NEMZETKZI GAZDASGI SZERVEZETEK Cski Gyrgy Gdll 2006 janur

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK Csáki György Gödöllő, 2006. január 30 - február 3. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

1. Világgazdasági előzmények 1. 1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492 -től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század”: • felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus. 1640 - 1789/1815/1820: • manufaktúra-kapitalizmus, korai gyarmatosítás, gépi nagyipar Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 2

Klasszikus kapitalizmus 1820 - 1870/1890: • gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, drámai társadalmi változások - urbanizáció, a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése („Onedin-jelenség”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 3

Liberális kapitalizmus 1870 - 1914/17 -18: • „kettős aranykor” az I. világháborúig, monopolkapitalizmus, gyarmati típusú tőkekivitel, harmonizált üzleti ciklusok egyidejű válságok • Az aranystandard rendszere: 1870 -1914 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 4

Egy pénzügyi rendszer fő kérdései: • Hogyan jön létre? (Spontán vagy megállapodásokkal? ) • Mi a világpénz? (Van-e világpénz? ) • Milyen a nemzetközi fizetések (a nemzetközi finanszírozás) rendje? • Mi jellemzi a rendszer működését? Hogyan hatnak az egyes országok a rendszerre? A nemzetközi pénzügyi rendszer általában kiindulópont -függő”: egy rendszerhez egyre több ország csatlakozik - míg a rendszer átfogóvá nem válik, a folyamat rendszerint spontán módon jött létre Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 5

Az aranystandard-rendszer: • a világgazdaság első átfogó nemzetközi pénzügyi rendszere, • 1870 - 1914, • „kettős aranykor” (arany + árfolyam-stabilitás), • kiegyenlítő mechanizmusok-automatizmusok, • „magától is „ hibátlanul működött - amikor likviditási probléma merült föl, „azonnal” rendelkezésre álltak két- és többoldalú (gyakran államközi) hitelek. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 6

Az aranystandard-rendszer jellemzői: • a belső pénz aranyérme - melyet a forgalomban papirosalapú pénzhelyettesítők pótolnak, amit jegybank korlátlanul aranyra vált; • korlátlanul szabad volt az arany kivitele és behozatala, • korlátlanul szabad volt a pénzhelyettesítők kivitele és behozatala; Kiindulás: Nagy-Britannia - 1717 (Sir Isaac Newton) mindenki átvette - hogy „hozzáférhessen” a brit áru-, tőke- és pénzpiacokhoz! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 7

Ha az árfolyam > aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége az importért aranyban fizetnek; Ha az árfolyam aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége az exportért aranyban fizetnek a valuta kereslet/kínálatának változása miatt az árfolyam a két aranypont között marad! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 8

Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 9

• A legalacsonyabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes arannyal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük; • A legmagasabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes a hazai valutát külföldön aranyra váltani, behozatali vagy alsó aranypontnak nevezzük Deficites fizetési mérleg mellett: • aranyat veszít - csökken a pénzmennyiség, • ezért a belső piacon csökkennek az árak, • erősödik az exportösztönzés és drágul az import, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérleghiány) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 10

Szufficites fizetési mérleg mellett: • nő a belső piacon az arany mennyisége, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, • nőnek az árak a belső piacon, • csökken az export jövedelmezősége - egyidejűleg nő az olcsóbb import kereslete, • a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérlegtöbblet) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 11

Ha csak arany van a pénzforgalomban: az exportot külföldön arannyal fizetik meg, az aranyat az exportőr behozza az országba a külkereskedelmi deficit miatt arany áramlik ki az országból - csökken az arany mennyisége, esnek az árak; a külkereskedelmi többlet miatt arany áramlik be az országba, nő a forgalomban lévő arany - nőnek a hazai árak, vagyis: importár nő, exportár csökken egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 12

Ha van papírosalapú pénzhelyettesítő (bankjegy): kereskedelmi deficit: a saját valuta fölhalmozódik külföldön a külföldi ország egy bankja az aranyra váltja a hazai központi bankban az aranyat kiviszi és otthon átváltja a saját valutájára azaz: deficites országban csökken, szufficites országban nő a pénzmennyiség helyreáll az egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 13

Nemzetközi tartalékok az aranystadardrendszerben Miből finanszírozzák a nemzetközi likviditási hiányokat? Ki/mi a „végső mentsvár hitelező” („lender of last resort”) az aranystandard-rendszer alapvetően a konvertibilitáshoz való ragaszkodáson alapult a központi bank is válhat hitelfelvevővé (pl. Bank of England - 1886, 1990) menekülési klauzula = tartalékráta átmeneti csökkentése + „arany a Holdról” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 14

Stabilitás = stabil árfolyamok (1870 -1914) mitől volt ilyen stabil? Nem volt feszültségnek kitéve (A. G. Ford) - harmonizálódott konjunktúra-ciklusok, hasonló növekedési ütemek és párhuzamos kamatszintek + az egész világ Angliára volt ráutalva; A konvertibilitáshoz való ‘teljes körű’ ragaszkodás (Eichengreen) rövidtávon sérülhetett a konvertibilitás, mert hosszú távon mindenki ragaszkodott hozzá - ugyanis a bérek és az árak „teljesen” rugalmasak voltak Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 15

A harmonizálódás kulcsa a jegybankok által alkalmazott diszkontráta volt a BE diszkontráta-változtatásait mindenkinek követnie kellett! „A Bank of England a nemzetközi pénzügyi zenekar karmestere. ” (Keynes) együttműködés válsághelyzetekben mindig megnyilvánult a valóságban nem automatizmusok érvényesültek fennmaradása a központi bankok és a kormányok együttműködésétől függött (Eichengreen) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 16

Egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya a két világháború között • 1914: az arany kiszorult a nemzetközi pénzügyi rendszerből • „non-system” mivel Nagy. Britannia már nem volt képes betölteni korábbi központi szerepét, az USA pedig az izolacionizmust választotta, • a korábbi hitelezők adósokká váltak, • a veszteseknél hiperinfláció tört ki Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 17

Keynes: „A béke gazdasági konzekvenciái” • A vesztesek lehetetlen helyzetbe hozása irreális jóvátételi kötelezettségekkel • A kereskedelmi kapcsolatok felszámolása a vesztesekkel • A vesztesek kizárása a nemzetközi hitelkapcsolatokból • Konvertibilis valuta hosszas hiánya a vesztes országokban • Hiperinfláció a vesztes országokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 18

