Szophoklsz Antigon Az kori grg drma kialakulsa Dionszosznnepek

Szophoklész: Antigoné Az ókori görög dráma kialakulása

Dionüszosz-ünnepek • Dionüszosz a bor és a mámor istene – Kis Dionüszosz ünnep: A falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. - Nagy Dionüszosz ünnepek: Tavaszra estek, ilyenkor, március -áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezeken az ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.

A tragédia fejlődése • Theszpisz léptette fel a karral szemben az első színészt, aki a prológust és a karénekek közben a nem énekelt, verses szöveget mondott. • Aiszkhülosz már két személyt állított ki, így nagy emberi szenvedélyek ütközhettek össze.

A drámai műnem jellemzői • A dráma (görög drán 'cselekedni' szóból), a harmadik irodalmi műnem, amely főként színházi előadásra készül. • Formai tekintetben lényegesen elüt az epikától, amennyiben a drámai műnem alapvető jellemzője a dialogikus forma. Az ábrázolt események itt mindenekelőtt a szereplők párbeszédeiből bontakoznak ki előttünk. • A drámai művek a cselekményt– a színpadi megjelenítés korlátozott időtartama miatt – vagy egyetlen, rövid időtartamú eseménysorba sűrítik, vagy főbb csomópontjait ábrázolják. • A drámában mindig megjelenik valamiféle konfliktus. • A dráma az ókorban alakult ki a Dionüszosz (a bor, a mámor és a művészet istene) ünnepein előadott kardalokból (dithürambosz) • A szereplők jellemét a tetteiken keresztül, a dialógusokból, és a monológokból ismerhetjük meg.

Az ókori színház felépítése • Az üléssort minden esetben egy természetes vagy mesterséges domboldalba vájva alakítottak ki. • Részei: – orkhesztra, egy kerek vagy félkör alakú térség, amelyet a kórus foglalt el az előadás alatt. – szkéné, a tulajdonképpeni színpad – kollión a domboldaból kivájt, félkör alakú, lépcsőzetes üléssor

Az ókori görög színészek maszkban játszottak

A tragikus triász • A görög dráma fénykora az 5. századra tehető. Ekkor lép fel az ún. "tragikus triász". Megszületik a tragédia és a komédia műfaja. – Aiszkhülosz (i. e. 525 – i. e. 456): A görög "tragédia atyja", újítása: ő dolgoz fel először trilógiában tragédiát a drámai versenyeken, főművei: tragédiák. Perzsák, Prométheusz-trilógia, Oreszteia. – Szophoklész (i. e. 497 – i. e. 406 ): Görög tragédiaíró, élete a társadalmi válság korára esik. Újításai: ő léptet fel először három színészt, ő vezeti be a díszletezést. Oresztész, Élektra, Antigoné, Oidipusz király, Oidipusz Kolonoszban. – Euripidész (i. e. 480 – i. e. 406): Görög tragédiaíró, művei: Médeia, Élektra, Hippolütosz, Iphigéneia Auliszban.

A klasszikus attikai tragédiák felépítése • Az i. e. 5. századi attikai tragédiák szabályos részekre voltak tagolhatók: Prologosz: a főhős monológja vagy két színész dialógusa, amely megnyitja az előadást. Parodosz: az első kardal, mikor bevonul a kar az orkhesztrára Sztaszimon: ezek a későbbi kardalok Epeiszodion: a dráma párbeszédes része, amely két kardal között foglal helyet Exodosz: utolsó kardalt követő dialogikus rész Exodikon: a mű tanulságát összefoglaló rész, melyet a kar énekel, miközben levonul Kommosz: a szereplő (k. ) karral folytatott párbeszéde

Szophoklész: Antigoné

A thébai mondakör Oidipusz családfája Laiosz Iokaszté Kreón Eurüdiké Oidipusz Haimón : házastárs : testvér : gyerek : gyilkosság Antigoné Iszméné Polüneikész Eteoklész

Az Antigoné szerkezete - A műben érvényesül a hármas egység elve (hely, idő, cselekmény egysége): egy helyszínen, egy nap alatt játszódik az egységnyi cselekmény). 1. Kreón megtiltja Polüneikész eltemetését, mert lázadónak tartja. (expozíció) 2. Antigoné eltemeti testvérét, Polüneikészt, mert a halott lelke csak így juthat a túlvilágra. (bonyodalom) 3. Kreón dönt: a saját törvényét tekinti fontosabbnak, és halálra ítéli Antigonét. (kibontakozás)

4. Haimón próbálja megérteni, majd meggyőzni apját – sikertelenül. (késleltetés) 5. Teiresziász, a vak jós is igyekszik meggyőzni Kreónt, aki továbbra sem hajlik a jó szóra. Jóslata hatására azonban Kreón belátja, hogy döntésén változtatnia kell. (fokozódás) 6. Kreón megpróbálja elrendezni a dolgokat, de már késő. Antigoné meghal, Haimón öngyilkosságot követ el, és Eurüdiké is meghal. A katasztrófa bekövetkezik. Kreón összeomlással fizet tettéért. (tetőpont és megoldás)

A mű konfliktusai 1. Kreón ↔ Antigoné 2. Antigoné ↔ Iszméné 3. Kreón ↔ Haimón 4. Kreón ↔ Teiresziász

