Kziknyv a jogklinikai kpzshez Tth J SZTE 2017

Kézikönyv a jogklinikai képzéshez Tóth J. (SZTE) 2017. április 24. (IM támogatási keretből megvalósult projekt)

1. Felépítése n A kézikönyv 3+1 logikai egységből épül fel: – az elsőben az ingyenes jogászi munkáról, azon belül a jogklinikai rendszer kialakulásától és szerepéről van szó; – a másodikban karunk képzéssel kapcsolatos alapelveit, a működési rendjét és sajátos profiljának egyes ágazati sajátosságait foglaltuk össze – a harmadik, terjedelmes rész a jogi tanácsadás egyes analitikusan feldolgozott fázisairól, továbbá a kapcsolódó funkcionális kérdésekről, azaz a jogászi kommunikációról és a jogászi etikáról, a diszkrimináció tilalmáról és a személyes adatok kezelésérő szól, valamint a klinikai profil főbb jogi hátteréről – a függelékben a működést rögzítő szabályzat és iratminta található Mindezek alapján nem elvárás az olvasóval szemben a lineáris haladás, csak a kritikus olvasás -- elsőnek lenni sok buktatóval jár

2. Miért, kellett? n n n Nincs ilyen kiadvány magyarul és a hazai jog alapján Tapasztalatok összegzése és mások bátorítása, hogy személyesen és intézményesen kezdjenek bele a tárgyba/képzés beindításába A jogászképzés része (kredit, jóváhagyott követelményekhez szükséges) Oktatói ismeretterjesztés – alternatív formáktól idegenkedőknek Minimális követelmények partnerséghez (régi és újabbak)

3. Elemei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 1. 17. 2. 17. 3. 17. 4. 17. 5. 17. 6. A kézikönyv célja A pro bono munka formái világszerte A pro bono jogászi munka Magyarországon A jogklinikai képzés formái és hagyományai más országokban Nemzetközi és hazai együttműködés a jogklinikák között A jogklinikai képzésünk alapelvei és a társadalmi felelősség A képzés felépítése, működése és követelményei az SZTE-n Partnerség Társadalmi nyilvánosság Jogászi etika a Jogklinikán Jogászi kommunikáció A jogi tanácsadás menete A személyes adatkezelés A diszkrimináció tilalma A jogklinikai profilba tartozó főbb ügytípusokról Irodalom Mellékletek Működési Szabályzat Statisztikai lap Ügyvázlat Összesítő lap Értékelő lap Panaszkezelés 3 4 7 14 18 20 21 23 28 30 36 40 42 53 60 70 71

4. A jogi tanácsadás ideális menete A jogeset kiválasztása Visszacsatolás A jogeset meghatározása, mi maga az ügy -Konzultáció Dokumentálás Jogkeresés (szabály, eset, irodalom) -Konzultáció Tanácsadás

5. Etikai kérdések Lengyelországban a 29 jogklinikát a képzést fejlesztő alapítvány akkreditálja 2002 óta, ennek része – a képzőhelyek felelősségbiztosítása, – a megfelelő szupervízió, – az ügyfélvédelem, – a panaszkezelési rendszer, – a működéshez megkövetelt infrastrukturális követelmények teljesítése, – az ügyvédi közreműködés, – a kamarai szerződés és – a megfelelő képzési tartalom. n Az USA-ban a jogi karok/egyetemek jogklinikáit ügyvédi kamara akkreditálja régóta, igen alaposan kidolgozott standardok szerint Ezek jelentik leginkább a garanciát az etikai és a szakmai követelmények intézményes érvényesítésére, miközben biztosítják a rászorulók ingyenes jogi tanácsokkal ellátását. n

Etikai kérdések Ilyen mechanizmus hiányában csak oktatni tudjuk az etikát és belső kontrollal érvényesíteni, a következő főbb szabályok, elvek alapján (a) szakmai/professzionális etika n n n Az ügyfél szándékának feltárása és tisztelete Felelősség a jogi tanácsért, felvilágosításért, javaslatért Határidők betartása Titoktartás Utólagos korrekció vállalása

Etikai kérdések (b) Szakmai kapcsolatok etikája n n n Egyenlő és méltó bánásmód az ügyfelekkel, a jogklinikán megfordulókkal kapcsolatosan Kollegialitás Érdekütközés megelőzése, megszüntetése Korrupció tilalma A konfliktus eszkalációjának tilalma

