10 LZEREK LZERSPEKTROSZKPIA Lzer ers prhuzamos fnysugarat ad
- Slides: 86
10. LÉZEREK, LÉZERSPEKTROSZKÓPIA
Lézer: erős, párhuzamos fénysugarat adó fényforrás. L A S E R Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
Az első lézer: rubin lézer Theodore Maiman (1960)
Lézerek felhasználása: • • • optika orvosi technika haditechnika informatika anyagmegmunkálás alkalmazások a kémiában: – spektroszkópia – fotokémia
10. 1 A lézerek működési elvei • Stimulált emisszió • inverz populáció • optikai rezonátor
Stimulált emisszió (áttekintés)
Abszorpció Sebességi egyenlet: N 1 : kisebb energiájú mol. koncentrációja : a fotonok koncentrációja A 12 : az abszorpció sebességi állandója
Spontán emisszió Sebességi egyenlet: B 21 : a spontán emisszió sebességi állandója
Stimulált emisszió A keletkező foton frekvenciája, iránya, polarizációja és fázisa megegyezik a stimulálóéval. Sebességi egyenlet: A 21 : a stimulált emisszió sebességi állandója
Einstein-relációk A három sebességi állandó közötti összefüggés:
Lézerekben a fényt stimulált emisszióval erősítik, a lézer anyagában stimulált emisszióval több foton keletkezik, mint amennyi abszorbeálódik: Stimulált emisszió: Abszorpció: Mivel A 21=A 12 a lézer működésének feltétele, N 2>N 1 (Spontán emissziót elhanyagoltuk. )
Inverz populáció Termikus egyensúlyban Boltzman-eloszlás: N 1/N 2=exp((E 2 -E 1)/k. T) Ha T nő, N 1 közelít N 2 -höz. De N 1<N 2 mindig fennmarad. Lézerekben N 2>N 1. Ezt az állapotot nevezzük inverz populációnak. Nincs termikus egyensúly! Létrehozása speciális, három vagy négy E-szintes rendszerekkel lehetséges.
Lézerek pumpálása Stimulált emisszióhoz szükséges energia közlése a lézer anyaggal. A pumpáláshoz használható: - fényenergia (villanó lámpa, másik lézer fénye) - elektromos energia (gázkisülés) - kémiai energia (kémiai reakció)
Optikai rezonátor A lézer közeget két tükör közé helyezik. A fénysugár ide-oda verődik, így a fotonok átlagos úthossza megnő, s vele együtt a stimulált emisszió valószínűsége.
Az erősítő interferencia feltétele Állóhullám kialakulása: l hullámhossz, m nagy egész szám. A frekvencia:
Lézersugár spektruma
Lézerek típusai (a lézerközeg alapján) • • szennyezettionkristály-lézer félvezetőlézer gázlézer festéklézer
10. 2 Szennyezettionkristálylézerek Lézer közeg: ionos szigetelő, amely kis koncentrációban szennyező fémiont tartalmaz. A lézer sugárzást a szennyező fémionok emissziója adja. Pumpálás: optikailag (fehér fényű lámpa vagy félvezetőlézer) • Rubinlézer • Nd-YAG-lézer • Titán-zafír-lézer
Neodímium-YAG lézer Gazdarács: Y 3 Al 5 O 12 ittrium-alumínium gránit = yttrium aluminium granet = YAG Szennyező ion: Nd 3+ (az Y 3+ ionok ~1%-a helyett)
A Nd a 60. elem. A Nd-atom konfigurációja: KLM 4 s 24 p 64 d 104 f 45 s 25 p 66 s 2 A Nd 3+-ion konfigurációja: KLM 4 s 24 p 64 d 104 f 35 s 25 p 6
Nd-YAG lézer energiaszint-diagramja
10. 4 Gázlézerek Lézer közeg: tiszta gáz (például N 2 -lézer) gázelegy (például CO 2 -lézer) Pumpálás: elektromos energiával (gázkisülés) Hélium-neon lézer (látható fény) Argonlézer (látható fény) N 2 -lézer (UV-fény) CO 2 -lézer (IR-fény)
Argonlézer Lézer közeg: ~0, 5 torr nyomású Ar-gáz, kisülési csőbe töltve Kisülésben - gerjesztett molekulák - alapállapotú ionok - különböző gerj. áll. ionok } jönnek létre (plazma) A kisülési cső működési jellemzői: áramerősség, feszültség, nyomás, hőmérséklet - ezektől függ az Ar-ionok popuációja különböző energiaszinteken. Inverz populáció érhető el az Ar-ion egyes gerjesztett állapotaiban, náluk kisebb energiájú gerjesztett állapotokhoz képest.