A KORMÁNYOK/JEGYBANKOK NEM RAGASZKODTAK TÖBBÉ A KONVERTIBILITÁSHOZ - A NÖVEKEDÉSGYORSÍTÁST ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT PREFERÁLTÁK A PÉNZTŐKE NEM A „STABILITÁS IRÁNYÁBA ÁRAMLOTT” 1929/1933 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 19

A két világháború között: • a háború gazdasági következményei, • alacsony növekedési ütemek, • elhúzódó káosz, • pénzügyi zavarok („non-system”) 1929/33: a világgazdaság történek legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 20

Az 1929 -33 -as válság okai-tanulságai • leértékelési verseny + • restrikciós hullám + • protekcionista hullám = „Bagger thy naighbor!” tanulság: válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni - a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 21

2. A nemzetközi gazdasági együttműködés rendszere, intézményei a II. világháború utáni időszakban Három sajátosság: 1. Tervezett, politikai konszenzuson alapuló rendszer – annak megfelelő intézmények; 2. I. világháborút követő békék tanulságai; 3. Az 1929 -33 -as válság tanulságai Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 22

1. Sokoldalú tárgyalások 1941 -től, „minden” nem ellenséges ország részvételével, a tárgyalások a nemzetközi gazdasági együttműködés fő kérdéseire, s nem „egyszerűen” a háborús károk reparálására és jóvátétel biztosítására irányultak, a tárgyalások célja egy átfogó – „globális” nemzetközi gazdasági együttműködési rendszer kialakítása volt megfelelő intézményi rendszerrel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 23

2. A cél nem a vesztesek ellehetetlenítése volt a győztesek segítették a vesztesek talpra állását: Marshall-terv, Dodge-terv, Európai Pénzügyi Unió – EPU, kereskedelmi és tőkekapcsolatok közvetlenül a háború utántól + a hidegháború hatására politikai és katonai együttműködés Ny-Európával Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 24

3. Átfogó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi „architektúra” (rendszer) 1941: Keynes-terv WHITE-terv 1929/33 tanulságai: - leértékelési verseny; - protekcionista hullám; - restrikciós spirál; - devizapiaci liberalizáció; - magas növekedés; - teljes foglalkoztatás. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 25

Konkrét világgazdasági viszonyok: - az USA mindenoldalú túlhatalma; - a háborús újjáépítés követelményei (az I. világháború utáni békerendszer tanulságai) A keresletélénkítő gazdaságpolitika nem egyeztethető össze az aranystandard-rendszerrel a kormányok a keresletélénkítést választották Az arany szerepe: v végleg kiszorult az arany - de mi biztosítja a stabilitást? v Kulcsvaluta kell! „végső mentsvár” USA-dollár Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 26

Intézményi keretek: - International Monetary Fund = IMF (Nemzetközi Valutaalap) árfolyam-stabilitás (ne legyen leértékelési verseny) gazdaságpolitikai stabilitás (ne legyen restrikciós verseny) - International Bank for Reconstruction and Development = IBRD (World bank = WB) (Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank = Világbank) háborús károk helyreállítása – állami infrastruktúra-fejlesztés (győzteseknél és veszteseknél egyaránt) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 27

- International Trade Organisation = ITO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) helyett: General Agreement on Trade and Tariffs = GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény) Protekcionizmus fölszámolása szabadkereskedelem Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 28

IMF + WB + GATT = Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei - a Bretton Woods-i architektúra A rendszer 1946. július 1 -től 1971/1976 -ig működött az alapintézmények ma is meghatározó szerepet töltenek be az intézmények nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 29

2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezete és működése Bretton Woods: 1944. július 16. Alapokmány: 1945: december 27 (29 tag) Működés: 1947. március 1. Jogállás: ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezete Tagok száma: 184 (2005 10. 01. ) Kvótákon alapuló szavazati jog Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 30

Kvóták: 11. Tőkeemelés (1999): 213, 5 md SDR (=310 md $) Befizetés: 25% konvertibilis valuta, 75% nemzeti valuta, 250 alapszavazat + 1 szavazat/100. 000 SDR USA: 17, 5% Palau: 0, 001 Mo. : 1, 0384 md SDR = 0, 49% Fizetési mérleg: „tartalékpozíciók az IMF-ben” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 31

Szervezet & Működés: Közgyűlés : április 1. & október 1. Kormányzótanács („Board of Governors”) 1 tag = 1 kormányzó, 2 ülés /év Végrehajtó tanács: 24 tag, ‘valódi döntéshozó’, ügyvezető igazgató (Rodrigo de Rato y Figaredo – spanyol, hagyományosan európai), állandó tag: USA, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, + 16 országcsoport képviselője dönt: adminisztráció + árfolyam-felügyelet, forráskihelyezés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 32

Országcsoport: együttes kvóta-összeg kb Magyarország: Ausztria, Belgium, Belarusz, Cseh Köztársaság, Kazahsztán, Luxembourg, Szlovákia, Szlovénia, Törökország Σ = 5, 15%, Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság legfőbb tanácsadó testület (Igazgató + 24 kormányzó), évi 2 ülés, a nemzetközi valutárispénzügyi rendszer minden fontos kérdésével foglalkozik 2700 alkalmazott Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 33

Az IMF hitelezési gyakorlata Az első hitelszelvény (a kvóta 25%-a) folyó fizetésimérleg-hiány esetén kváziautomatikusan lehívható, 25% fölött bizonyos terljesítmény-kritériumokat kell vállalni Eredeti és legjellemzőbb hitelkonstrukció: „készenléti hitel” („Stand-by credit facility”): • Maximum 12 hónapos futamidő, • Öt egyenlő részletben, negyedévente • Folyó fizetési mérleghiány finanszírozására, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 34

• Visszafizetés 3 ¼ - 5 év alatt, negyedéves részletekben, • Hitelfelvevő „szándéklevelén” alapul, • Szakaszolás - feltételesség - felügyelet, • Árfolyam-felügyelet gazdaságpolitikai felügyelet a folyósítás & visszafizetés időszaka során mindvégig negyedévente ellenőrzés • A Valutaalap szótárában „forrásvásárlás” és „visszavásárlás” („purchase” és „repurchase”), • Folyósítás konvertibilis valutában ($) – 1969 óta SDR -ben, • Ma már 12 -24 -36 hónapos folyósítás és 3 1/4 – 5 – 7 éves visszafizetés – együttesen: 51 – 120 hónapos hitelviszony az IMF és a tagország között, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 35

Kibővített hitelkeret („extended fund facility”) • Strukturális okokra visszavezethető fizetési mérleghiányok esetében folyósítható, • Hosszabb folyósítási és futamidő, mint a készenléti hitelnél: 3+1 éves folyósítás, 4 1/2 -10 éves visszafizetés, féléves szakaszolás, • Készenléti hitel átalakítható kibővített hitelkeretté • Készenléti hitel & kibővített hitelkeret = a Valutaalap rendes hitelkeretei („ordinary lending facilities”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 36

