Vllalatok trsadalmi felelssge Helen Alford OP s Michael

Vállalatok társadalmi felelőssége Helen Alford OP és Michael Naughton Budapesti Corvinus Egyetem 2005. május 10.

Az Economist érvei (1) • A CSR „a kapitalista rendszer hibás elemzésén” alapszik (11. o. ) • „. . . a CSR szószólói abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a pőre kapitalizmus képtelen közérdek szolgálatára” (11. o. ) • Ezzel szemben „a nyereség utáni önző hajsza társadalmi célt szolgál” (11. o. ) • A kormánynak kell kezelnie a piaci kudarcokat és a külső gazdasági hatásokat (externáliák). (14. o. )

Az Economist érvei (2) • „Adam Smith már megírta a [CSR-ről] szóló könyvet. A címe: ‘Nemzetek gazdagsága’” (felmérés, 13. o. ) • Minden egyén szükségképpen azért dolgozik, hogy a társadalom éves jövedelmét annyira növelje, amennyire csak tudja. Az illetőnek általában nem, sőt sohasem áll szándékában a köz érdekéhez való hozzájárulás, és azt sem tudja, milyen mértékben járul hozzá. . Ő csak a saját hasznát nézi, és ennek során, éppúgy mint sok más esetben, egy láthatatlan kéz vezérli, hogy hozzájáruljon egy olyan célhoz, amelynek követése nem is állt szándékában. . . • Nem a hentes, a pék és a serfőző jóindulatának köszönhetjük mindennapi betevőnket, hanem saját jól felfogott érdeküknek. Nem az emberségükhöz folyamodunk, hanem az önszeretetükhöz, és sohasem a magunk szükségleteit emlegetjük, hanem az ő hasznukat.

Az Economist olvasói válaszolnak. . . • „Mint a társadalmi felelősség (CSR) körül gomba módra szaporodó oktatók és tanácsadók, Önök is egy homályos vitába bocsátkoznak, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a kapitalizmus előtt álló mai kihívást. Az embereknek egyre kisebb a bizalma a vállalatokban, mivel a nyereség megelőzi az elveket, nem pedig azokra épül. Semmi sem illusztrálja ezt jobban, mint a bhopali katasztrófa minapi évfordulója – amikor a cég a nyereség miatt megtagadta a biztonsági előírásokat és a megfelelő kárpótlást. A kapitalizmus, amely az áruk, szolgáltatások és gazdagság előállításának eddig ismert leghatékonyabb rendszere, veszélyben van. A veszély nem kívülről fenyegeti, hanem saját magából fakad, mivel hiányoznak belőle a megfelelő alapelvek, amelyekre épülhetne. A veszélyt valószínűleg fokozza a CSR szószólóinak zavaros gondolatmenete, valamint ellenzőinek csőlátása, akiknek álláspontja markánsan megjelent az Önök felmérésében. ” Sir Geoffrey Chandler, a Shell International volt igazgatója

Miért hibás az Economist érvelése? (1) • Túlzott mértékben (a valóságnak nem megfelelő módon) támaszkodik arra a feltételezésre, hogy tökéletesen versenyző piaci helyzetben vagyunk. • Feltételezi, hogy a kormány minden piaci kudarcot megold és minden külső gazdasági hatást (externáliát) kezel, ezért hatalmas űr keletkezik, amikor nemzetközi szintű kérdések merülnek föl (nem létezik olyan nemzetközi kormány, amely e feladatokat megoldaná).