Az Ar a 18. elem. A Ar-atom konfigurációja: 1 s 22 p 63 s 23 p 6 A Ar+-ion legkisebb energiájú konfigurációja: 1 s 22 p 63 s 23 p 5
Argonlézer energiaszintdiagramja
Argon-lézer felépítése
CO 2 -lézer Lézer közeg: ~ 1: 1 arányú CO 2 -N 2 elegy zárt változat: - ~10 torr nyomású zárt kisülési csőben nyitott változat - ~ atmoszférikus nyomású nyílt kisülési csőben A lézer átmenet a CO 2 -molekula gerjesztett rezgési állapotai között történik, ezért infravörös fényt ad. A N 2 segédanyag.
A CO 2 -molekula normál rezgései szimmetrikus nyújtás deformáció aszimmetrikus nyújtás v 1 v 2 v 3 A három normálrezgés gerjesztettségét jellemző kvantumszámok.
CO 2 -lézer energiaszintjei
Előny: az elektromos energiát nagy hatásfokkal infravörös fénnyé alakítja Felhasználás: • fémmegmunkálás • sebészet • spektroszkópiában plazmák előállítása
10. 6 Festéklézer Lézerközeg: erősen fluoreszkáló festék oldata. Pumpálás: optikailag (fehér fényű lámpa vagy másik lézer). A lézer sugárzás a festékmolekula S 1 elektronállapotának rezgési alapállapota és S 0 állapotának gerjesztett rezgési állapota között történik.
A festéklézer előnyei - hangolható
Festéklézer működési tartománya különböző festékekkel
10. 7 A lézersugár tulajdonságai Sok tekintetben messze felülmúlja a hagyományos fényforrásokkal előállított fénysugarat.
Teljesítménysűrűség Kis keresztmetszetben nagy energiát összpontosít. Keresztmetszete tipikusan 1 mm 2. Teljesítmény m. W-tól k. W-ig tartományig terjed.
Egyenes vonalban terjed Gázlézerek keresztmetszete 100 m-es távolságban sem változik sokat. (A hosszú rezonátor miatt)
Spektrális sávszélesség A gázlézereké különösen kicsi, pl. az Ar-lézer 514, 5 nm-es fényének sávszélessége 10 -4 nm.
Rövid impulzusok Impulzus üzemben működő lézerek tipikusan ms-os (rubinlézer, Nd-YAG-lézer) vagy ns-os (N 2 -lézer) tartományba eső impulzusokat adnak. Pikoszekundumos, femtoszekundumos fényimpulzusok előállítása „móduscsatolt” lézerekkel.
Lézersugár frekvenciájának változtatása festéklézer nem lineáris kristályok - felharmonikusok előállítása (2 n, 3 n, 4 n) - frekvencia felbontása (n = n 1 + n 2)
10. 8 Raman-szórás
Foton és molekula köcsönhatásai • • abszorpció emisszió stimulált emisszió rugalmas szórás rugalmatlan szórás ionizáció … stb.
Rayleigh-szórás Foton rugalmas szóródása molekulán. Mindkettő haladási iránya változik, energiájuk nem változik. Felhasználás: részecskeméret meghatározás kolloid rendszerekben.