Különleges hitelkeretek és –politikák („special lending facilities and policies”): 1. ) „kiegészítő tartalékhitel” („supplemantal reserve facility”)kivételes jellegű fizetési mérleghiányok esetére hozták létre, az 1998 -as d-k-ázsiai válság kezelésére alakították ki erőteljes piaci bizalomvesztés kompenzálására folyósítják, „ a tagország pénzügyi szükségletein és törlesztési képességén alapul” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 37

2. Kiegyenlítő hitelkeret („compensatory financing facility”): Hirtelen exportbevétel-kiesések áthidalását szolgálja az egy-egy nyersanyag vagy/és nyerstermék világpiaci áraitól erősen függő (monokultúrás termelési szerkezetű) fejlődő országok számára gyakran létkérdés; 3. ) Korlátozott hitelkeret („contingent credit lines”): „fertőző” regionális válság esetén folyósítják - eddig: latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában folyósították - 1999 óta Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 38

4. ) Egy korábbi hitelkeretből („kibővített szerkezeti kiigazítási hitelkeret”) alakította át a Valutaalap 1999 -ben „szegénység-csökkentő és növekedési hitelkeret”-té az elmaradottság alapproblémái csak hosszú távú megoldásokkal enyhíthetőek! 5. ) „gyorssegélyek” („emergency assistance”): „Hirtelen különösen nehéz” helyzetbe került országok igényelhetik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 39

A Valutaalap-hitelek általános feltételei Hitelkeret, politika terhek Visszafizetési feltételek idő(év) részletek hitelszelvények, Gyorssegély, Kiegyenlítő hitelkeret alap-kamat 31/4 -5 Kibővített hitelkeret alap-kamat 41/2 -1012 alap-kamat + felár 2 -21/2 2 0, 5%/év 51/2 -10 10 Kiegészítő Tartalékhitel Szegénységcsökkentő és növekedési Hitelkeret Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 8 40

Finanszírozási alapadatok / költségek: • Szolgáltatási díj: 0, 50%, • Hitelfolyósítási díj: 0, 25%, • Kamatlábak: 1 USD 1 SDR 1 euro 1 HUF = = 0, 666758 SDR 1, 499 USD 0, 846249 SDR 0, 00323465 SDR Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. SDRi = 1, 5700 USDi = 0, 8900 Euroi = 2, 1048 Yeni = 0, 0080 41

A Valutaalap-hitelek maximális mértéke (a kvóta százalékában) Készenléti hitel és kibővített hitelkeret Évente Összesen Különleges hitelkeretek Kiegészítő tartalékhitel Kiegyenlítő hitelkeret Exportbevétel-kiesés Növekvő gabonaimport-költségek Opciós szelvény Szegénységcsökkentő hitelkeret Rendes Kivételes 100* 300* nincs** 20 10 10 140 185 * Kivételesen lehet nagyobb. ** Informálisan 300 -500 százalék. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 42

Teljes kihelyezett hitelállomány (2005. 10. 01. ): Összesen: $ 73 md (SDR 49, 8 md) LCD – speciális $ 10 md (SDR 6, 6 md) egyéb tagországok $ 63 md (SDR 43, 2 md) Legnagyobb hitelfelvevők: Törökország $ 17 md Brazília $ 16 md Argentína $ 11 md Indonézia $ 8 md Uruguay $ 2 md Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 43

A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben Mi is valójában a Nemzetközi Valutaalap? A beteg gazdaságok orvosa? A fertőző nemzetgazdaságok karanténjének orvosa? A közgazdasági ortodoxia professzora? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi zenekar karmestere? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi rendszer csendőre? A közgazdasági-gazdaságpolitikai racionalitás letéteményese? Mumus, akinek segítségével kordában tarthatók a szakszervezetek és a civil szervezetek? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 44

Az IMF a világgazdaság egyik legellentmondásosabb(an megítélt) szereplője (lásd az előző diát!) A Valutalapvetően befolyásolja a hiteleire ráutalt országok (de csak azok!) gazdaságitársadalmi viszonyait; Feltételesség: Gyakran tartalmaz megszorító intézkedéseket - tipikus hitelezői, tehát külső mentalitás; - Monetáris ortodoxia; - Erőltetett pozíciójavítás kierőszakolása; - Súlyos gazdasági elsősorban növekedési és strukturális) áldozatok és káros társadalmi következmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 45

A Valutaalap „védekezése”: • • Szándéklevél elsődlegessége; Külső hitelezhetőség visszaállítása a cél, A Valutaalap a „végső mentsvár hitelező”, Miért nem fordulnak a pénz- és tőkepiacokhoz? (Ott ugyanis csak technikai feltételek vannak: kamatláb + hitelezési költségek és a futamidő), • A „feltételesség” a közgazdasági racionalitás megfogalmazódása - olyan esetben, amikor a hitelért folyamodó nemzetgazdaság súlyos fizetési mérlegzavarba került. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 46

Változások az IMF hitelezési filozófiájában (az 1980 -as évek közepétől): • A fizetési mérleg-egyensúly abszolutizálása, a mérleghiányok rövidtávú kiegyenlítése lehetetlen a fejlődő országokban; • Hosszú távú hitelezési gyakorlat szükséges – hároméves készenléti hitel, 3+1 éves kibővített hitelkeret, hosszabb futamidők stb; • Növekedési és struktúraalakítási szempontok érvényesítése a feltételességben; • A külső és a belső egyensúlyi szempontok összhangjára való fokozottabb törekvés, • stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 47

Soros György: „ Az alap elsődleges feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntartása, és ha válság idején a hitelnyújtók megbüntetésével túl nagy kárt okoznak a nyugati bankoknak, éppen a rendszer összeomlását kockáztatják. Másodszor, a programok kivitelezéséhez az IMF-nek szüksége van a kereskedelmi hitelnyújtókra , márpedig a bankok nagyon is jól tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. (…) Végül pedig az IMF-et a kapitalizmus központi országai tartják ellenőrzésük alatt, akiknek nemzeti érdekével ütközne, ha a hitelnyújtást megszűntetnék. Az IMF beavatkozását attól kellene függővé tenni, hogy a hitelezők vállalják-e a rájuk eső veszteségeket. ” (…) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 48