Etikai kérdések (c) intézményi működési etika n n Annak tisztázása, hogy ki a rászoruló Annak tisztázása, hogy ki az ügyfél és ki nem (segítő, rokon, közvetítő…) n n n A jogesetek hasznosítása Panaszkezelés Önkontroll/belső ellenőrzés és kritika szabadsága

6. Jogászi kommunikáció n n n A joghallgatók a tanácsadás során a kliensekkel, majd tutorokkal, civil szervezetek képviselőivel, tagjaival, a többi hallgatóval, oktatókkal és a különböző hivatalok munkatársaival kerülnek kapcsolatba. Néhány szempont a sikeres kommunikációhoz: a joghallgató/klinikus bemutatkozása – kérdezzen rá, hogyan szólíthatja az ügyfelet, illetve a tegezést vagy magázást szereti-e jobban értő figyelem vagy aktív hallgatás az ügyféllel kommunikálva – értés (dekódolás) – visszatükrözés, azaz az ügyfél által elmondottakat a hallgató értelmezi – aktív kérdezés és magyarázat az ügyfélnek: a hallgató álláspontja szerint jelentős tényeket, adatokat azért jegyzi fel, hogy a tutor tanárral megbeszélve a jogi tanácsot kidolgozhassa az ügyfél számára

Kommunikáció n az előítéleteinek tudatos visszaszorítására való törekvés – tudatosan tesz lépéseket, hogy az ügyféllel való találkozásakor és a vele való beszédben sem verbálisan, sem nonverbálisan nem egy csoporthoz tartozóként, hanem önálló személyiségként kezeljen minden tanácsot kérőt, azaz minden ügyfélnek jár az esély, hogy megnyilvánuljon, beszéljen a gondjáról, az aktív figyelem alapján megértesse és elfogadtassa magát – minősítő, előítéletes megjegyzések, kérdések, kitételek, hangsúlyok az ügyféllel való kommunikációban nem fogadhatók el

Kommunikáció n szakszerű kommunikáció a sérülékeny csoportba tartozó ügyfelekkel – az ügyfél kora, egészségi állapota és helyzete szerint jobb kezdettől rákérdeni, mi a számára megfelelő mód, – például a vak és gyengén látó megszólításakor felkarjának gyengéd megérintése, a siket és nagyot halló embernél a lassú, tagolt artikuláció, hogy a hallgató szájáról leolvashassa a mondanivalót az ügyfél – az ügyfelet segítők szerepét (pl. csak kíséri, de a tanácsadáson nem vesz részt, vagy tolmácsol, támogatja a kommunikációt, felolvas neki, együtt magyarázzák el a lehetőségeket az ügyfélnek, a válaszért majd ő jön el, elhozza az otthon felejtett iratot) a hallgató tisztázza, hogy eldönthesse, a személyes adatok köre és kezelése milyen terjedelmű, a tanácsadáson, megbeszélésen ki lehet jelen

Kommunikáció n felelős kommunikáció – a beszélő magatartása és a kimondott szavak egymástól nehezen választhatóak el, elárulják a beszélő attitűdjét és gondolatait, de az érthető, tagolt, türelmes, zsargontól mentes és udvarias kommunikáció különösen az ügyfelekkel kívánatos – Ne ígérjünk lehetetlent! a körültekintő jogi válasz megszerzésére kell ígéretet tenni, hogy ezért mindent megtesz a hallgató, az ügyfél bizalmát és a jó kommunikációt megőrizve – Ne féljen kérdezni a hallgató ügyhöz tartozó körülményekkel, szabályozással, belső normákkal (pl. házirend, szervezeti-és működési szabályzat), önkormányzati rendelettel, jogalkalmazással kapcsolatosan másokat is, a kérdezés és a válaszok hozzásegítik a tanácsadási rutin megszerzéséhez, valamint a jogászi gondolkodás erősítéséhez. A tutornak is feladata a hallgató segítése!

Kommunikáció n a kommunikáció reprodukálhatósága – Az írásbeliség kiemelt szerepe – az ügy és esetleges jogi előzményeinek írásban rögzítése saját maga és a jogklinika működési rendjének a védelmét is szolgálja, mert az ügyfél emlékezete szelektív, később nem idézi fel pontosan, hogy milyen ügyben, milyen adatok alapján, mit kért és ehhez képest mire kapott jogi tanácsot, eligazítást – belső szabályok betartása, a nyomtatványok használata garantálja az írásbeliség egységes minimumát