Raman-szórás Foton rugalmatlan szóródása a molekulán. Mindkettő haladási iránya változik - foton energiát ad át a molekulának, vagy - a molekula energiát ad át a fotonnak. A molekula forgási, rezgési és elektrongerjesztési energiája egyaránt változhat.
Sir CHANDRASEKHARA VENKATA RAMAN (1888 - 1970)
A molekula energiaváltozása Raman-szórásban
Raman spektrométer felépítése
Kiválasztási szabályok Mások, mint az abszorpciós illetve emissziós spektrumra vonatkozóak. Raman-szórás esetében m az indukált dipólus-momentum (nem a permanens!). : polarizálhatósági tenzor : elektromos térerősség
Polarizálhatósági tenzor a szimmetrikus tenzor, tehát axy = ayx, axz = azx és ayz = azy
Forgási Raman-színkép Kiválasztási szabály: A permanens m-vel rendelkező molekulák forgási átmenetei megengedettek.
Rezgési Raman-színképek Kiválasztási szabályok: a. ) egy foton elnyelésével csak 1 normálrezgés gerjeszthető b) A átmeneti momentum elemzésével kimutatható, hogy azok a normál rezgések gerjeszthetők, amelyek ugyanabban a szimmetria speciesbe esnek, mint az a tenzor egyik eleme.
A C 2 v csoport karaktertáblázata
Az infravörös és a Ramanspektrum kiegészítik egymást Az infravörösben nem észlelhető normál rezgések megjelenhetnek Ramanban és fordítva.
Krotonaldehid rezgési színképe IR-színkép Raman-színkép S-transz-krotonaldehid
A normál rezgések besorolása
A Raman-spektroszkópia előnyei • Vizes oldatok vizsgálhatók (A víz az IR-spektrum nagy részében erősen elnyel, viszont Raman-szórása gyenge. ) • Roncsolás mentes vizsgálat (Szilárd mintát nem kell őrölni és KBr-be préselni vagy feloldani, csak a lézersugár útjába helyezzük. ) • Rezonancia Raman-effektus (Egyes rezgési Raman-sávok annyira felerősödnek, ha a vegyület a lézerfényt elnyeli. Kis koncentrációban levő színes komponensek kimutathatók pl. biológiai mintákban. ) • Raman-mikroszkóp
10. 9 Két-foton abszorpció Forgási, rezgési vagy elektronátmenet, amikor a molekula egyidejűleg két fotont nyel el. Csak akkor elegendő a valószínűsége, ha nagy a fotonok koncentrációja. Az impulzuslézerekkel tanulmányozható, hagyományos fényforrásokkal, folytonos lézerekkel nem. Legtöbbet az elektrongerjesztéshez vezető két-foton abszorpciót tanulmányozzák.