„Az IMF-programot a hitelnyújtók megsegítésére találták ki, ezzel pedig csak további felelőtlen tettekre ösztönzik a bajbajutottakat. Ez … nemzetközi pénzügyi rendszerünk bizonytalanságának legfőbb forrása. (…) Az IMF aránytalanul viszonyul a hitelnyújtókhoz és a kölcsönvevőkhöz. Az utóbbiakkal szemben feltételeket támaszt, míg a hitelnyújtók felé nem voltak kikötései. A kölcsönadott pénz, valamint a megszabott feltételek lehetővé tették az adós országoknak, hogy kötelezettségeiknek pontosabban tehessenek eleget – amit egyébként nem tudtak volna. Az IMF tehát közvetett módon a bankokat és a többi hitelezőt segíti. ” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 49

Az IMF tevékenységének alapvető ellentmondásai: • Fejlett országokra „kitalált” konstrukciókat alkalmaz fejlődő országokra; • Csak a hitelfelvevő országok gazdaságpolitikáját tudja befolyásolni (a feltételesség révén) – de soha nem volt képes a fejlett országokkal szemben is érvényesíteni az Alapokmányában foglaltakat; • Alapvetően csak külső szempontokat képes érvényesíteni; • Elmossa a hitelnyújtók felelősségét - az átütemezés révén ugyanis továbbra is képesek (kamat-) jövedelmeket realizálni. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 50

A Valutaalap tényleges világgazdasági szerepe/tevékenysége • Nemzetközi gazdaságpolitikai összehangolás – a hetek/nyolcak keretében; • Kollektív válságkezelés: Adósságválság 1982 után; Regionális válságok; Valutaválságok. • Kiterjedt tanácsadási tevékenysége hozzájárul a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához. • Kapitális hibákra is képes – a válságkezelés gyakran éppen előidéz válságokat: Mexikó, 1994 -95; Oroszország, 1998 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 51

Magyarország és a Valutaalap kapcsolatai 1. 1968 – 1981: titkos tárgyalások – miután 1968 - ban egy „nyet” megakadályozta a belépést; ellenvetések: 1. USA domináns szerepe, 2. adatszolgáltatás, 3. a hitelek nagysága nem jelentős. 2. 1981 - 1982: adósságválság a világgazdaság- ban; fizetésképtelenség Lengyelországban, Kubában, Romániában; a reform felélesztésének igénye Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 52

Miután Magyarország a fizetésképtelenség határára került, s szovjet segítségre – Lengyelország(!) -nem lehetett számítani, az MSZMP PB úgy döntött, „elég” utólag bejelenteni a belépést a Szovjetúniónak. Előkészítés: Fekete János és az MNB, Aláíró: Marjai József miniszterelnök-helyettes. Belépési nyilatkozat: 1982. május 6. Kvóta: 375 millió SDR, Szavazatok száma: 4000 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 53

Magyarországnak nyújtott IMF-hitelek 1982: 1984: készenléti hitel: kiegyenlítő hitel: készenléti hitel: 1988: készenléti hitel: Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 475 m SDR 72 m SDR 425 m SDR 1 041 m USD 350 m SDR 440 m USD 54

, „…a magyar csatlakozás jól és időben illeszkedett be a nemzetközi gazdasági-pénzügyi és politikai folyamatok fejleményeibe. Nemcsak megfelelt a szocialista Magyarország érdekeinek, de azok érvényesülését elősegíti pozitív hatásokkal is járt. Hozzájárult fizetőképességünk fenntartásához, elvi engedmények nélkül erősítette hazánk nemzetközi intézményi hátterét. Ezzel egyben szélesítette gazdasági együttműködésünk lehetőségeit, stabilitását a világ valamennyi országával. ” (Bakó Ede, Bankszemle, 1983/4. ) 1996. nem március: fel dolláros készenléti hitel - a Bokros-csomag megvalósításának záróköve + OECD-tagság Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 55

3. A Világbank-csoport felépítése, működése és hitelezési tevékenysége International Bank for Reconstructure and Development = IBRD = World Bank = WB = Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank = Világbank Sajátos multilaterális pénzügyi intézmény: Fejlesztési hitel-folyósító intézmény + Aktív kötvény-kibocsátó, hitelfelvevő Sajátos nemzetközi bank Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 56

Eredeti cél: Ötvenes évektől: - háborús károk helyreállítása - fejlődő országok infrastrukturális fejlesztéseinek finanszírozása Hitelezési szabályok: - csak VB-tag lehet kedvezményezett, - csak VB-tag vehet részt a kivitelezésben, - fejlettségi limit (GDP/fő) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 57

A Világbank szervezete és működése: Közgyűlés – együtt a Valutaalappal, Kormányzótanács - egy nappal a Közgyűlés előtt - kormányzók, Ügyvezető Igazgatóság, Amerikai elnök (Paul Wolfowitz), Tagság előfeltétele az IMF-tagság Projektfinanszírozás, Pragmatizmus, A végrehajtás és a kivitelezés folyamatos és szigorú ellenőrzése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 58

3. 1. A Világbank-csoport felépítése Világbank (az „anyabank”) IFC IDA MIGA ICSID + + = Világbank-csoport Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 59

Ügyvezető Igazgatóság („Ügyvezetőség”) • Működés és finanszírozás irányítása és ellenőrzése; • Világbank által támogatott gazdaságpolitikai célok meghatározása; • Világbanki projektek folyamatos követése, ellenőrzése Apparátus: • Ágazati főosztályok („divíziók”) • Területi főosztályok • „Támogató” főosztályok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 60

3. 2. A világbanki hitelezés sajátosságai A világbank voltaképpen hitelközvetítő - a világ legjobb – „AAA” minősítésű – adósa; Tucatnyi devizában bocsát ki kötvényeket; Soha nem vállal árfolyamkockázatot: olyan devizában hitelez, amit a legolcsóbban tud beszerezni, s abban a devizában kell visszafizetni; A Világbank által alkalmazott kamatfelár = 0, 5% Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 61

A Világbank által folyósított hiteltípusok • Beruházási hitelek • Kiigazítási hitelek (szerkezeti és ágazati) 5 -10 év; gazdaságpolitikai és intézményi reformok támogatására 1 - 3 év; • • Segélyek (korlátozottan) 178 m$/49 ország; „Trust funds” (külső forrásból) Garanciák és kockázatkezelés 15 – 20 md $/év, WB kb. 100 országban van jelen Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 62

Egyéb világbanki programok • Átfogó Fejlesztési Keretek („Comprehensive Development Framework” = CDF); • Szegénységcsökkentő Stratégiai Programok („Poverty Reduction Strategic Program” = PRSP) • Kezdeményezés a Súlyosan Eladósodott Szegény Országok Számára („Heavily Indebted Poor Countries Initiative” = HIPC) • Global Aliance for Vaccination and Immunization (1 md $, HIV/AIDS) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 63