Miért hibás az Economist érvelése? (2) Nagyon torz módon és csak bizonyos részeket kiragadva használja föl Adam Smith “Nemzetek gazdagsága” című művét. • Tökéletesen figyelmen kívül hagyja Smith igen erőteljes támadását a részvénytársaság intézménye ellen (amelyet Nagy- Britanniában 1720 és 1862 között törvénytelennek nyilvánottak – a Londoni Értéktőzsde 1720 -as évekbeli “South Sea” buborékjához való hozzájárulása miatt). • A felelősségtől és kockázatoktól való tökéletes mentesség egy bizonyos összeghatáron felül, sok embert arra ösztönöz, hogy kalandorkodjék a részvénytársaságokban, amit sose kockáztatna meg egy korlátlan felelősségű cégnél…Mivel mások pénzét kezelik, s nem a sajátjukét, az Rt-k igazgatóitól nem várható el, hogy ugyanolyan féltő gondoskodással kezeljék a vagyonukat, mintha a sajátjuk lenne. (Smith) • Smith ezért úgy érvelt, hogy részvénytársaságok léte valójában a versenyző piacok létét akadályozza, és ugyanúgy elítélte őket, mint a kereskedelmet korlátozó állami szabályozást, vagy a monopoljog megadását egy vállalatnak… „Smith úgy hitte, hogy az önérdek csak akkor hoz jó gyümölcsöt, ha kicsiben, helyi szinten, helyi közösségben működik. ” (Sparkes, 2005)

Merre tovább? • Chandler érvelése szerint a kapitalizmus válságban van „saját magából fakadóan, mivel hiányoznak belőle az alapelvek, amelyekre épülhetne. ” • Milyen alapelveket adhatunk? • A menedzsment, ha számít a hit című könyv az alapelvek összefüggő rendszerét fekteti le, amelynek központi gondolatai: a közjó és az ember mint személy • Ezek az elgondolások hosszú időn át kipróbált, erős hagyományon alapulnak, jóllehet alkalmazásuk a modern üzleti életben új, sőt forradalmi!

A közjó modelljének alapelvei vállalatok esetében • A vállalat emberekből és emberek csoportjaiból áll, akik kapcsolatban vannak egymással (tulajdonosok, hitelezők, dolgozók, szállítók, vevők); egy részük mások által átadott erőforrások felhasználásával, közösen dolgozik, hogy a közjót szolgáló terméket vagy szolgáltatást állítson elő. • Munkájukkal és erőforrásaik átadásával különböző jószágokat állítanak elő, beleértve a gazdasági javakat is, de nem csupán azokat. Maguk között munkaközösséget és a javak közösségét hozzák létre. • Az emberek a munka során kibontakoztatják képességeiket. • A közjó építése egy vállalatnál azt jelenti, hogy a teljes emberi fejlődéshez szükséges összes dolgot biztosítjuk, végig szem előtt tartva a javak helyes sorrendjét.

A Wal-Mart/Costco Vita Mi pontosan egy cég célja és kiket szolgál?

A Wal-Mart célja • • • Részvényes a király / Vevő a herceg elmélet: A Wal. Mart célja, hogy a lehető legalacsonyabb áron adja a lehető legjobb minőségű termékeket, miáltal az elérhető legnagyobb hasznot nyújtja befektetőinek. A dolgozók (és a szállítók) megszorítása: A Wal-Mart úgy éri el az alacsony árszínvonalat a vevők érdekében, hogy alacsony bért és juttatásokat fizet alkalmazottainak. A támadások hárítása: “A kiskereskedelemben mindig is rosszul fizettek, s ez feltehetően így is marad. . . A Wal -Mart felelőssége a vevők szolgálata – jó termékek forgalmazásával – és a részvényesek kielégítése. Nincs olyan felelőssége, hogy többet fizessen, mint amit a törvény előír” George Whalin, a Retail Management Consultants elnöke, San Marcos, California

A Costco célja • • • Munkaközösség: A Costco célja, hogy minden fő érintettet segítve szolgáljon…”Szerintünk, ha egy cég jól bánik az alkalmazottaival és a vevőivel, hosszú távon jól járnak a részvényesek is. Én is a részvényesek közé tartozom, engem is érdekel a részvényárfolyam. A negyedévi eredmény kedvéért azonban semmi olyat nem fogunk tenni, ami tönkreteszi a vállalatunk ‘szövedékét’, s azt, amiért dolgozunk. " Jim Sinegal vezérigazgató A vagyon megosztása: A Costco hisz abban, hogy meg kell jutalmaznunk azokat az embereket, akik 42 milliárd dolláros üzletté építették a céget. „(Az alkalmazottaknak) joguk van ahhoz, hogy házat vegyenek egy elfogadható környezetben, és gyerekeiket taníttassák. " Jó munka: “Az első naptól kezdve abban a meggyőződésben élünk, hogy ha az átlagosnál jobban megfizetjük az embereket, támogató környezetet és kiemelkedő juttatásokat biztosítunk, jobb embereket tudunk felvenni, akik tovább maradnak és hatékonyabban végzik munkájukat. ” Richard Galanti pénzügyi vezérigazgató helyettes

