3 3 Az Anjouk s Luxemburgi Zsigmond kora

3. 3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora 2017 -től Középszint: A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején (Segédanyag a felkészüléshez: Videó: Érettségi 2017 - Anjou-kor, Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly, Aki Nem Róbert, ) Emelt szint: - I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. - Zsigmond király külpolitikája.

Károly Róbert gazdasági reformjai - Történelem érettségi felkészítő videó https: //www. youtube. com/watch? v=i. Od 13 Az. Vco. Q Magyar Történelmi Arcképcsarnok Nagy Lajos 1342 -1382 https: //www. youtube. com/watch? v=p. VWGthsjs. Qw Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása-videótanár https: //www. youtube. com/watch? v=Vp. Vz. K 2 GNZck Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly http: //www. youtube. com/watch? v=3 OFSu. CQUz. PQ http: //www. suliaweben. hu/index. php? page=single&tk=34 http: //ado. hu/rovatok/adorendszert-valtott-karoly-robert Az Anjouk birodalma http: //zanza. tv/tortenelem/magyarsag-tortenete-kezdetektol-1490 -ig/az-anjouk-birodalma

Két Anjou-királyság, Nápoly és Magyarország összehasonlítása http: //www. historia. hu/userfiles/2009 -02/Csukovits. pdf http: //www. youtube. com/watch? v=3 OFSu. CQUz. PQ http: //www. suliaweben. hu/index. php? page=single&tk=34

Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308 -ból „Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba. ”

torimindenkinek. pe. hu 3. 3 1301 Anjou Gazdasági reform Regálé Aranyforint kamara haszna Károly Róbert árumegállító jog Szent Korona A királyi hatalom megerősítése Csák Máté Szabad királyi város Bányaváros Körmöcbánya Selmecbánya Mezőváros Kassa Nagy Lajos (1342 -1382) Honor birtok bandérium nádor bán Visegrád harmincad 1308 -1342 báró kapuadó Ősiség vajda tárnokmester Kilenced Luxemburgi Zsigmond 1351 nemes Nikápoly Végvárrendszer

Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt. http: //magyartortenelem. blog. hu/2009/01/19/karoly_robert_uralkodasa_1308_1342

Tk. (Sz/F)-108. old. - A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást? KÁROLY RÓBERT ÚTJA A KIRÁLYI TRÓNIG http: //www. lovagok. hu/tortenelem/karoly_robert_utja_a_kiralyi_tronig. html

1301 interregnum Károly Róbert Cseh Vencel főurak nagy többsége Vencelt támogatta, Képes Krónika szerint az elők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat”. Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából. pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is. A pápa kiátkozása – Képes Krónika Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története http: //mek. oszk. hu/00800/00893/html/doc/c 400213. htm

A királyi hatalom megerősítése

Tartományurak hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Legjelentősebb ellenfele: Csák Máté

A királyi címet megszerezte Anjou Károly Róbert (Tk. 101) 1308 -1342 Szent Korona Esztergomi érsek Székesfehérvár A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt. Bánlaky József: Folytatólagos küzdelmek a királyi hatalom elnyerése és megszilárdítása érdekében.

A király első jelentős győzelme Kassai polgárok Károly Róbert 1312 Abák a város mellé állt Rozgony Károly Róbertet a pápa, itáliai bankárok, magyar főpapság támogatta, a hatalmat szívós küzdelemben, harccal, tárgyalásokkal, lépésről lépésre szerezte meg. Az egyház mellett a tartományúri hatalom visszaszorításában érdekelt nemesség és polgárság is támogatta. Sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321 -ben meghalt Csák Máté

Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat Adományokkal Új személyéhez hű bárói réteg Honor birtok Magán birtok Tisztséggel járó várak és birtok Fontos tisztségviselők: A bárók jövedelmének nagyobbik része Nádor Tárnokmester Bán Vajda Tk. 3. -300. old. ) A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315 -től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert, . . . Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok. . . - A 13. század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt. .

Honor birtok Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/a_magyar_kiralyi_udvar_tisztsegviseloi_a_kozepkorban/

A királyi hatalom megerősött A királyi hatalom támasza Új személyéhez hű új nagybirtokosság Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún. bandériumok Magánföldesúri csapatok Vármegyei nemesi zászlóaljak Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák , a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák. A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika

Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok, – kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó. Tk. (M )- 219. old. : -Mi jellemzte az Árpád-kori magyar gazdaságot? Milyen forrásokból származtak I. Károly jövedelemi? -Hogyan változott a pénzkibocsátás eddigi megszokott rendje? -Hogyan reformálta meg a nemesfémbányászatot az uralkodó? -Mely területeken fejlődött a bányászat? Melyek voltak a főbb bányakincsek? -Milyen állami adót vezetett be I. Károly? Kik fizették és kik mentesültek a fizetés alól? -Melyek voltak a kereskedelem fő irányai? Mik voltak a fő export- és importcikkek? Az áru értékének hány százalékát tette ki a vám? -Kik találkoztak Visegrádon? Milyen gazdasági megállapodást kötöttek?