3. 2. International Financial Corporation Nemzetközi Pénzügyi Társaság - IFC (1956) Feladat: a magánszektor és a tőkepiac fejlődésének támogatása 176 tagország Források: 26 országtól („eredeti” OECD-tagok + Bahrein és Szingapúr) 2003 (md $): Hitel Értékpapír 11, 925 3, 517 Garancia és kockázatkezelés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. Σ 15, 442 1, 334 16, 7774 64

3. 3. International Development Agency Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség - IDA Kedvezményes hitelezési szerv Cél: a legszegényebb országok segélyezése 35 -40 éves (!) futamidejű hitelek, 10 éves törlesztési moratórium, kamatmentes – 0, 5% kezelési költség, Az Alapok 13 feltöltése – küszöbön a 14. feltöltés Kedvezményezett: eddig 110, most kb. 55 ország Folyósítás: összesen 7 -8 md $ Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 65

3. 4. Sokoldalú Beruházásvédelmi Ügynökség Multilateral Investment Guarantee Agency = MIGA (1988) Védelem 4 nem kereskedelmi kockázatra: • Jövedelemtranszferek akadályozása, • Tulajdontól való megfosztás (államosítás), • Jogvédelem a fogadó ország hatóságaival szemben, • Háborús (vagy polgárháborús) kockázat. 25 -20 éves futamidejű garanciák Műszaki segítségnyújtás Együttműködés az IFC-vel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 66

163 tagország, 1 md $ eredeti alaptőke + 850 m $ tőkeemelés folyamatban + 150 m $ alárendelt kölcsöntőke a Világbanktól, 2003, 07. 01. : 650 projekt, 12 md $ összértékben, 85 fejlődő országban Kedvezményezettek: Lesotho-tól Törökországig Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 67

3. 5. ICSID Beruházási Viták Rendezésének nemzetközi Központja („International Centre for Settlements of Investment Disputes” 1966) Mentesüljön az „anyabank” a vitákban való részvételi kötelezettségtől - „megállapodás az államok és más államok polgárai közötti beruházási viták rendezéséről” 134 + 10 tagország Lezárt ügyek száma: Függőben lévő ügyek száma: Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 81 65 68

3. 6. Magyarország és a Világbankcsoport kapcsolatai 1982 - hat (!) hónapon belül az első hitel, - a társfinanszírozásban Magyarország az első példa, - 1982 -1989 között 1, 5 md $ hitel, összesen 2, 35 md $ külső forrásbevonásban való részvétel, 1983 -84: 440 m$ társfinanszírozási hitel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 69

Nagyobb világbanki hitelek: • Gabonatermelés gépesítése, gabonatárolás, • Húsipari hűtő- és tárolókapacitások, • Finomvegyipar, • Közlekedésfejlesztés, • I. és II. ipari szerkezetátalakítási program (vegyipari fejlesztések), • 70 m $ távközlésfejlesztésre, • Agráripari finanszírozás, • Szerkezeti kiigazítási program Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 70

IFC-projektek Magyarországon: • UNICBank (Reiffeissen), • Magyar-Japán Fermentációipari Rt. (20% japán & 15% IFC-részvény), * Csatlakozás az IDA-hoz, MIGA-hoz és az ICSIDhez, Részvétel tendereken - gyönge eredmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 71

4. 1. Nemzetközi kereskedelempolitikai felfogások Szabadkereskedelem protekcionizmus versengésük végigkíséri a világgazdaság és a közgazdasági gondolkodás történetét elmélet gyakorlat Közgazdaságtan gazdaságpolitika Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 72

A szabadkereskedelem mellett felhozható legfontosabb érvek: Komparatív előnyök elmélete + • export optimális üzemméret; • importverseny nagyobb választék, jobb minőség, alacsonyabb árak; • világpiaci verseny globális takarékosság az erőforrásokkal; • nemzetközi gazdasági kapcsolatok érdek a stabilitás Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 73

A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek: „Lincoln kabátja” + • „növendék iparágak” támogatása - inkubátor-hatás; • védelem a tisztességtelen verseny ellen - megtorlás tisztességtelen versenymagatartás esetén; • hanyatló iparágak támogatása; • stratégiai iparágak támogatása; • fizetési mérlegpozíciók radikális javításának igénye. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 74

Nem gazdasági érvek: • nemzetbiztonsági szempontok; • nemzeti életmód megóvása; • „speciális nemzetgazdasági értékek” védelme */*/* - a teljes szabadkereskedelem-liberalizmus az erősebbnek jelent nagyobb hasznot; - a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg: a termelők haszna = a fogyasztók vesztesége. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 75

Samuelson szentenciái: ad 1. ) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont nagymértékben előnyös keveseknek. ” ad 2. ) „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára. ” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 76

4. 2. Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháború után Az 1929 -33 -as válság tanulságai Bretton Woods-i rendszer: IMF, Világbank, (ITO)GATT/WTO GATT: 1947. október 30. 1948. január 1. - 23 ország, a világkereskedelem 73%-a Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 77

1. A GATT Alapokmánya: PREAMBULUM alapelvek: • • • az életszínvonal emelése, • teljes foglalkoztatottság, a reáljövedelmek és az effektív kereslet növelése, a természeti erőforrások hatékony kihasználása a világgazdaságban, • az áruk termelésének és cseréjének lehető legdinamikusabb növelése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 78

1. Rész - 2 cikkely: • sokoldalú vámszerződés, • a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó érvényesítése 2. Rész - 21 cikkely, a legfontosabb sokoldalú kereskedelem-politikai megfontolások, pl. : • a belföldi adózás és szabályozás alapelvei; • a tranzit szabadsága; • a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alkalmazásának lehetőségei és korlátai; • a vámérték megállapításának és a vámeljárás legfontosabb szabályai; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 79

• A beviteli kvóták felszámolására és átmeneti alkalmazásuk szabályozására vonatkozó előírások; • devizagazdálkodási előírások; • az állami szubvenciók szabályozása, egységesítése; • az állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatok tevékenységének szabályozása stb. a 2. rész nem tartalmaz szolgáltatás-kereskedelmi előírásokat! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 80

3. Rész - 12 cikkely a GATT szervezetének működéséről 4. Rész - 3 cikkely, 1965 -ben elfo-gadott önálló rész: „Kereskedelem és fejlesztés” a fejlődő országoknak tett speciális engedmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 81

4. 3. A GATT/WTO működése apparátus (= Titkárság) Genfben - „Körtárgyalások” - Fordulók/ „Rounds” (1947 -1994 között: 8 forduló) - kötelező erejű határozatok, szankciók a szabályokat -határozatokat megsértők ellen ( globalizációellenes célpont 1999 -Seattle - óta) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 82

