A Fld alakja Fizikai fldalak tagoltsg szrazfldek s

A Föld alakja • Fizikai földalak: tagoltság (szárazföldek és óceánok) • Elméleti földalakok – matematikai függvényekkel leírt modell – vonatkozási rendszerek (koordinátarendszerek) alapfelületei – geometriai (geodéziai) módszer (csillagászati helymeghatározás, hosszúságmérés alapján) – fizikai (geofizikai) módszer (nehézségi erőtér meghatározása alapján)

Eratoszthenész (i. e. III. sz. )

Newton (XVII. sz. )

Elméleti földalak: forgási ellipszoid

Forgási ellipszoid térfogatának megfelelő gömb sugara • Vgömb = 4 R³Π/3 • Vellipszoid = 4 abcΠ/3 – a = 6378, 1370 km – b = 6356, 7523 km – c 1 = 6378, 1370 km, c 2 = 6356, 7523 km • R 1 = 6371 km (forgatás kistengely körül) • R 2 = 6364 km (forgatás nagytengely körül)

Simuló gömb • Közelítés adott pontnál • Kisebb területekre Gauss‑gömb • Forgási ellipszoidhoz legjobban simuló gömb • WGS (1984): GPS-adatok alapja – a = 6378, 1370 km – b = 6356, 7523 km – (a – b)/a = 1 : 298, 257

Elméleti földalak: geoid • A nehézségi erőtér potenciáljának a közepes tengerszinttel egybeeső szintfelülete • Geometriailag szabálytalan • Közelíti a forgási ellipszoidot • Geoidmagasság (unduláció): a geoid és forgási ellipszoid sugárirányú eltérése

Alapfelületek • Forgási ellipszoid: idealizált felület – Geoidunduláció: a geoidon és az ellipszoidon mért magasságkülönbség (– 108, + 82 m) – Vízszintes mérés alapja • Gömb: jól közelíti a kissé lapult ellipszoidot • Geoid ('földszerű'): kissé hullámzó, fizikai szintfelület (azonos g-helyek) – Magasságmérés alapja • Föld: tagolt domborzat, szabálytalan, változik

Geoid (magasságmérés) és ellipszoid (vízszintes mérés)

Geoidunduláció (geoidmagasság): a geoid és az ellipszoid sugárirányú eltérése

A geoid magyarországi része