A királyi hatalom anyagi alapja Királyi nagybirtok Termény, pénz A királyi jogon szedett jövedelem Regálé növelése Reformok Kidolgozója: Nekcsei Demeter tárnokmester Gazdasági reformok (A) só Nemesfém bányászat Városok adója Harmincadvám

Gazdasági reformok (B) Tk. (Sz/F)-111. old. Csoportosítsa az uralkodó bevételeit a következők szerint: Milyen jogon szedték ezeket, pénzbeni vagy természetbeni bevételek voltak –e, honnan származtak a jövedelmek (kiktől szedték be)! Milyen változás figyelhető meg a jövedelmek összetételében az előző korokhoz képest? Mely tényezők tették lehetővé a változásokat?

Nemesfémbányászat fellendítése Bányászokat telepített az országba A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban birtokos Bánya monopóliumot Bányabér (urbura) 1/3 eltörölte uralkodó Kamara 2/3 Kb. 10% nyers nemesfém bányapolgárok 90% 35 -40% Vert pénz Értékesítési monopólium bevezette

Értékálló pénz Aranyforint váltópénze 16 ezüst garas 6 ezüst dénár Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a jobbágyok fizettek Tk. (W)-106 (18 dénár) Kamara haszna pótlására Kapuadó

A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem Távolsági kereskedelem fizetett Harmincad A királyi kincstárba befolyó jövedelmek 6% A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Bécs Árumegállító jog Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak Visegrád találkozó Tk. (W)-105 -108. old. Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása

Tk. (Sz/F)-108. old. : Mely tényezők tették lehetővé a nemesfémbányászat fellendülését ? Melyek voltak a legfontosabb ásványkincseink ? Melyek voltak a legjelentősebb bányavidékek? Jellemezze az ország külkereskedelmi viszonyait ( behozatal és kivitel összetétele, földrajzi sajátosságok stb)! Milyen szerepet játszott a királyi hatalom, a gazdaság és mindennapi élet alakulásában?

A magyar városfejlődés: – a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája

A XIV. századi magyar települési hierarchia VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON http: //www. scritub. com/limba/maghiara/VROSFEJLDS-A-KZPKORI-MAGYARORS 131210219. php

A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges: Vásártartási jog Egy összegben fizethették a királynak az adót Árumegállító jog vámmenteség Bíró és esküdtválasztás szabadsága A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király 1351. évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól. A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányavárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14. század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost.

Szabad királyi városok POZSONY BUDA Sopron Nagyszombat Kassa Eperjes Bártfa PEST Sokféle kiváltsággal

Árutermelés Pénzgazdálkodás fejlődését segítette: kibontakozását Gyarapodó népesség ruszin, szász, román bevándorlók Változások a mezőgazdaságban Fordító eke elterjedése Fejlődött a kertgazdaság Mezőgazdaság fejlődése Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra un. vásáros helyekre Ezekből fejlődtek ki a Tk (W)-108 -110 Mezőváros

A 14. század végétől jöttek létre Mezőváros Lakóik jobbágyok voltak. Földesúri adót Önállóan választhatott bírót egy összegben fizették bírót esküdteket de földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba Csak egy kis része fejlődött Szabad király várossá Tk (W)-108 -110

Nyugat-európai város fejlődés Uralkodói kiváltságlevél Magyarország Városi kiváltságokat Uralkodói kiváltságlevél

Város fejlődés Árutermelés Szabad királyi város Pénzgazdálkodás fejlődése kibontakozása Számuk csekély Fallal körülvett Bányaváros Körmöcbánya Selmecbánya Tk. (W)-108 -110. old.

Károly Róbert uralkodása kulturális szempontból is fejlődést hozott Magyarország számára, amit a mind szélesebb körben használt írásbeliség, a nyugati – városi környezetet kedvelő – kolduló szerzetesrendek meghonosodása, illetve a lovagi eszmény térhódítása jelzett. Első Anjou királyunk udvarában reneszánszát élte Szent László, a „lovagkirály” tisztelete, elterjedtek a nyugati mintájú tornák, és ezzel együtt meghódította Magyarországot a lovagi költészet és életforma is. A szellemi élet pezsgését jól mutatja, hogy Kézai Simon műve után végre ismét született egy jelentős munka, mely szintézisbe foglalta a magyar nemzet történetét: Kálti Márk Károly Róbert udvarában készítette el a Képes Krónikát, legjelentősebb történelmi dokumentumaink egyikét. Az Anjou királyok dinasztikus kapcsolatai révén Magyarország bekapcsolódott Európa szellemi vérkeringésébe, és elsősorban Nápoly és Franciaország felől érték kulturális hatások. Ennek eredményeként bontakozott ki hazánkban a gótikus építészet, melynek stílusjegyeit többek között a diósgyőri vár és a pompás visegrádi palota is megőrizte. Tarján M. Tamás: Károly Róbert http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1342_julius_16_karoly_robert_halala/

Érettségi

2008. Május 3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont. )

Magyarázatok A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek. a) b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére.

