AZ ANTIK GRG KULTRA A GRG BLCSELET S

AZ ANTIK GÖRÖG KULTÚRA A GÖRÖG BÖLCSELET ÉS HELLENISZTIKUS FILOZÓFIA SZÍNHÁZ ÉS ZENE

Kiváltképpen a filozófusnak a szokása, hogy csodálkozzék. Nincs ugyanis más kezdete a filozófiának, mint ez. (Platón) • A filozófia akkor született, amikor az egyre inkább fejlődő természettudományok tükrében a mitikus szemlélet már nem tudott kielégítő választ adni a világ keletkezésére és felépítésére. A filozófia akkor kezdődött, amikor „az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett” (Hegel). • akik filozófiával foglalkoztak, egyben természettudósok is voltak, megfigyeléseikkel, felfedezéseikkel összhangba akarták hozni a mitikus világfelfogást, racionális magyarázatokat adni. E két tudomány – a természettudomány és filozófia – még nem vált két külön ágra.

A görög bölcselet jellegzetessége: • – logosz – értelmes szó, okos beszéd, a megismerés módja és a dolgok célja (retorika, dialógus, erisztika, dialektika) • – eidosz – alak, kép. A görög szellem látni és szemlélni is akar. • – tudatosság – a nyelvi megnyilvánulásnak át kell mennie a reflektáló tudat szféráján, ami az ész uralmának eszményítését jelenti. Ezt Szókratész testesíti meg a legtökéletesebben.

A filozófia fogalma: • A fizika – minden, ami a természettel van kapcsolatban; vagyis minden, amit az iónok a természetről megfogalmaztak maguknak az volt a filozófia és egyben a nyugati gondolkodás kezdete. A Kr. e. I. évezredben jelent meg a fizika fogalma, amit egy század múlva már filozófiának neveznek. • A Kr. e. VII. században a filozófia fogalma, tartalma módosul. Most már a világról és az emberről való önálló, kritikus, nem az ősök hagyományaira támaszkodó gondolkodást jelenti.

Milétoszi iskola (Kr. e. 6. sz. ) Általános jellemzők: • Képviselői a világot mint egységes materialisztikus egészet szemlélték, amelynek vannak bizonyos törvényszerűségei. • A materialisták a világot egyetlen őselemből származtatták. • Az őselem általában anyagi természetű, tehát a materialisztikus felfogás szerint az anyag elsődleges és mindent ebből kell megmagyarázni.

Képviselői: • THÁLÉSZ (Kr. e. 640 -546) • Az első név szerint ismert matematikus és filozófus, a 7 görög bölcs egyike, Arisztotelész szerint a filozófia atyja • a milétoszi iskola alapítója • Geometriai állításokat kezdett először bizonyítani, s őt tekintik a görög matematika fejlődése megindítójának (kiszámította a Kr. e. 585. évi napfogyatkozást » ismernie kellett a babiloni csillagászatot) • Őselemnek a vizet tekinti » természetfilozófiája szerint mindennek lényege és éltetője a víz • „Minden ami van, valamiből lett” » már megjelenik az ok-okozat • A Thalész-tétel őrzi nevét.

• ANAXIMANDROSZ • Bevezeti az apeiron fogalmát =határtalan, (kb Kr. e. 611 -546) érzékelhetetlen – ez az őselem, amiből minden ered • „Peri phüszeósz” (A természetről) – az első filozófiai mű • „A létező dolgoknak ugyanabba kell visszatérniük (és megsemmisülniük), amiből keletkeztek” -az első szó szerinti mondat

• ANAXIMENÉSZ (kb Kr. e. 585 -525) • A levegőt tekinti őselemnek, amiből sűrűsödés útján jön létre minden • Bevezeti a halmazállapot fogalmát

• A milétoszi filozófia antitézise: a természet kutatása helyett a lélek kerül a • PYTHAGORASZ középpontba (Kr. e. 540 -500) • Herakleitosz a „legokosabb embernek és a legnagyobb szédelgőnek” nevezte. • Arra keresi a választ mi lett az ősanyagból, a forma jelentőségét hangsúlyozza • Hisz a lélekvándorlásban • Számok = Anyag = Őselv -minden alapjául a számokat és törvényszerűségeiket tekintik. A 3 és 7 szentnek tekintik • Tisztelik a hangok arányait (harmónia) • Minden ami van, pont, sík vagy térbeli test kifejezhetők számokkal • Az Istenek az egyetlen Isten különböző tulajdonságainak hordozói (monoteizmus csírája)

