Mricz Zsigmond 1879 1942 1 Mricz Zsigmond 1879

Móricz Zsigmond (1879 -1942) 1

Móricz Zsigmond § 1879 -ben született Tiszacsécsén. § Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, § Édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki ideig módos parasztgazdának számított. 2

Móricz Zsigmond szülőháza és szobra Tiszacsécsén „Tündérsziget” 3

A szülőház belső tere (bölcső) 4

Tiszta szoba a tiszacsécsei házban 5

„Csikó sparhelt” 6

A nehézségek évei § Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. § Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták. § Móricz kezdetben a Tiszacsécsei „tündérszigetről a „feledhetetlen szenvedések szigetére, Túristvándiba került. 7

A Móricz család prügyi háza A „feledhetetlen szenvedések” földje 8

A prügyi Móricz-ház 9

Túristvándi – Móricz elszakad a családtól, nagybátyjához, Pallagi Lászlóhoz kerül ”Jellemformáló kohó”- Boldog szigetnek nevezi később (Jókai felolvasások – Nem csak szegények élnek a Földön) 10

Móricz iskolái § Debrecenben kezdett tanulni, § innen Sárospatakra (1894 -97), § majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. § Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt. 11

Budapesti évek § Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. § Nagy élmény volt számára, hogy Négyessy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. § Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal. 12

A Nyugat vonzásában 13

Népdalgyűjtő körút § A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, § s 1903 -5 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. § Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 14

Holics Eugénia (Janka) § 1905 -ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. § Három kislányuk maradt életben VIRÁG, GYÖNGYI és LILI, kisfiuk meghalt. § Janka 1925 -ben öngyilkos lett. 15

Első jelentős irodalmi sikere: A Hét krajcár § 1908 -ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája, § azonnali hírnevet hozott, § Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált § felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert. ” 16

A siker és a reményvesztettség időszaka § Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. § A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). § Sokat várt az őszirózsás forradalomtól 1918/19, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték. 17

1912 -ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936 ban végleg oda költözött. § Móricz Múzeum 18

Szakítás a Nyugattal § 1929 -33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. § 1939 -től a népi írók atyjaként a Kelet Népe szerkesztője lett. § 1937 -ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 19

Simonyi Mária 2. felesége • szerelmes lesz a szép színésznőbe • Janka bosszúból még az írógépét is elkobozza, így a Pillangó az egyetlen kézzel írt regénye • 1926 -ban házasságot kötnek • 1937 -ben szakítanak 20

Littkey Erzsébet („Csibe”) § 1936 -ban találkozott, Csibével, aki a Ferenc József hídról akart leugrani § az író megmentette az öngyilkosságtól § Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. § A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. § Az író naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője lett. 21

1942 -ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt. § Budapest – Kerepesi temető 22

Móricz Virág § § Móricz Virág (Bp, 1909. – 1995). Írónő Móricz Zsigmond legidősebb lánya, § a Nyugat titkára, § filmes segédrendező és írónő. 2016. 01. 08. Varga Zsuzsa 23

Munkássága: § 1903 -ban az Újság gyermekrovatának szerkesztője § 1903 -1905 népdalgyűjtése Szatmár falvaiban, a Kisfaludy Társaság megbízásából 24

Tragédia § Kis János teljesen ösztönlény, célja mégis a társadalom hierarchiája elleni § aprólékos pontossággal kigondolt tervét nem képes végrehajtani § célja kisszerű és nevetséges, az érte folytatott küzdelme groteszkké teszi a küzdelmet § felesleges ember, egy az élet és társadalom kitaszítottjai, betegei közül § Móricz nem ítélkezik, csak leír § „Észre sem vette senki. Kis János amolyan láthatatlan ember volt, akit senki sem lát meg. Így élte le az egész életét, sohase volt egy percig sem érdekes ember. Se nem erős, se nem gyenge, nem kicsi, nem nagy; nem sánta, nem begyes; mi lett volna, ami feltűnt volna rajta. Olyan volt mint egy ember; két szeme volt, meg egy 25 orra. Bajusza is volt. És sohasem jutott eszébe semmi. Ha reggel volt, felkelt, este lefeküdt; mikor eljött az ideje, megházasodott. Akkor lakott utoljára jól, beteg is lett

