LUXEMBURGI ZSIGMOND 1387 1437 Zsigmond uralkodsa kt szakaszra

LUXEMBURGI ZSIGMOND 1387 -1437

Zsigmond uralkodása két szakaszra bontható: 1. Harc a trónért, a királyi hatalom megszilárdítása: • Nagy Lajos fiú utód nélkül hal meg küzdelem folyik a trónért • eleinte Mária (Nagy Lajos lánya) társuralkodója volt (1395 -ig, akkor Mária vadászbalesetben ) • ellenkirályt is állítottak vele szemben (II. Kis Károly), akit Mária hívei később megöltek • végül a bárók akaratából került hatalomra, ennek nagy ára volt: Lackfi Istvánt nádorrá kellett választania, a Kanizsai-Lackfi liga többi tagjának pedig birtokokat kellett adnia (liga = bárói családok érdekszövetsége) • várainak felét elvesztette, így jelentős bevételtől esett el, és a hatalma is lecsökkent.

• Zsigmond megpróbálta növelni hatalmát, emiatt a 1401 ben fogságba ejtették a királyt, és Siklós várába zárták. • A siklósi fogság ideje alatt szövetkezett a Garai-Cillei ligával, akik kiszabadították. • Ezt követően egy királyhű bárói réteget alakított ki: ekkor alapozták meg családjuk tekintélyét a Garaiak, Cilleiek, Báthoryak, Rozgonyiak, és Perényiek. • Ekkor került Magyarországra a törökök elleni harcokban hírnevet szerző Ozorai Pipo is. • A Zsigmond-párti bárók szövetsége volt a Sárkányos Rend. • Fejleszti a városokat, főleg a bányavárosokat (Selmecbánya, Besztercebánya), számított ugyanis az adóikra. • 1405 -ben kiadta a városi dekrétumokat, melyben megerősítette a városok jogait, és a jelentősebb városokat meghívta az országos tanácskozó gyűlésre.

2. szakasz: aktív külpolitika Fő probléma: a török elleni küzdelem a) Kezdetben támadni próbált, mivel igencsak megnőtt a török veszély: – 1354 -ben a mohamedán vallású ottomán-törökök elfoglalják a Gallipoli-félszigetet (Európa és Ázsia határa) – 1361 -ben elfoglalják Drinápolyt (Bizánc 2. legnagyobb városa), amely az európai rész fővárosa lesz – az 1389 -es rigómezei ütközet után pedig elesett Szerbia, a törökök Magyarország határához értek. • Zsigmond eltökélt szándéka volt, hogy kiűzze a törököket Európából, ezért keresztes hadjáratot indított ellenük. • A döntő ütközetre 1396 -ban Nikápolynál került sor, ahol a lovagok csúfos vereséget szenvedtek.

b) Ezután Zsigmond védekezésre rendezkedett be: • új adó a hadsereg fenntartásához a telekkatonaság bevezetése: minden húsz jobbágytelek után a földesúrnak egy felfegyverzett könnyűlovast kellett kiállítania. • A déli vidéken megerősítette a határt, és egy tagolt hármas védelmi rendszert épített ki: szövetséges ütközőállamok: Havasalföld, Szerbia, Bosznia határ mentén kialakított bánságok (macsói-, szörényi) a déli végvárvonal, melynek központja Nándorfehérvár • 1428 -ban megpróbálta visszafoglalni a törököktől Galambóc várát, ám ez nem sikerült. • A déli irányú küzdelmek alatt elveszítette Dalmáciát, ami ismét velencei fennhatóság alá került

c) Nyugati szövetség keresése • megpróbált a török ellen szövetségeseket is gyűjteni, belátta, hogy csak több európai állam összefogása állíthatja meg őket • 1410 -ben német-római királlyá választották. Ekkor hívta össze a XV. század legnagyobb „összeurópai kongresszusát”, Konstanzban (1414 -1418, konstanzi zsinat. ) • A zsinat elsődleges feladata az 1378. óta tartó szkizma (egyházszakadás) felszámolása volt. Ekkor ugyanis 3 pápa volt. Zsigmondnak sikerült elérnie, hogy a három helyett egyet, V. Mártont válasszák meg pápának. • A második kérdés az egyház megreformálása volt. Ehhez kapcsolódott a cseh reformátor, Husz János meghallgatása is, akit Zsigmond támogatott, ám a püspökök nyomására mégis elítélte máglyahalálra. (cél: a pápa támogatásának megnyerése a török ellen. )

• Husz kivégzésével azonban maga ellen hangolta a cseheket, és elkezdődtek a 17 évig tartó huszita háborúk, melynek leverésére keresztes háborút hirdetett. • Kihasználta, hogy a huszitáknak két irányzatuk is kialakult (kelyhesek-táboriták)és sikerült megosztania a felkelőket. • a kelyhesek átpártoltak hozzá, s az ő segítségükkel végül 1434 -ben Lipanynál döntő csapást mértek a táboriták seregére. • A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, 1433 -ban a pápa német-római császárrá koronázta nagy esély egy ütőképes haderő összeszedésére. • gond: mire megszerezte a császári címet, megöregedett, így nem tudta megindítani a törökellenes hadjáratot.