Herakleitosz

HERAKLEITOSZ (kb Kr. e. 554 -483) • Ephesos-ból származott, királyi család sarja • Tragikus életérzést sugallt, a kortársak „homályos” vagy „zokogó” jelzővel illették • Materialista • Ősanyag – a TŰZ – az örökké változó és mozgó • „Mindenből egy - egyből minden” – az EGY a TŰZ • A lét alapvető feltétele az állandó mozgás –”PANTE REJ”- minden folyik • „Soha nem léphetsz ugyanabba a patakba ugyanúgy” • Hérakleitosztól származik a filozófia szó is, melynek jelentése: a bölcsesség szeretete • Dialektikus gondolkodásmód • Dialektika = minden dolog ellentétek egysége, melyek állandó harcban állnak, s a harc a fejlődés mozgatója = ellentétes vélemények ütköztetése • „Minden ellentétek egysége”- Nap = nappal +éjszaka • „Minden csak az ellentéte által lesz érthető” • „LOGOSZ”- az isteni erő, ami mindenben benne lakozik • Istenek – a végtelen erőnek végtelen megnyilvánulásai, • Ember – ennek véges megtestesülése

• Kr. e. VI-V. sz. – görög-perzsa háborúk • „Háborúban hallgatnak a múzsák!” • A tudomány központja áthelyeződik Szicíliába és Dél-Itáliába – Elea (Velia) városába.

Eleai iskola • Alapítója • XENOPHANÉSZ • Tagadta Homérosz és Hésziodosz (Kr. e. 540 -470) mitológiáját • Szerinte minden nép magához hasonlónak képzelte el az isteneket • A monoteizmus csírái: „Egyetlen az Isten, legnagyobb az istenek és emberek között, nem hasonlít sem a halandók alakjára, sem gondolataikra” • „A folyton változó tüneményekben meg kell találni azt, ami változik, vagyis a maradandót” • „A világ változatlan, a változás pedig érzéki csalódás. Amit tudni vélünk, az nem a felismert valóság, hanem a mi képzeletünkben kialakult tévképzet”

Parmenidész

• A metafizika és az eleai iskola • Parmenidész (kb. i. e. alapítója 540– i. e. 460) • A LÉT és a LÉTEZŐ megkülönböztető egységét kutatja • A LÉTET abszolutizálja és elszakítja a LÉTEZŐTŐL • JELENSÉG=LÁTSZAT, tévedés, érzéki csalódás • „Peri phüszeósz” c. töredékes tankölteménye maradt ránk • Életrajzírói szerint Parmenidész mondta magáról először, hogy ő „filozófus” (mások szerint Pythagorasz)

• Parmenidész kedvenc tanítványa • ELEAI ZÉNON • Az erisztika – vitatkozás művészete - kifejlesztője (Arisztotelész szerint) (Kr. e. 460 körül) • Ő is a változatlanság híve, az abszurdot hajszolja • „A változás az érzékelésre hagyatkozásból eredő tanácstalansághoz, logikai ellentmondásokhoz, képtelenségekhez, megoldhatatlan problémákhoz – APÓRIÁ-hoz vezet. • A lét változatlanságát, a változás elleni 4 érvvel próbálja bizonyítani, pl. : Akhilleusz és a teknősbéka, a kilőtt nyíl esete, stb. • Zénon érvei – paradoxonok.

MECHANIKUSOK • Vándorfilozófus, prédikátor, költő, orvos, hívei csodatévőként tisztelték, • EMPEDOKLÉSZ istenítették (kb Kr. e. 497 -432) • Szerinte nincs születés és halál, csak keveredés van és az elvegyült anyagok kicserélődése. A dolgok a minőségileg változatlan, gyökerekről lepattant szilánkok térbeli, mechanikus keveredéséből vannak. • A kémia kezdete • 4 őselem: tűz, víz, levegő, föld • A világot az állandó vonzás-taszítás erői tartják egybe. • Elsőnek veti fel a megismerés mikéntjének kérdését

Atomisták: Leukipposz és Démokritosz

LEUKIPPOSZ és tanítványa DÉMOKRITOSZ – az atomelmélet megalkotói • A modern tud-os • A mozgás örök, kényszerű és gondolkodás magától van. A világot kezdeményezői örvénylő mozgás alakítja ki. • A lét – egynemű, amit apró, • Világában csak testek vannak már tovább nem osztható és csak űr, melyben az részecskékből ATOMOSZütközés és taszítás erőszakos okból áll. mozgása van. • ATOM – egyszerű, • A lélek is atomokból van, s a oszthatatlan, súlyos, gondolkodás a lélekatomok elpusztíthatatlan és örök mozgása. elemi testek. Számuk végtelen és betöltik a teret • Különválik az anyag és a lélek (nusz). Ha a nusz (űrt). vegyületben van, az az élet, ha kiválik belőle, bekövetkezik a halál.

