Nemzetkzi rindexek Pukli Pter 1 Forrsok Szilgyi Gyrgy

Nemzetközi árindexek. Pukli Péter 1

Források: • Szilágyi György, Köves Pál és Éltető Ödön tanulmányai • EUROSTAT – OECD Methodological manual on purchasing power parities 2

• Történeti áttekintés • Indexelméleti alapok • Számítási módszer • Az adatok értelmezése 3

Területi árindexek értékmutatók nemzetközi összehasonlításához. kétoldalú többoldalú országok közötti ország csoportra Az országok lakossági fogyasztásának, gazdasági fejlettségének összehasonlítása. A legátfogóbb, könnyen értelmezhető, lehetőség: az országok nemzeti fizetési eszközben kifejezett bruttó hazai termékének és felhasználási összetevőinek összehasonlíthatóvá tétele. 4

Az összehasonlítást torzító tényezők: • eltérő méret (nagyság) Intenzitási viszonyszám • eltérő fizetési eszközök Árfolyam • eltérő egységárak Területi árindex • eltérő súlyarányok EKS index 5

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 6

A valuta árfolyamok mint nemzetközi árindexek. Az árfolyamokat sokszor használják árindexként a nemzetközi összehasonlításokban. Pl. : US dollár, transzferábilis rubel. Az árfolyam két nemzeti fizetési eszköz egymásra vonatkozó ára. Felfogható olyan területi árindexnek, ahol az országok közötti árarányok minden termék esetében azonosak. Hátrányai: eltérnek a vásárlóerő arányoktól, monetáris politikai célok mozgatják. 7

A forint nominál-effektív és fogyasztói ár alapú reáleffektív árfolyamindexei (Leértékelődés 100 felett, felértékelődés 100 alatt) 120. 0 110. 0 102. 4 100. 0 90. 0 80. 0 72. 9 70. 0 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. NEER 2006. 2005. 2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 60. 0 REER CPI 8

Eltérés az árfolyamon és a vásárlóerő paritáson történő összehasonlítás között 9

KGST értékmutató összehasonlítás • Előzménye a lakossági fogyasztás kétoldalú összehasonlítása ( Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Magyarország). • A többoldalú összehasonlítás tárgyévei: – 1959 Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Magyarország Románia, Szovjetunió, – 1966 +Mongólia, – 1973 + Kuba, Jugoszlávia, – 1978 ? 10

KGST értékmutató összehasonlítás Jellemzői: – A nemzeti jövedelem felhasználási oldala mellett az ipari és a mezőgazdasági termelést is összehasonlították. – az un. átszámítási csoportok nagy száma, – sok reprezentáns, – a termékek minőségi különbségeinek szakértői kezelése, – minden ország a Szovjetunióhoz hasonlított, Módszertani problémák: tranzitivitás, közösségi fogyasztás, nettó export, építési beruházások 11

Nemzetközi összehasonlítási program (ICP) • Az ICP kutatási projektként indult a hatvanas években. • Célja egy rendszeresen ismétlődő nemzetközi program létrehozása az egyes országok GDP-jének vásárlóerő paritású mérésére. • A programok lebonyolításáért kezdetben a United Nations Statistics Division és a University of Pennsylvania voltak a felelősek. • Az összehasonlítás fontos feltétele , hogy a GDP definíciója azonos legyen. (l. SNA) • A nemzetközi összehasonlítási program első tárgyévei 1970, 1973, 1975, sorrendben 10, 16, 34 ország részvételével. • A növekvő részvétel miatt pénzügyi és szervezési problémák. • Ezért később regionális részprogramok indultak. • A 2005 -ös világ programot már a World Bank koordinálta 150 ország részvételével. 12

Az Európai Összehasonlítási Program Az ICP program regionalizálásával jött létre. Központi eleme az „Eurostat-OECD PPP Program”. Az első közös program tárgyéve 1980 volt, 18 ország részvételével. A programban résztvevő országok vállalják, hogy egységár és értékadatokat szolgáltatnak az Eurostat-nak (illetve az OECDnek) a GDP-jük termék és szolgáltatási csoportjaira vonatkozóan. A program eredményeként egy mesterségesen létrehozott elszámolási egységhez a PPS-hez tudjuk viszonyítani minden ország valutájának a vásárlóerő paritását. Azaz minden országra olyan területi árindexeket lehet számítani, melyeknek a bázisa azonos. 13

INDEXELMÉLETI ALAPOK 14

A vásárlóerő paritás az egyes országok közötti területi árindex ( Purchasing power parity, ppp) Egy adott ország (saját nemzeti fizetőeszközében kifejezett) árainak egy másik ország (saját nemzeti fizetőeszközében kifejezett) áraihoz viszonyított átlagos relatív eltérését mutatja a termékek adott körében. Az árindexnek két komponense van: • a fizetőeszközök eltérő mértékegysége, az árfolyam, • a termékek azonos pénznemben mért árai közötti eltérés. 15

Vásárlóerő standard (csoport euro) Purchasing power standard (pps) A “vásárlóerő standard” mesterséges pénzeszköz, az Európai Unió nemzeti fizetőeszközeinek euró pénznemben kifejezett átlagos vásárlóereje. Az Eurostat “vásárlóerő standard” (pps) nevet adta annak a mesterséges fizetőeszköznek, amiben az egyes tagországok vásárlóerő paritásai azonos közös bázison kifejezhetők. Nevezhető úgy is, hogy EU 25 (. . . 28) bázisú euro. Az EU-28 -as bázisú eurónak azonos a vásárlóereje minden tagországban. Vásárlóereje a tagországi nemzeti fizetőeszközök euróban kifejezett vásárlóerejének súlyozott átlaga. Az egyes tagországok fizetési eszközeinek vásárlóerő paritásait ehhez a közös bázishoz viszonyítják. 16

