Hatron tnyl munkaerpiac Komrom trsgben Szab Ingrid egyetemi

Határon átnyúló munkaerőpiac Komárom térségében Szabó Ingrid, egyetemi adjunktus Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Komárno, Szlovákia MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE "Határ menti és határon átnyúló együttműködés„ Szabadka, 2009. november 12 -13.

A SZLOVÁKIAI MUNKAERŐPIAC MUTATÓI 1. Forrás: Sz. MSz. Cs. H adatok alapján saját szerkesztés

A SZLOVÁKIAI MUNKAERŐPIAC MUTATÓI 2. A személyi jövedelemadó nagysága ◦ 2004. január 1 -től az egykulcsos adó 19%-os adókulccsal és havi 335, 5 euró adómentes jövedelemmel. Az elmúlt fél évtized alatt ◦ az élénk gazdasági növekedés, ◦ országos szinten nőtt a foglalkoztatottak száma, és a munkanélküliségi ráta a felére csökkent. Területi differenciáltság ◦ A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a főváros, Pozsony közelében van, ◦ Legmagasabb munkanélküliséggel a közép- és keletszlovákiai térség sújtott. ◦ Dél-nyugat Szlovákia viszonylag kedvező helyzetben volt – ez nagyrészt a határon túli munkahelyeknek köszönhető.

A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC MUTATÓI Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A HATÁR MENTI RÉGIÓK MUNKAERŐPIACA Nagy eltérések a két országban: ◦ A magyar oldal az átlagosnál fejlettebb, a szlovák oldal az ország fejletlenebb régióinak egyike ◦ Szlovákiában határozottan magasabb aktivitás (79, 9% ill. 67, 6%), lényegesen magasabb munkanélküliség (31% ill. 4, 3% - 2001 -es népszámlálási adatok szerint a határ menti régiókban) ◦ Eltérő foglakoztatási szerkezet Mezőgazdaságban foglalkoztatottak szlovák oldalon 12%, magyar oldalon 4% Ipari foglalkoztatottak magyar oldalon közel 40%, szlovák oldalon alig 30%

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAPIAC Régi hagyománya van: ◦ Már a rendszerváltás előtt is ◦ 1999 -es kormányközi egyezmény a kölcsönös foglakoztatásról ◦ 2004 májusa óta szabad munkavállalás Komplementer munkaerőpiacok Nincsenek nyelvi korlátok

NEMZETKÖZI TŐKEBEFEKTETÉSEK HATÁSAI Vállalatok ◦ AUDI – Győr, 1993 ◦ NOKIA – Komárom, 1999 ◦ SUZUKI – Esztergom, 1991 Magasabb magyarországi bérszínvonal Munkaerő-kölcsönzés Becslések szerint közel 30 ezer szlovákiai munkavállaló (2007)

A KOMÁROMI IPARI PARK 1999 -ben települt le a NOKIA Komáromban További beszállítók követték Az alkalmazottak száma a pár százról 15 ezerre nőtt A térség munkanélküliségi rátája 20 százalékponttal csökkent

A KOMÁROMI IPARI PARK Forrás: saját szerkesztés Sikos T. T. – Tiner T. (2007) alapján

A KOMÁROMI IPARI PARK Dolgozói folyamatos munkarendben dolgoznak, 12 órás műszakokban ◦ 3 napig délelőtt dolgoznak, majd 3 szabadnap, utána 3 éjszakai műszak következik, és újra 3 szabadnap A több ezer dolgozót műszakonként mintegy 90 autóbusz szállítja lakhelyéről a munkahelyre, majd a végzett dolgozókat a munkahelyről otthonukba. A Nokia közvetlen vonzáskörzete egy 30 kilométer sugarú kör Komárom körül Műszakváltás idején az autóbuszok és személyautók jelentősen megnövelik a két város forgalmát.

A KIP VONZÁSKÖRZETE Dunaszerdahely Bős Vágfarkasd/Negyed Érsekújvár Gúta Szőgyén Ógyalla Nagymegyer Bátorkeszi Marcelháza Karva Komárom Neszmély Győr Bábolna Győrszemere Pannonhalma Nyergesújfalu Tatabánya Kisbér Forrás: Kovács A. – Szabó I. (2008)

A KOMÁROMI IPARI PARK - 2007 Becslések szerint mintegy 4600 alkalmazott a Komáromi járásból – fő foglalkozató a Foxconn, közel 2000 szlovákiai alkalmazottal A szlovákiai munkavállalók nagy része azonban nem volt alkalmazotti jogviszonyban az ipari park vállalataival, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül kapott munkalehetőséget. A legnagyobb munkaerőhiány idején: Kelet-Szlovákia határmenti térségéből, sőt Erdélyből is toboroztak potenciális munkavállalókat. ◦ nem napi ingázással, hanem heti utazással dolgoztak ◦ a távolról toborzott munkaerő elszállásolásáról is gondoskodni kell.

A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSAI Tömeges elbocsátások: a külföldi munkavállalók „előnyt élveznek” – elsőként a kölcsönzött munkaerő ◦ Munkanélküliségi ráta alakulása (2009. szept. ) Komárnói járás 14, 54% Dunaszerdahelyi járás 8, 82% Érsekújvári járás 11, 74% Euró – forint árfolyam alakulása