2007. Május 16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV -XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!

Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól, élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a város kereskedelmébe.

„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek. ” (A komáromi polgárok kiváltságlevele; 1331)

A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében

„A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten, hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni. ” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

2006/május 16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket!

„Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk. ” (Károly Róbert rendelete, 1323) „Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra. ” (Károly Róbert rendelete, 1325) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni. ” (Károly Róbert 1342. évi dekrétuma) „A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek. ” (Tankönyvi szöveg)

2012. október 16. A feladat Károly Róbert magyar király uralkodásával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével Károly Róbert gazdasági reformjait! Mutasson rá az intézkedések jelentőségére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, amidőn […] János úrral, Csehországnak […] királyával… tanácskozást tartottunk […] elrendeltük, hogy mind a mi kereskedőinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniok és utazniok [. . . ]. Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényeseknek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért mind a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken. ” (Károly Róbert 1336. évi oklevele)

2016. Május 16. A feladat I. Károly (Róbert) uralkodásához kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével I. Károly (Róbert) bevételeit, pénzügyi és gazdasági reformjait!

„Hogyha a főpapok, szerzetesek és világi papok, vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanők örökre élvezzék örvendezve azon földjeiknek változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök időkre. ” (I. Károly oklevele, 1327)

„Mivel jól tudjuk, hogy Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért a mi kereskedőinket, mind a csehországi és más országokból érkező kereskedőket hívjuk és bíztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályozás nélkül vagyonuk és személyük biztonságában a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken. ” (I. Károly oklevele, 1336)

Téma folytatása Érdekességek Gyakorlás

Károly Róbert esküvője Erzsébettel

Nagy Lajos címere Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek. Tk. 2 (Sz) 115. old

András Nagy Lajos (1342 -1382) Nápoly Personalunio Velencétől visszaszerezte Hűségre kényszerítette Lengyelország Dalmácia Horvátország Havasalföld Moldva Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellen Bolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal Eretnekek elleni szellemi harc Pécsi egyetem

A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes: jobbágyság nemesség 1351 Aranybulla megújítja: adómentesség Hadkötelezettség kiegészíti: kilenced Háza sérthetetlen ősiség A nemességet erősítette : „Egy és ugyanazon szabadság” Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás

Tk. 2 (SZ) 115 -116 Tk. 2(Sz) 122. old Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában, Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített

Luxemburgi Zsigmond Thuróczy -krónika

Luxemburgi Zsigmond Trónviszály Bárók 1387 -1437 liga A királyi hatalom megerősítése: Új bárók Egyház felemelésével Feletti hatalom kiszélesítésével Nemesség erősítésével Támogatta a városok fejlődését 1396 Nikápoly telekkatonaság Végvár rendszer

Érdekességek

Képes krónika http: //www. kepeskronika. net/hu. htm

Koronázás Egyházi szertartás fölkenés Koronának a királyfejére való helyezésből Nép (formális) megkérdezése-Király esküje

Szent Korona Első ismert oklevél Kifejezés előfordul 1256 -ból származik a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett 1267 IV. Béla uralkodása (1235 -1270) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a Független Magyarország jelklépe

Szent Koronát III. András adománylevele nevezi Szent István koronájának Luxemburgi Zsigmond elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében,

Szentkorona-tan Hatalom gyakorlásának helyességeről mikéntjéről kialakult nézetrendszer Korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg Werbőczi foglalta össze szokásgyűjteményében Szent Korona Erejét és hatalmát a nemzettől kapja Király és a nemzet együtt gyakorolhatja a hatalmat A koronázással a Szent korona jogai átruházódnaka királyra

Károly Róbert trónra kerülése Anjou 1301 Gazdasági reformok Regálé Aranyforint Kamara haszna 1308 -1342 Árumegállító jog Szent Korona Szabad királyi város A királyi hatalom megerősítése Csák Máté Mezőváros Kassa bandérium Bányaváros Selmecbánya Körmöcbánya Trónutodlás Honor birtok Nádor Visegrád Harmincad Károly Róbert báró Kapuadó Nagy Lajos (1342 -1382) 1351 Ősiség nemes Kilenced Tárnokmester Vajda Luxemburgi Zsigmond Nikápoly Végvárrendszer