1. Démokritosz szobra, Léon-Alexandre Delhomme 2. Antoine Coypel olajfestménye 3. Agostino Caracci festménye

ANAXAGORASZ (Kr. e. 500 -425) • A keletkezés problémáját • Mechanikus vizsgálja: a dolgok sokasága gondolkodásmód és a változás nem látszat, • Aszebeia (istentelenség) hanem az elemek mozgása» vádja bár a változás valóságos, a • Periklész barátja keletkezés és az elmúlás csak • A monoteizmus csírái látszat. • A világ elemei a kész termékekkel minőségileg azonos csírák. „Hogy lehet haj abból, ami nem haj, hús abból, ami nem hús? ” ↔ a keletkező dolog csigaszerűen bent van abban, amiből lett.

Szofista világnézet (V. sz. ) • Szofista (szophisztész) – bölcselő, tanító. • Demagóg (demagogosz) – népirányító, politikai szónok, a szofisták tanítványai, és többnyire jogászok. • Platón adott a két szónak gúnyos értelmet. • Gomperz szerint a szofisták „félig professzorok, félig újságírók”. • Athénban működtek Periklész idején és halála után, ami már a peloponészoszi háborúk kora is volt (i. e. 431 -404).

PRÓTAGORASZ (Kr. e. 481 -411) • Ő nevezte magát először szophisztésznek • Tanításból élt, segített Periklésznek a törvényalkotásban • Politikai jártasságra és retorikára tanítottak • „A tudás nem rangtól, vagyontól függ, mindenki megtanítható bármire, ha szorgalmas” • A szubjektív szenzualizmus kezdetei: „minden dolognak mértéke az ember: a létezőnek abban, hogy van, s a nem létezőnek abban, hogy nincs” „csak azt fogadhatja el az ember, amit érzékszerveivel fel tud fogni”→aszebeia Az értékelés kettős szempontja: „minden jelző, értékítélet, csak mással hasonlítva lesz mérhető: természet szerinti és törvény szerinti.

További szofisták: • Prodigosz • Gorgiász – • első hiteles történetíró, Thuküdidész tanítója. • Híres mondása: „jogtalankodni rosszabb, mint jogtalanságot elszenvedni”.

Szókratész (i. e. 470 -399) • Athénban élt és tanított • Írásműveket nem hagyott, 4 szerzőtől tudunk róla: Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész.

Szókratész (i. e. 470 -399) • Filozófiai módszere: általánosító érvelés, kérdve kifejtés. • Erkölcsfilozófia: a boldogság keresése • Az erény a jónak ismerete, és ebből következő cselekvése, egyedül ez tehet boldoggá, aki tehát nem a jót cselekszi magát teszi boldogtalanná. • Rá kell vezetni az embereket, hogy van abszolút jó, szép és igazságos, ami elérhető, megismerhető, mert e nélkül hamis képzetek és értékek világában éltek. • Aszebeia vádja a fiatalság megrontásáért → méregpohár általi halál.

Platón (i. e. 427 -347) • Szókratész leghívebb tanítványa • I. e. 387 – az Akadémoszi hérosz ligetben filozófiai iskolát alapított, amely egészen i. sz. 529 -ig működött, Jusztiniánusz császár záratta be.

Platón (i. e. 427 -347) • Idea-tan - a világ 2 részből áll: -az egyedi-érzékelhető, keletkező, pusztuló -az általános-nem változó és érzékelhető létezőkből, melyeket formáknak vagy ideáknak nevez. Az ideák az igazi létezők, az egyedi tárgyak csak az ideák árnyképei, tükröződései. A megismerés a lélek visszaemlékezése (anamnézisz) az ideák világában eltöltött időre, ami a születés előtt volt. Politikai ideálja: egy merev osztálytársadalom, FILOZÓFUSOK ↓ ŐRÖK ↓ TERMELŐK

Arisztotelész

ARISZTOTELÉSZ (i. e. 384 -324/2) • Platón tanítványa • Nagy Sándor nevelője (i. e. 342 -335) • I. e. 335 Athénban megalapítja filozófiai iskoláját az Apollón Lükeiosz gymnasionban → Lükeion (peripatetikus) • Az i. e. I. sz. -ban Andronikosz 4 csoportba sorolta a műveit: • 1) a logikával foglalkozó írások • 2) a Metafizika c. műben összegyűjtött művek • 3) a természettudományos írások • 4) társadalom- és művészettudományi művek.