Tragédia § Műfaja: novella § Témája: az örökös éhezés a nyomortól megcsömörlött ember Főszereplő: Kis János Alaphelyzet: Kis János arról álmodik, hogy Sarudy meghívja a lánya lakodalmára, a gazda meg is teszi ezt. Bonyodalom: Kis János eldönti, hogy kieszi Sarudyt a vagyonából. 26

Kibontakozás: - éjszaka álmodozik az evésről, régi emklékeket idéz fel, - másnap egész nap éhezik, - a mulatságon kiderül: 10 kanál levessel jóllakott, ennek ellenére gépiesen eszik tovább Tetőpont: - a töltött káposzta húsa megakad a torkán; Megoldás: - megfullad, senkinek sem tűnik fel. 27

Móricz faluábrázolása § szakít a kultúrtörténeti hagyományokkal: a falu, a vidék a harmónia és emberi boldogság világa § Móricz újdonsága a paraszti világ struktúrájának bemutatása: zárt, hierarchikus világ, a nincstelen zsellért a néhány holdas paraszttól áthidalhatatlan szakadék választja el. § Móricz ábrázolásában a falu a „lelkek temetője”(Ady), a kielégíthetetlen emberi vágyak színtere NATURALIZMUS 28

Árvácska zsoltárokból áll - Móricz élete utolsó időszakában írta, 1940 -ben a Kelet Népe közölte folytatásokban - A regényből 1976 -ban film készült Czinkóczi Zsuzsa főszereplésével 29

Pillangó § PILLANGÓ - Legkedvesebb könyve, élete különösen nehéz fordulóján írta, 1924 -ben, amikor a felesége a halállal egyezkedett: öngyilkossági kísérleteket követ el sorra. - 45 évesen új szenvedély lobban Móricz szívében 30

Légy jó mindhalálig § Regény § Nyilas Misi 31

Művei § 1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel) § 1908 – Erdő-mező világa (népmesegyűjtemény) § 1908 – Judith és Eszter (novella) § 1908 – Hét krajcár (novella) § 1910 – Sári bíró (színmű) § 1910 – Tragédia (novella) 32

§ § § 1911 – Sárarany (regény) 1911 – Az Isten háta mögött (regény) 1912 – Boldog világ (állatmesék) 1912 – A galamb papné (regény) 1912 – Harmatos rózsa (regény) 1912 – Magyarok (elbeszélés) 1912 – Tavaszi szél (novella) 1913 – Kerek Ferkó (regény) 1913 – Szerelem (színmű) 1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések) 1916 – Pacsirtaszó 33

§ § § 1917 – A fáklya (regény) 1917 – Árvalányok (regény) 1918 – Fortunatus (novellák) 1918 – Vérben, vasban (novella) 1920 – Légy jó mindhalálig (regény) 1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I. ) 1924 – A vadkan (dráma) 1924 – Búzakalász (regény) 1925 – Pillangó (regény) 1926 – Kivilágos kivirradtig (regény) 1928 – Arany szoknyák (elbeszélés) 34

§ § § 1929 – Forró mezők (regény) 1929 – Esőleső társaság (novella) 1931 – Forr a bor (regény) 1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella) 1932 – Barbárok (novella) 1932 – Rokonok (regény) 1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II. ) 1935 – Égi madár (novella) 1935 – A boldog ember (riportkönyv) 1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III. ) 35 1936 – Bál (regény)

§ § § § 1936 – Komor ló (elbeszélés) 1936 – Rab oroszlán (regény) 1937 – Betyár (regény) 1938 – Míg új a szerelem (regény) 1939 – Életem regénye (önéletleírás) 1941 – Árvácska (regény) 1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja 1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény) 36