Indexformulák Először valamennyi ország-párra, Laspeyres, Paasche súlyozású átlagárindexeket számítanak. – alapcsoportokra (többségében súlyozatlanul), – majd magasabb szintre (súlyozottan) Az eltérő súlyarányok miatt az előző indexek mértani átlagaként Fisher indexeket számítanak. A vásárlóerő paritások tranzitivitását 1990 -ig a Geary. Khamis (GK) módszerrel biztosították, ezt követően az Eurostat áttért az EKS indexek számítására. Az EKS indexformulát Éltető Ödön, Köves Pál magyar, és Bohdan Szulc lengyel statisztikusok nevének kezdőbetűi alapján nevezték el, mivel a gyakorlati alkalmazást Ők dolgozták 17

Az EKS index lényege a tranzitivitás. • A Fisher indexek csak a két ország közötti súlyarány eltéréseket küszöbölik ki. Emiatt a közvetett módon, harmadik országon keresztül számított, árindex eltér a közvetlenül számított árindextől: IA/B ≠ IA/C : IC/B • Az EKS index a két ország közötti, közvetlenül számított, Fisher index és az ország csoport többi országát hídként használt, közvetetten számított, indexek súlyozatlan mértani átlaga. 18

A vásárlóerő-paritás számítás menete, az Európai Összehasonlítási Program-ban. • Az ország páronkénti vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. • A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. 19

Az ország páronkénti vásárlóerő paritások (árindexek) Első lépésben reprezentánsokat választanak ki a GDP-t alkotó termékekből és szolgáltatásokból, és azok áraiból ország-páronként árarányokat számítanak. Második lépésben, termékcsoport szinten az árarányokból egyszerű számtani átlagot számítanak. Harmadik lépésben az árarányokat a részletezett GDP adatok segítségével több lépésben átlagolják, és kiszámítják ország-páronként az átlagos vásárlóerőparitásokat. Valamennyi szinten kiszámítják a Laspeyres, Paasche, Fisher és az EKS indexeket. 20

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. • A tagországok PPS bázisú vásárlóerő paritásainak kiszámításához meg kell adni egy referencia országot és annak a fizetőeszközét. • Konvenció alapján erre a célra az EU országok csoportjában Németországot és az eurót, az OECD országok csoportjában az Egyesült Államokat és az US dollárt jelölték ki. 21

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. (2012. évi adatok) Az ország/Németország EKS PPP bázis indexsor kialakítása után, első lépésben az egyes országok nemzeti fizetőeszközben kifejezett GDP adatait átszámítják a referencia ország (Németország) nemzeti fizetőeszközében (euro) kifejezett adatokra. Ez a „reál” (összehasonlító áras) felhasználási kiadások adata. 22

Ország/Németország EKS PPP bázis indexsor 23

Reál” (összehasonlító áras) felhasználási kiadások 24

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. • Az országok német bázisú vásárlóerő paritásainak súlyozásához a nemzeti fizetőeszközben kifejezett adatokat át kell számítani közös mértékegységre, euróra. • Második lépésben az egyes országok nemzeti fizetőeszközben kifejezett GDP adatait átszámítják a megfelelő hivatalos árfolyamok (nemzeti fizetőeszköz/euro) segítségével euróban kifejezett adatokra. • Ez a „nominális” (folyó áras) felhasználási kiadások adata. 25

A „nominális” (folyó áras) felhasználási kiadások 26

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. • A harmadik lépésben a „nominális” felhasználási kiadások összesen adatát elosztják a „reál” felhasználási kiadások összesen adatával. • Az eredmény az ország csoport átlagos PPP-je németországi bázison. 27

Az ország csoport átlagos PPP-je németországi bázison A 28 tagországban átlagosan 0, 97 euróért lehet megvásárolni azt az árumennyiséget, ami Németországban 1 euróba kerül. 28

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) számítása. • Prezentációs okokból a német bázisú PPP-ket átszámítják az ország csoport bázisán számított PPP-kre. • A „csoport” PPP-vel elosztva a német bázisú ország PPP-ket, az egyes országokra olyan vásárlóerő paritásokat kapunk, amelyeknek a nevezője a „csoport euro”, azaz a PPS. 29

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) 30

A fix (vásárlóerő standard) bázisú vásárlóerő paritások (árindexek) • Németországban 1, 03 euróért lehet megvásárolni azt az árumennyiséget, ami a 28 tagországban átlagosan 1 euróba kerül. A német euro vásárlóereje a 28 tagország euróban kifejezett átlagos vásárlóerejéhez , a pps-hez viszonyítva 1, 03. • Magyarországon 166 forintért lehet megvásárolni azt az árumennyiséget, ami a 28 tagországban átlagosan 1 euróba kerül. A magyar forint vásárlóereje a 28 tagország euróban kifejezett átlagos vásárlóerejéhez , a pps-hez viszonyítva 166, 34. 31

Egyes felhasználási kiadáscsoportok pps bázisú vásárlóerő paritásai 32

Árszínvonal indexek (price level indices) Adott bázisú ppp osztva az árfolyammal. 33

GDP per inhabitant in pps 2012 0 Luxembourg Austria Ireland Netherlands Sweden Denmark Germany Belgium Finland United Kingdom France EU-27 Italy Spain Cyprus Malta Slovenia Czech Republic Greece Portugal Slovakia Estonia Lithuania Poland Hungary Latvia Romania Bulgaria 10, 000 20, 000 30, 000 40, 000 50, 000 60, 000 70, 000 80, 000 25, 600 16, 700 34

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET 35