Hellenisztikus filozófia • • Kr. e. 323 -146 – tradicionális hellenizmus Kr. e. 146 -tól – hellenisztikus-római kultúra Kelet és Nyugat ötvöződése A filozófia célja: az emberi élet értelmének és céljának keresése • A filozófia fő kérdése: Hogyan lehetek boldog?

• • • SZTOICIZMUS (I. e. III- i. sz. IV. sz. ) Ciprusi ZÉNON (i. e. 333 -262 )alapította a „sztoa poikilé”-ben (tarka csarnokban) Tanításának lényege a mértékletesség A boldogság csak úgy érhető el, ha semmilyen indulat nem zavarja a lélek nyugalmát, amit apatheia-nak (a szenvedély leküzdésének) neveztek Mindenki sorsa (fátum) előre meg van határozva, nem lehet tőle elmenekülni Erőteljesen hat a római filozófusokra

Epikurosz Zénon

EPIKUREIZMUS (I. e. IV-III. sz. ) • • Epikurosz-ról kapta a nevét (i. e. 342 -270) A „kert filozófiája” Etikájának alapelve az ÖRÖM és ÉLVEZET A boldogság eléréséhez sok akadályt kell leküzdeni, ennek eszköze az önfegyelem mellett a testi öröm (a hedoné) vagyis mindaz, ami kellemes életérzést nyújt. • A testi és lelki fájdalom elkerülésére kell törekedni • A halál: „Számunkra semmi, mert amíg létezünk, a halál nincs velünk, amikor pedig eljön, már nem létezünk”. • Epikáirész – a középkorban léha, züllött

Szkepticizmus • Szkepszis – körültekintés • Éliszi PÜRRHON (i. e. 365 -275) nevéhez fűződik • Sok a filozófiai iskola → Pürrhon: „Az általános kételkedés az egyetlen érvényes magatartás… Minden lehetséges, de semmi sem biztos. Mindenben kételkedem, csak abban nem kételkedem, hogy én kételkedem”. • Tartózkodnak bármily ítélettől, véleménytől a lélek nyugalma érdekében.

Pyrrhon

NEOPLATONIZMUS • PLOTINOSZ (204 -270) • PORPHÜRIOSZ (234 -301) – leírja Plotinosz tanait „Enneades” címmel • PROKLOSZ (410 -480) • Képviselői Platónra nyúlnak vissza, ötvözve az arisztotelészi művekkel

• • • Preszókratikus filozófia Milétoszi iskola : Thalész · Anaximandrosz · Anaximenész Püthagoreusok : Püthagorasz · Alkmaión · Philolaosz · Arkhütasz Hérakleitosz Eleai iskola : Xenophanész · Parmenidész · Eleai Zénón · Melisszosz Posztparmenideánus pluralisták : Anaxagorász · Empedoklész (mechanikus) Atomisták : Leukipposz · Démokritosz Szofisták : Prótagorasz · Prodikosz · Gorgiasz · Hippiasz · Kritiasz · Thraszümakhosz · Antiphón · Anonymus Iamblichi · pszeudo-Arisztotelész Apollóniai Diogenész

A színház és dráma kialakulása • DRÁMA = cselekvés • Kr. e. VII. sz. – Dionüszosz-kultusz elterjedése, dionűsziák • Tragédia - tragosz = kecske – kecskebőrben előadott termékenységi táncok • Arión Kardalt szerzett Dionüszosz tiszteletére • Kr. e. 535 – Thészpisz egyesítette a kecskebőrös táncot a kardallal » az athéni színjátszás alapja. • AISZKÜLOSZ • SZOPHOKLÉSZ • EURIPIDÉSZ • ARISZTOPHÁNÉSZ

Színház és dráma

ZENE • Muzikosz = művelt ember. Virtuóz ↔ agonizmus • ARISZTOXENOSZ, PLATÓN és ARISZTOTELÉSZ erkölcsi tulajdonságokat tulajdonítottak a hangszerekhez és hangsorokhoz • PLUTARCHOS – az első zenetörténész, Kr. u. 100 körül • Fennmaradt művek: Pindarosz első pythiai ódájának kezdete (i. e. V. sz. ) Euripidész „Oresztész”-ének egy kartöredéke (i. e. IV. sz. ) 2 Apolló-himnusz Delphiben a Kincsesház falán (i. e. II. sz. )

• Hangszerek: kithara, aulosz, dob, pánsíp, lyra, hárfa • Hangnemek: -dór (felséges), -fryg (érzéki), -lyd (nőiesen panaszos), -hippogryg (felcsigázó, ösztönző), -mixolid (jajongó, keserves) – emberi tulajdonságokat tükröznek • Műfajok: szinpadi zene, kórus, kardal, pásztorzene

• Köszönöm a figyelmet!