ZENETRTNET A grgk zenje Az kori grg filozfia

ZENETÖRTÉNET A görögök zenéje

Az ókori görög filozófia, költészet, építészet, szobrászat és a zene is jelentős hatással volt a nyugati kultúrák fejlődésére. Források: - kb. 40 hangjegyírásos emlék -korabeli irodalmi források -későbbi beszámolók - régészeti anyag (vázák, ábrázolások)

A görög zenét nem a mi mai fogalmaink szerint kell értelmezni. A görög zene közvetlenül kapcsolódik az élethez és az istenséghez. Szerves alkotóeleme az életnek és a nevelésnek. Jellemzői: 1. kapcsolat a testvérmúzsákkal 2. önálló hangszeres zene 3. nem ismerik a többszólamúságot 4. szöveghez alkalmazkodó, tagolt ritmika 5. keleti, nazális hangképzés Muziké: (a múzsák művészete) költészet - zene - filozófia (Pindarosz ie. 476)

A zene isteni eredetű. Pindarosz szerint: - Zeusz újrarendezte a világot, megteremtett a múzsákat, akiknek a világ szépségeit kellett dícsérniük. - Apollón (lyra) Marszüasz (aulosz) Orfeusz énekével nyer bebocsáttatást az alvilágba. Fontos szerepe van a zenének a sportjátékokban is!

Ethosz-tan: az állam- és nevelésügy erkölcsi pillére a zenei nevelés. A zene pozitívan és negatívan befolyásolja az ember akaratát. Pithagorasz (ie. VI. szd. 2. fele): a zenének katartikus (megtisztító) hatása van. Szám alapú hangköz proporciók, zeneelmélet. Platón (ie. 427 -347) zenei etikája spekulatív, konstruktív jellegű. Haladás ellenes, kifejezetten konzervatív. Nem zenész, de elsőként foglalkozik írásaiban is zenével. a. dór hangsor: komoly, jellemessé tevő • fríg hangsor: harci tettekre buzdító • líd hangsor: puha, szemérmetlen jellegű (elveti)

Arisztotelész (ie. 384 -322) - nevelési - érzéki - esztétikai értéket tulajdonít a zenének. - Szerepe van a jellemformálásban. -Átveszi Püthagorasz katarzis-tanát.

Hangrendszerük a lefelé haladó tetrachordra épül. Két egymás feletti tetrachord ad ki egy teljes skálát: -hiper hangnem, ha fölé tesznek egy másik tetrachordot -hipo hangnem, ha alá helyezik.

Hangjegyírás A 403 -02 -ben bevezetett jón ábécé betűivel. A betűk egy-egy hangmagasságot jelölnek. Fennmaradt zenei emlékek: - Euripidész: Oresztész - kardal (ie. 200) - Két Apollon himnusz Delphiben (ie. II. szd. ) - Seikilos sírfelirata (ie. II. szd. ) - Berlini papirusz töredék - Meszomédész himnuszok - Himnusz a múzsákhoz - Oxürhünkhoszi papirusz összesen kb. 40 emlék.

Szeikilosz sírfelirata az európai zene első írott emléke. Az ie. 2. szd. körül keletkezett, jambusokban íródott sírfelirat, amelyet zenei jelölések kísérnek. 1883 -ban találták meg a kis-ázsiai Tralleiszben. (Ma Aydin, Törökország) Seikilos sírfelirata: Halandó, vígadj, könnyed ne ontsd, hidd el, kár! Rövid az élet, hamar száll, időd, ha lejár, a halál vár.

A görög zene formái 1. hümnosz: istenekhez szóló, kitharával kísért ének 2. paián: Apollónt dicsőítő, kórus által előadott kultikus ének, kitharával kísérve 3. hyporchema: pantomimet kísérő táncdal 4. dithürambosz: Dionüszoszt dicsőítő ének, aulosszal vagy barbitonnal kísérik 5. hümenaiosz: nászdal (aulosz) 6. threnosz: halottkísérő ének (aulosz) 7. elégia: panaszdal (aulosz) 8. Munkadalok (szkolion): aulosszal vagy barbitonnal kísérik

Hangszerek - Lyra, khelüsz: teknőspáncélra erősített húros hangszer - Forminx: négyhúros lyra - Barbiton: karos lyra - Kithara: forminxra hasonlít - Hárfa: ie. 450 -től, szöghárfa, női hangszer - Aulosz: kettős nádnyelves schalmei, gyakran kettős hangszer - Szürinx: pánsíp - Ütőhangszerek: tümpanon (keretdob), krotola (csörgődob), kasztanyetta, kümbala (fémtányér)

Apollón teknőc lyrával

Barbiton (teknőc lyra)

Apollon kitharával

Chelys-Lyra kr. e. 400 körül (Jolly Killmer rekonstrukciója - 1997. ) - 7 húros fateknő-líra hangolókulcsokkal, felragasztott bőr-membránnal Kicsi, könnyű, ülve, állva és menet közben egyaránt használható volt.

Auloson játszó meztelen ifjú egy díszlakomán, Attikai vörös alakos kehely, Euaion festés, i. e. 460– 450 körül