Azonos cél - különböző stratégiák/eszközök? • • Vajon ugyanaz a Wal-Mart és a Costco célja, csak az eszközeik különböznek? Két különböző üzleti stratégia: Nyereség alacsony bérek segítségével, ill. Nyereség úgy, hogy első az ember Jim Sinegal vez. ig. : “Ha jól megfizetjük az embereket, az nemcsak erkölcsileg helyes, hanem üzletileg is jó döntés. ” A Costco vállalati küldetése

A Costco küldetése Folyamatosan biztosítjuk tagjainknak a minőségi árukat és szolgáltatásokat, a lehető legalacsonyabb áron. E küldetés teljesítése érdekében az alábbi etikai kódexet tartjuk szem előtt: 1. Betartjuk a törvényt. 2. Gondoskodunk tagjainkról. 3. Gondoskodunk alkalmazottainkról. 4. Tiszteljük beszállítóinkat. Ha e négy dolgot betartjuk, elérjük végső célunkat is, ami: 5. Részvényeseink megjutalmazása.

Feszültség a Costco céljai körül • Wall Street elemző a Costcoról: “A Costco továbbra is olyan cég marad, amely a klubtagot és a dolgozót jobban szolgálja, mint a részvényest. . . A befektető szempontjából a Costco túl bőkezű a dolgozói juttatások terén. . . A részvénytársaságoknak először a részvényeseket kell kielégíteniük. A Costco úgy viselkedik, mintha nem részvénytársaság lenne. “ A Deutsche Bank elemzője, Bill Dreher • “Minden, ami a dolgozókhoz kerül, a befektetők zsebéből kerül ki. . . Az elköltött pénznek a részvényesek profitját kellett volna növelnie, ehelyett azonban a vevők közérzetének javítására költötték. . . ” Ian Gordon, a Bernstein elemzője

Feszültségek • A Costco a Wall Street elemzőjéről: “Azok az emberek [a pénzügyi elemzők] abban a ‘bizniszben’ érdekeltek, amely mától jövő keddig akar pénzt csinálni. Mi viszont olyan céget építünk, ami még 50 év múlva is létezni fog. ” Jim Sinegal vezérigazgató • “A Wall Street főleg azért dorgált meg minket, mert túl jól bánunk az alkalmazottainkkal. Nem hisszük, hogy lehet velük túl jól bánni” Richard Galanti pénzügyi vezérigazgató helyettes

Mélyebb és összetettebb cél • • Háttérmagyarázat: a vezérigazgató elkötelezettsége a dolgozók felé nem stratégiai megfontolásokból ered, hanem saját tapasztalatából, családjából és hitéből. Elvhű vállalati vezető: ő és vezetőtársai úgy tekintenek magukra, mint a közjó iránt elkötelezett szakemberekre, akik birtokában vannak egy nagy szervezet működtetéséhez szükséges ítélőképességnek.

Mélyebb vita: magán vagy közjószág • • Magántulajdon: a vállalatot egyének halmazának tekintjük, akik magáncégnél dolgoznak, és döntéseket hoznak a magánbefektetők vagyonának maximalizálása érdekében. A tulajdon társadalmi természete: a vállalatnál munkaközösséget alkotó emberek dolgoznak, akik olyan döntéseket hoznak, hogy mások nyereség iránti szükségletét kielégítsék. A munkaközösség csak akkor hiteles, ha a kívülállók szükségleteit szolgálja, ami a belül lévők fejlesztésének alapja.

A kihívások • „Magánjószágoktól” a „közjó” felé • A „Hasznosság maximalizálóiból” az „igazság közvetítői” • A “szakmai vagy piaci elemzéstől” a „dolgok átfogó szemléletéig”