Kreón és Antigoné konfliktusa • A dráma központi konfliktusa • Két törvény összeütközése: a társadalmi (emberi) törvényé és a lelkiismereti (isteni) törvényé. Kreón a rendet, Antigoné az erkölcsöt védi (Hegel szerint mindkettejüknek igaza van) • A hübrisz (hiúság, büszkeség) konfliktusa: egyikőjük sem képes a kompromisszumra

Kreón és Antigoné konfliktusa (2) • Nemek konfliktusa: Kreón nem hajlandó egy nőnek igazat adni („De asszony rabjának ne mondjanak soha!” „Nem lesz asszony itt az úr!”) • Kétféle emberkép, értékrendszer összeütközése: jó (becsület-szeretet) és rossz (pénz, haszon) • Steiner szerint nem kettejük konfliktusa a leglényegesebb, ez csak ürügy arra, hogy Antigoné lázadjon saját sorsa ellen (és így felmagasztosuljon (ld. oidipuszi jóslat)

Antigoné Rendkívül rendíthetetlen. Kreón erős jellem, Az ősi törvényesség, a testvéri szeretet jegyében cselekszik, s ezzel tudatosan vállalja a királyi törvény megszegéséért járó büntetést. Tetteivel a nép egyetért, szimpatizál vele, mégis egyedül van, mert a testvéri szeretet parancsát egyedül ő tartja olyan értéknek, mely az életénél is drágább. Antigoné tragikus hős, átlagon felül emelkedő rendkívüli jellem. Bukása ellentmondásos érzelmeket kelt bennünk (ez az érzés a katarzis): halála megrendítő, erkölcsi nagysága felemelő. Kreón az új király terjedelmes trónbeszédében összefoglalja programját: a város érdekeinek szolgálatát, a béke helyreállítását, ellenségeivel szembeni leszámolást. Amikor kiderül, hogy hatalma korlátozott, hisz legelső rendeletét már meg is szegték, uralkodói gőgje és sértett hiúsága bosszúra sarkallja. Felismerte ugyan hibáit, de bűneinek következményeitől nem menekülhet: fia és felesége öngyilkos lesz. Lelkileg teljesen összeroppan. Kreón sorsát nem érezzük tragikusnak. Összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés.

Mi olvasható le az alábbi szereplők arcáról?

Antigoné és Iszméné konfliktusa • A női lélek konfliktusa: Antigoné lázad, Iszméné behódol Kreónnak • Iszméné szerint „csak gyönge nők vagyunk”: a patriarchális görög társadalomban a nőknek nincs joguk a véleménynyilvánításhoz, ráadásul az uralkodóval szembeszállni ostobaság • Antigoné nem fél a büntetéstől, szerinte testvérüket eltemetni erkölcsi kötelességük • Mikor Kreón halálra ítéli Antigonét, Iszméné is osztozni akar nővére sorsában, de ezt Antigoné elutasítja

Ki kicsoda? Indokold választásodat!

Kreón és Haimón konfliktusa • Nemzedéki konfliktus: két generáció világszemléletének összeütközése • Haimón feltétlen tiszteletet érez apja iránt, de párbeszédüket követően elveszíti apjába vetett hitét • Megpróbálja jobb belátásra bírni Kreónt, hogy megmentse Antigonét • Igyekszik megvilágítani Kreónnak, hogy rosszul teszi, ha ragaszkodik a döntéséhez, hallgatnia kellene másokra, és ismernie kellene a nép akaratát • Kreón felháborodva utasítja el fia tanácsait, és gőgjében Haimón érzéseit és öngyilkossági fenyegetőzését is semmibe veszi

Milyen erőviszonyokat fejez ki a szereplők testbeszéde?

Kreón és Teiresziász konfliktusa • Az igazság és a büszkeség konfliktusa • Teiresziász is igyekszik jobb belátásra bírni az uralkodót • Kreón azonban a vak jósra támad, és azzal vádolja, hogy ellenfelei hatalmi érdekeinek kiszolgálója (megismétlődik az Oidipusz király epeiszodionja) • Teiresziász kénytelen-kelletlen feltárja előtte a jövőt, családi tragédiáját • A jövőkép hatására Kreón megváltoztatja döntését, de már későn • A vakság az értelmi tisztánlátás szimbóluma a műben

A kardalok • Nem viszik tovább a cselekményt, általános igazságokat fogalmaznak meg. Összekötő, magyarázó szerepűek. – A leghíresebb kardal az Antigonéból: „Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. ” (Trencsényi-Waldapfel Imre) „Számtalan csoda van, de az embernél jelesebb csoda nincs. ” (Mészöly Dezső) „Sok szörnyű csodafajzat van, s köztük az ember a legszörnyebb. ” (Ratkó József) „Sok van, mi hátborzongató, de az embernél nincs semmi hátborzongatóbban otthontalan. ” (Martin Heidegger alapján)

Feldolgozások • Jorgos Yavellas: Antigone, 1961(film, főszereplő: Irene Papas) • Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei, 2009 (dráma) • Dettre Gábor: Antigoné, 2011(film)

Feladatok 1. Milyen konfliktus zajlik Antigoné és Iszméné között a drámában? 2. Milyen érvekkel kívánja meggyőzni Haimón az apját? 3. Miért nem hallgat Kreón Teiresziászra? 4. Értelmezd a Sok van, ami csodálatos… kezdetű kardalt (ld. tk. )