A molekula energiaváltozása kétfoton abszorpcióban
A két-foton abszorpció detektálási módszerei
Kiválasztási szabályok Mások, mint az egy-foton abszorpciós spektrumban. Raman-szórásra vonatkozó szabályokhoz hasonlítanak. A végállapot hullámfüggvénye olyan szimmetriaspeciesbe tartozik, mint a egyik eleme. Magyarázat: Raman-szórás Két-foton abszorpció } Két-foton folyamat Egy-foton abszorpció Spontán-emisszió } Egy-foton folyamat
Felhasználások 1. Olyan átmeneteket vizsgálunk, amelyek az egy-foton abszorpcióban tiltottak (az eltérő kiválasztási szabályok miatt) 2. Az elektrongerjesztési színképben a 200 nm alatti tartományban levő átmenetek megfigyelhetők, például a 150 nmes egy-foton abszorpció helyett 300 nm-es két-foton abszorpciót mérünk. 3. Két-foton abszorpciós fluoreszcencia mikroszkóp. 4. Nagyfelbontású spektroszkópia: Doppler-effektus miatti sáv kiszélesedés kiküszöbölése. Doppler effektus hatása a spektrumra:
Doppler-kiszélesedés megszűntetése
Az 1, 4 -difluorbenzol két-foton spektruma
10. 10 Gerjesztett elektronállapotok élettartamának mérése
Impulzus lézerek villanásának időtartama: 10 -6 -10 -15 s. ms ns ps fs } Időskálán lejátszódó folyamatok vizsgálatát teszik lehetővé Ultragyors folyamatok: • fotofizika • fotokémia • fotobiológia
Fotofizika: molekulák gerjesztése és az azt követő sugárzásos és sugárzásmentes energiaváltozásai Gerjesztett molekulák koncentrációjának csökkenése (dezaktiváció): Differenciálegyenlet: Magyarázat: : a gerjesztett állapotú molekulák koncentrációja a lézer villanás után közvetlenül k : a dezaktiváció sebességi állandója
Dezaktiváció sebességének jellemzése k : sebességi állandó t = 1/k : lecsengési idő (gerjesztett állapot élettartama) t idő alatt
T 1 állapotok lecsengése: ms-os rendszerek S 1 állapotok lecsengése: ns-os, ps-os, fs-os rendszerek
Kísérleti berendezések típusai Mért jel: - tranziens abszorpció - tranziens emisszió • ms-os és ns-os folyamatokhoz: egyszerű impulzuslézerek, elektronikus jelfeldolgozó készülékek • ps-os és fs-os folyamatokhoz: „móduscsatolt lézerek” Pumpa-próba kísérletek
Pumpa-próba kísérlet
Kísérleti lehetőségek • Lecsengési görbe mérése: a hullámhossz állandó, a tranziens abszorpciót az idő függvényében mérjük. • Időfelbontásos spektroszkópia: késleltetési időt rögzítjük, hullámhossz függvényében mérjük a tranziens abszorpciót
Níluskék tranziens abszorpciójának lecsengése
Tranziens abszorpciós jel értelmezése - So->S 1 átmenet: próbasugár erősödése az So állapot kiürülési miatt - S 1 ->S 2 átmenet: próbasugár gyengülése az S 1 állapot feltöltődése miatt - S 1 -> So átmenet: próbasugár erősödése stimulált emisszió miatt
Femtoszekundumos lézerspektroszkópia Ahmed Zewail és munkatársai California Institute of Technology
11. AZ ATOMMAG ELEKTRONÁLLAPOTAI
Maghéj modell
Nukleonok spinből származó impulzusmomentuma (A proton és a neutron 1/2 spinű részecske, mint az elektron. )
Maghéj modell • Az atommag kvantumállapotainak leírására használt modell • Hasonlít a többelektronos atomok szerkezetének tárgyalásánál használt modellre, amelyekből az elektronhéjak adódnak. (Bonyolultabb annál, mivel nukleonból kétféle van. )
Atommagok kvantumállapotának jellemzése (A maghéj modell szerinti tárgyalás eredménye) A magok állapotát két kvantumszám jellemzi: - I : magspin-kvantumszám - MI : mag mágneses kvantumszám
A magkvantumszámok lehetséges értékei I: magspin-kvantumszám attól függ, hogy a mag rendszáma és tömegszáma páros vagy páratlan. rendszám páros páratlan tömegszám páros páratlan I lehetséges értékei csak 0 lehet “félegész” számok (1/2, 3/2, 5/2…) egész számok (1, 2, 3…) “félegész” számok (1/2, 3/2, 5/2…) MI : mag mágneses kvantumszám : MI = I, I-1, …, -I.
Az atommag energiája Mágneses tér távollétében: csak I-től függ, MI szerint degenerált Mágneses térben: a degenerált szintek MI szerint felhasadnak.
Atommagok gerjesztése • Mössbauer effektus: I változik, gerjesztés gamma-fotonnal • Mágneses magrezonancia: MI változik (mágneses térben!), gerjesztés rádióhullámú fotonnal