Sokoldalú kereskedelmi kör-tárgyalások a GATT égisze alatt 1947: 1949: 1950 -1951: 1955 -1956: 1961 -1962: Genfi-forduló A világkereskedelem felét reprezentáló 45. 000 termék vámjainak csökkentése Annecy-forduló kismértékű vámcsökkentés Torquay-forduló 25 százalékos vámcsökkentés 2. Genfi-forduló kismértékű vámcsökkentés Dillon-forduló kismértékű vámcsökkentés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 83

1963 -1967: Kennedy-forduló: Az ipari termékek vámjainak átlagosan 35 - százalékos csökkentése; Az agrártermékek vámjainak szerény csökkentése; Dömpingellenes szabályozás; Alapokmány 4. része: fejlődő országok pozitív diszkriminációja 1972 -1979: Tokió-forduló. Az ipari termékek átlagosan 34 vámcsökkentése; Nem vámjellegű korlátozásokra szabályok. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. százalékos vonatkozó 84

1986 -1994: Uruguay-forduló: Vámcsökkentés (aszimmetrikusan); A WTO létrehozása; A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem vámjainak szabályozása; A szellemi termékek nemzetközi áramlásának szabályozása, TRIMs & TRIPs Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 85

4. 4. . A GATT (és, illetve a) WTO nemzetközi kereskedelem-politikai alapelvei 1. A legnagyobb kedvezmény elve - harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már megkapott; 2. A viszonosság elve - minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik féltől, amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben); Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 86

3. A nemzeti elbánás elve - az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékkel szembeninél; 4. A nyilvánosság elve - kötelezettség a GATT/WTOtagállamok ‘haladéktalan’ értesítéséről minden kereskedelempolitikai lépés esetén; 5. A konzultáció elve - kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 87

4. 4. Az Uruguay-forduló tárgyalási programja: • Agrárprotekcionizmus; • textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme; • szolgáltatáskereskedelem; • a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének-forgalmának kérdései; • a piacra jutás liberalizálásának kérdései, • a GATT mint (nemzetközi kereskedelmi) jogi rendszer kereteinek finomítsa; • a GATT intézményes erősítése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 88

4. 2. Az Uruguay-forduló eredményei 118 ország 27 külön egyezménye: a nemzetközi kereskedelem eddigi legátfogóbb liberalizációs programja konkrét eredmények: 1. ) a piacra jutás témájában együtt kezelte a vámokat és a nem vám jellegű korlátozásokat (kivéve textilipar és mezőgazdaság) + aszimmetrikus vámcsökkentés; 2. ) Nemzetközi Textil és Ruházati Egyezmény (ATC): 2005 -ig 49%-ban általános GATTnormák; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 89

3. ) GATS: MFN és transzparencia a szolgáltatásokban is keretszerződés, vállalási listák, szektorális függelék érvényesség: • egyik országból a másikba áramló szolgáltatások (pl. TV), • egy másik ország állampolgárai, devizakülföldiek számára teljesített szolgáltatás, • külföldi leányvállalat által nyújtott szolgáltatások (bank- és biztosításügy), • természetes személyek által más országban nyújtott szolgáltatás (jog, pü-i tanácsadás) sok nyitott kérdés - a hatalmas előrelépés ellenére! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 90

4. ) Szellemi tulajdonjogok védelme: TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) = nemzeti elbánás + legnagyobb kedvezmény a szellemi tulajdon terén - 1. 5 és 10 év alatt! TRIPs GATS, szabadalmi oltalom 20 évig, pozitív diszkrimináció a fejlődő országoknak, élőlények szabadalmi oltalma? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 91

5. ) Mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelme - továbbra is neuralgikus pont a nemzetközi kereskedelempolitikai kapcsolatokban OECD 24/1992: 354 md $ jövedelem-transzfer egy év alatt = 444 $/fő termelési támogatás, exporttámogatás, importkorlátozás helyett: Aggregált Állami Támogatás = AMS konfliktus: EU: AMS fokozatos leépítése USA: importkorlátozás és export-támogatás gyors és radikális leépítése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 92

• A nem vámjellegű korlátozásokból vámok, s az „új vámok” csökkentése: 6 év, 36/24%; • AMS csökkentése: 6 év, 20/13, 3%; • fejlett országok 6 év alatt, 1986 -1990 -hez viszonyítva -36% export-szubvenció, - 21% szubvencionált export volument (fejlődök: az összes intézkedés 2/3 -a 10 év alatt); • növény- és állategészségügyi előírások átláthatósága és lehetséges egységesítése; • önálló Mezőgazdasági Bizottság alakul(t) az előírások betartásának ellenőrzésére. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 93

6. ) A GATT megújult, kibővített, egységes szerkezetű Alapokmánya - az un. „Kódexek” újrafogalmazása: • Szabvány Kódex - a kereskedelem technikai akadályairól; • TRIMs, • Antidömping Kódex (VI: Cikkely); • „Preshipemt Inspection”; • a származási szabályok pontosítása és egységesítése; • Engedélyezési Kódex; • a szubvenciókat és a kiegyenlítő vámokat összefoglaló Szubvenciós Kódex Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 94

7. ) Világkereskedelmi Szervezet - WTO = GATT + GATS + TRIMs + TRIPs + Kódexek Miniszteri Konferencia, Általános Tanács, Titkárság + Dispute Settlement Body a Tanács a „döntőbíró” - a sérelem okát 15 hónapon belül fel kell számolni IMF - WB - WTO Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 95

5. A GATT/WTO tevékenységének eredményei Noha az ITO nem jött létre, a GATT tevékenysége nagyon sikeres volt: • a világkereskedelmi forgalom megtízszereződött; • a világkereskedelem soha nem volt olyan szabad, mint napjainkban; • soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint ma amikor a WTO-nak 144 tagja van; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 96

• Nemzetközileg szabályozzák a vámtételeket; • liberalizálták a közbeszerzési eljárásokat; • a GATT/WTO szabályozza az importengedélyezési rendszert; • a GATT/WTO szabályozza az állami támogatásokat és a kiegyenlítő vámok alkalmazását; • a GATT keretek közé szorította a nem vámjellegű korlátozásokat (szabványok, növény-, állat- és humán-egészségügyi előírások); • megindult a nem vámjellegű korlátozások ‘vámosítása’ stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 97

