladja a felkínált javak nagyságát. Egy piacon túlkínálat van, ha a felkínált javak mennyisége meghaladja a keresett mennyiséget. Ha egy piacon egyensúly van, az azt jelenti, hogy a piacon adott ár mellett a kereslet és a kínálat megegyezik, ebben az esetben nem beszélhetünk se túlkínálatról, se túlkeresletről.

A piaci verseny jellege, piaci formák p Piaci versenyhelyzet formája: n n p két szélsőséges Tökéletes verseny Monopólium A piac formáját meghatározó tényezők: n n n A szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az áralakulásra Az információhoz való hozzájutás lehetőségei

Tökéletes versenypiac Az adott terméket nagyon sok termelő termeli és kínálja és a vevők száma is korlátlan. p A tökéletes verseny fontos feltétele a szabad be- és kilépés. p Az ár a piaci szereplők elképzeléseitől független, külső adottság. p. A technológiai jellegű információk szabadon, korlátlanul elérhetők. p

Monopolpiac A monopolpiacon egyetlen vállalat van jelen. p Más vállalat nem képes belépni erre a piacra – nincs versenytárs. p A vállalat szabja meg a termék árát. p Oligopolpiac: p n n n p csak néhány vállalat működik kölcsönösen függenek egymástól árkövetők Monopszónia vagy oligopszónia: n a vásárló van uralkodó helyzetben

Tesztkérdések 1. Akkor van túlkínálat az almapiacon, ha a) b) c) d) Idén többet termeltek, mint tavaly, Idén kevesebbet termeltek, mint tavaly, A keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség A kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség 2. Ha az ár változik, a) b) c) d) Akkor változni fog a kereslet mennyisége, amely a keresleti görbe egy adott pontjáról egy másik pontjára történő elmozdulást eredményez. A keresleti görbe jobbra vagy balra elmozdul. Piaci egyensúly alakul ki. Egyik sem igaz 3. A Marshall-kereszt megmutatja: a) b) c) d) Az árak alakulását a fogyasztott mennyiség függvényében A fogyasztott és termelt mennyiséget az árak függvényében A termelt és fogyasztott mennyiség közötti összefüggéseket A fentiek egyikét sem

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!