5. Regionális együttműködési és fejlesztési intézmények II. Világháború után – az ENSZ égisze alatt – regionális gazdasági együttműködési, valamint fejlesztési intézmények jöttek létre – először Latin-Amerikában, majd Ázsiában és Afrikában is, a 70 -es évek óta jellemzőek a szub-regionális együttműködés, • szabadkereskedelmi szervezetek, • együttműködési szervezetek, • multilaterális fejlesztési intézmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 98

5. 1. Európai fejlesztési és finanszírozási intézmények 5. 1. 1. Európai Központi Bank European Central Bank = ECB („EKB) Az EMU központi intézménye - klasszikus jegybanki funkciókat tölt be: • euró-kibocsájtás, • közös monetáris politika, • az Központi Bankok Európai Rendszerének működtetője/irányítója – tagja a 15(!) központi bank • árstabilitás = az euró stabilitása Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 99

5. 1. 2. Európai Beruházási Bank EIB • Tőkebefektetések, • Infrastruktúra-fejlesztés finanszírozása (társfinanszírozása), • Non-profit szervezet • 100 md euró alaptőke Külső haszonélvezők: • Társult tagállamok, • ACP-országok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 100

5. 1. 3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank European Bank for Reconstruction and Development = EBRD = „Európa-bank” 1991, 57 tagállam: - EU-15, - 24 átalakuló gazdaság, - 10 további OECD-tag, - 8 egyéb donor-ország Eredeti alaptőke: 100 md ecu (30% befizetve) Piacgazdasági átalakulás („terv piac”) Működési modell: IMF/WB Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 101

NEMZETKÖZI KERESKEDELEMPOLITIKAI ALAPELVEK ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS NAPJAINKBAN Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 102

A nemzetközi kereskedelem-politikai együttműködés aktuális kérdései: a Doha-i forduló Miniszteri értekezletek: Szingapúr, 1996, Genf, 1998, Seattle, 1999, Doha, 2001, Cancun, 2003 Hong Kong: 2005. december 18 -22 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 103

Seattle, 1999 („milleniumi forduló”): WTO: • „a kereskedelem liberalizációja befejezetlen”; • Szolgáltatáskereskedelem liberalizációjáról 2000. január 1. előtt tárgyalásokat kell kezdeni; • Az agrárkereskedelem már tárgyalt kérdéseit 1999. december 31 -ig le kell(ett volna) zárni Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 104

Rossz előjelek: • Késve alakult ki a program, • Csak a beépített napirendek, • Alacsony szintű nemzeti képviseletek, • Amerikai választási előkészületek (Clinton jelenléte) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 105

Tervezett program: • Ipari vám és nem vám jellegű korlátozások csökkentése; • High-tech termékek vámjainak eliminálása; • Halászati szubvenciók csökkentése, • Közbeszerzések transzparenciája; • Teljes vámmentesség a legkevésbé fejlett országok számára; • Internetes kereskedelem vámmentessége, • Befektetési és versenyszabályok, valamint a dömping- és szubvenció-ellenes szabályok továbbtárgyalása; • WTO-megállapodások végrehajtásának ellenőrzése, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 106

Egyik napirendre tűzését sem fogadták el! Amerikai törekvések: 1. Az amerikai dömpingellenes eljárás általánossá tételére irányuló nyomás; 2. Az agrárszubvenciók radikális csökkentésének igénye. * Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 107

Seattle súlyos kudarc: 6 év után sem indult meg az első WTOforduló; Súlyos tekintélyvesztés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 108

Néhány súlyos kereskedelempolitikai konfliktus a közelmúltban A „banánháború” EU banánimportja kedvezőbb feltételeket alkalmazott a volt gyarmatokról származó árúkra, mint a latin-amerikai banánra (ahol a Chiquita nevű amerikai társaságé a legtöbb ültetvény) USA panaszt tett (1993) az EU megakadályozta a szankciót, 1994 -ben ismételten 1996: USA, Ecuador, Guatemala, Honduras és Mexikó a DSB-hoz fordult (a WTO-ban) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 109

DSB elmarasztalta az EU-t, az fellebbezett, ezt elutasították (1998) Új EU banán-behozatali szabályok USAnak elfogadhatatlan: 500 millió $ büntető vámot vetett ki az EU panaszt tett: DSB: 119 millió $ jogos! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 110

2. Repülőgép-gyártási szubvenció-vita az USA és az EU között EU szerint: öt év alatt 4 milliárd $ „illegális adószubvenció” a Foreign Sales Corporation keretében --az USA szerint az ügy okafogyott, mert az FSC megszűnik (140 md $ általános társasági adó-kedvezményt vezetnek be) EU: WTO-ellenes az átmeneti időszak + egyes cégek 2006 -ig előre megkapták az FSC-kedvezményt (pl. Boing) EU: „we keep our legal options open” USA: ellenkereset Airbus ügyben Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 111

Az USA vádja 1999 -ben : az Airbus A 388 3 md $ uniós szubvenciót élvez Előzmény: 1992 óta tárgyalások arról, hogy az Airbus állami és EU-szubvencióval a világpiac 30%-át hódította meg (ma már a felét!): részleges megállapodás Legújabban: USA-vád: 15 md $ ‘bevezetési támogatás’ az Airbusnak EU vád: 23 md $ K+F-támogatás a Boingnek „Mindkét ország szubvenciónak minősíthető rendszereket tart fenn” Nemzetközi gazdasági 112 szervezetek, Gödöllő, 2006.

Súlyos politikai konfliktus veszélye Kétoldalú elmarasztalás is lehetséges (mint 1996 -97 -ben a Kanada és Brazília közötti repülőgép-gyártási kölcsönös szubvenciós vádak nyomán) Káros következmények lehetnek a beszállítókra és a vásárlókra egyaránt Súlyos következmények azokra az amerikai ágazatokra, amelyeket az EU „büntetni” kíván (nehéz-gépgyártás, faipar stb. ) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 113

3. Amerikai –európai „acélháború” 2001. március: 30 %-os acélvámok az USAban 3 évig: 30 – 24 – 18% károsultak: EU, Brazília, India, Dél-Kórea, Orosuország, Ukrajna, Ausztrália stb. EU panaszt tett a DSB-nél WTO-döntés: 2, 4 milliárd $ EU-viszonosság: floridai narancs, karolinai textiltermékek, Harley-Davidson motor Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 114

„Minden, az acélvámok révén megóvott munkahely ára három munkahely elvesztése volt az acélfeldolgozó ágazatokban” 2003. december: az USA kormánya „felfüggesztette” a pótvámot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 115

4. Európai-kínai „melltartóháború” (2005) Kiindulópont: Kínát WTO-tagsága következtében kvótamentes piacra jutás illeti meg (Ø kvóta 2008 -tól, addig évről-évre csökkentés) 2005: drámai kínai textilexport-növekedés (konfekcióipari export-növekedés – pullover, tea-shirt, melltartó) Egyes EU-tagok: „vissza a régi kvótákat!” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 116

Megállapodás: • évi 10 % exportnövekedés 2008 -ig • Kikötőben lévő áru a 2006 -os kvóta terhére rakodható ki Peter Mandelson: „This is a significant demonstration of China’s entry into the global economy as a responsible and valued partner. ” Bo Xilai: „Unlike some other countries, the EU did not take unilateral steps against China but discussed the issue in a friendly manner. ”” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 117

EU/USA kereskedelmi viták: • Export-szubvenciók, • Genetikailag módosított élelmiszerek (EU tilalom 300 m$ exportkiesést okoz az amerikai termelőknek), • Hormonkezelt marhahús beviteli tilalma miatt az USA 116 millió büntető vámot vetett ki 1999 -ben, • USA dömpingellenes gyakorlata („Byrd-féle módosítás) • 27 -27 kereset egymás ellen (banán, acél, szellemi tulajdonjogok, textil, gabona, kompjúteralkatrészek, a Kuba elleni USA embargó stb. ) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 118

Összesen: 317 eset/panasz 1995 óta • Anti-dömping eljárás: 22 panasz, 4 argentin, 5 EU, 3 Mexujó stb. ; • Mezőgazdaság: 28 panasz – Magyarország ellen Argentína és Ausztrália, illegális exportszubvenció miatt USA: • 79 panaszt tett – a leggyakrabban a DSBhez forduló ország; • ellene 84 panaszt tettek EU: • 65 panaszt tett – második leggyakrabban a DSB-hez forduló ország; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 119

A Dohai WTO-forduló eddigi tapasztalatai Doha, 2001. November: IV. Miniszteri Értekezlet – a Dohai forduló megnyitása Elhatározott időrend: • Vitarendezési „megértés”: 2003. Május; • Földrajzi jellemzők regisztrációs rendszere: 2003, Cancun; • Minden tárgyalás lezárása: 2005. Január 1 előtt Cancun (2003. Szeptember): Miniszteri értekezlet – teljes kudarc, egyetlen megállapodásra sem került sor, 21 soros (6 pontos) nyilatkozat - „setback” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 120

Doha Work Programme (10/08/2004) 1. Mezőgazdaság: hosszú távú cél a „fair and market-oriented trading system through a programme of fundamental reforms”; AMS : lényeges csökkentés - az átlagnál nagyobb AMS-sel rendelkezők nagyobb csökkentésre kötelezettek; kereskedelemeltérítő belső támogatások csökkentése, a termékspecifikus támogatások radikális csökkentése; lehet az átlagosnál/előírtnál nagyobb csökkentés is legkevésbé fejlett országok pozitív diszkriminációja, vám- és kvótamentes piacra jutásuk Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 121

2. Gyapot: más nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a fejlődés-támogatással összekapcsolva. 3. Nem mezőgazdasági piacra jutás: ad valorem vámok teljeskörű elterjesztése MFN-alapú vámok referencia-éve 2001, fejlődők hosszabb idő alatt valósítják meg a vámcsökkentéseket, legkevésbé fejlettek teljes vám- és kvótamentessége; 4. Fejlődés : • Speciális és megkülönböztetett elbánás, • Műszaki segítségnyújtás, • Megvalósítás/bevezetés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 122

• Legkevésbé fejlett és újonnan csatlakozott országok 5. Szolgáltatások (GATS): „megerősített elkötelezettség” „members who have not yet submitted thei initial offers must do so as soon as possible” 6. Egyéb tárgyaló testületek: • Rules, Trade & Environment and TRIPs, • Vitarendezés 7. Kereskedelem-könnyítés a kereskedelem és a beruházások közötti kapcsolat, a kereskedelem- és verseny-politika közötti kölcsönös kapcsolat és átláthatóság a közbeszerzésben Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 123

Az átfogó cél: ipari, szolgáltatási és agrárvámok jelentős csökkentése – mindeddig csak retorika maradt Fő vita: USA – EU között EU mezőgazdasági vámok és USA mezőgazdasági szubvenciók kiegyensúlyozott csökkentése 2006: USA farm bill „We will not be writing the farm bill in the WTO” Legvalószínűbb: gyenge kompromisszumok = kismértékű liberalizáció Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 124

Legnagyobb hiány: „Doha development agenda” • India, Brazília (Kína nem túl aktív a sokoldalú tárgyalásokon) vezetésével a fejlődők megakadályozhatják a megállapodást, ha az agrárprotekcionizmus nem csökken kellőképpen • Agrártermékek piacra jutásáért szolgáltatások piacra jutása • Ha a Dohai forduló nem zárul sikeresen, a kereskedelmi tárgyalások újra bilaterális és regionális irányba tolódnak el (pl. Kína & Japán) → A multilaterális tárgyalások lejáratódnak, presztízsüket vesztik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 125

2005. DECEMBER 18 -22: MINISZTERI ÉRTEKEZLET HONG-KONGBAN • 59 PONTOS KÖZÖS NYILATKOZAT („Ministerial Declaration”) • 2013 -ra minden mezőgazdasági exporttámogatás felszámolása • Gyapotkereskedelmi megállapodás USA vs ‘négyek’ (Mali, Csád, Burkina Faso, Benin) – 2006 végére 0 vám • 32 LDC-ország számára teljes vám- és kvótamentesség • Piacralépési megállapodás kereteit elfogadták • Szolgáltatáskereskedelmi megállapodás alapszövegét elfogadták Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 126

Pascal Lamy, WTO-vezérigazgató értékelése szerint: „Új egyensúly a fejlődő országok érdekeinek megfelelően – immár a fejlődő országok érdekei állnak a tárgyalások középpontjában” „Elegendő energiát halmoztunk föl ahhoz, hogy 2006 -ban megoldhassuk a technikai feladatokat. ” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 127

Magyar kereskedelempolitikai viták a WTO-ban 1. • • Magyarország mint panasztevő („complainant”) • Cseh Köztársaság, 1998: gabonavám, Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma, • Törökország, 2002: állateledel-beviteli tilalom • Horvátország, Minden esetben konzultáció Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 128

Magyarország mint bepanaszolt („respondent”) • Agrárszubvenciók, 1996: USA, Ausztrália, Új Zéland, Argentína, Kanada és Thaiföld [„Cairnes-i csoport”], • Ugyanaz, 1997: Argentína, • Ugyanaz, 1997: Új Zéland, • Ugyanaz, 1997: Ausztrália által vezetett ‘panel’, • Védintézkedés a cseh acélimporttal szemben, 1999 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006. 129