Trsadalmi felelssg Jogklinika fejlesztse Tth J SZTE 2017

Társadalmi felelősség – Jogklinika fejlesztése Tóth J. (SZTE) 2017. május 4. (IM támogatási keretből megvalósult projekt)

1. Jogi tanácshoz férés n n n Piaci alapon – ügyvéd választása, tiszteletdíj/sikerdíj? Államilag szabályozott közszolgáltatásként – Jogi segítségnyújtó szolgálat ügycsoport vagy/és jövedelmi küszöb alapján – Kirendelt védő, ügygondnok egyes ügycsoportokban – Integrált jogi szolgálat (OBDK) – Egyéb pl. konzulátus, bírósági panasznap, kitanítási köt. Pro bono (felelősség+szakértelem) – Civil szervezetek jogvédelmi, felvilágosító tevékenysége – Érdekképviseletek (kamara, szakszervezet szolgáltatása – nem tartós) – Ügyvédek egyénileg, pl. képviselet – Jogklinikák – Egyéni kezdeményezések pl. blog, hírlevél, szórólap Informálisan (felelősség/szakértelem nélkül) Sehogy

2. Hazai jogklinikák 8+1 képzőhelyen Nincs n Működik/működött kiegészítő/időszakos jelleggel n A jogászképzés része (kredit, jóváhagyott követelmények – CEU is) n

3. Milyen felelősség n n n Társadalmi/ügyféli polarizáció és differenciálódás – egyre többen szorulnak ki a piaci alapú hozzáférésből – növekvő ügycsoportokban növekvő jogvédelmi igény, jövedelemtől függetlenül (pl. menekültek, családon belüli erőszak áldozatai, gyermekbántalmazás) Állami közszolgáltatás kapacitása, minőségi és társadalmi kontrollja szűk (pl. ombudsman, MHB felmérései) Pro bono működés zömmel projekt alapú – kivéve az ügyvédek egyéni működését és a jogklinikai képzést Ügyvédtársadalom polarizációja erősödik (1998, 2015 ügyvédi kar felmérése) – Szakosodás – Megélhetési gondok és elit/középosztályosodás – Etikai alapok gyengülése (büntetőügyek, korrupció, kapcsolt üzleti vállalkozások) Jogi képzéssel szembeni várakozások – Önköltséges képzés – társadalmi mobilitás helyett dinasztikus kapcsolatok – Elmélet és gyakorlat aránya

4. Szegedi Jogklinika ingyenes jogi tanácsok rászorulóknak n 2004 -ben jóváhagyta a Kari Tanács, azóta folyamatosan, szemeszterenként legfeljebb 15 (nappali, levelezős) hallgatóval, nem számítva az ERASMUS, MIR hallgatókat n Választható tárgy a 3 -9. szemeszterben Jogklinika I-II-III, kredit értéke 3 x 2 = 6, amely persze a jogász képzési kimeneti követelményei szerinti 300 MA krediten belül marginális n A hallgatók jogi tanácsadó munkáját kontrolálja 4 -5 tutor (ügyvéd) óraadóként vagy rész-állásúként n A tárgy tematikájáért, fejlesztéséért felelős az Alkotmányjogi tanszék – alapjogi megközelítés n Saját iroda (szoba, PC-k, fénymásoló, laptopok, net elérés, jogtár, kiadványok) és az egyik tutor tanár az irodavezető n A Kari Tanácsnak időszakos beszámolás a működésről, pályázatokkal külső források (pl. az iroda berendezéséhez, 2016 -2017 -ben oktatási segédanyagok fejlesztésére, tapasztalatok átadása)

Szegedi Jogklinika n A képzés célja: – Gyakorlati képzés, nem frontális (alternatív) oktatási formaként felkészít a jogászi szakmára megfelelő kompetenciák (pl. ügyféllel kommunikáció szándékairól, jogi tények begyűjtése, jogtalálás, gyorsaság, pontosság, csapatmunka, felelősség, tolerancia) – Jogászi etika egyes kérdéseinek megismertetése (pl. összeférhetetlenség, verifikálás, titok) – Tanult absztrakt normák és jogelvek alkalmazása (pl. személyes adatok kezelése, diszkrimináció felismerése, méltóság tisztelete) – Rászorulók jogvédelme (különösen fogyatékossággal élők, csökkent munkaképességűek, romák, betegek, idősek, szegregáltak) és a szolidaritás erősítése

Szegedi Jogklinika n A képzés felépítése – Előkészítő szakasz (pszichológiai, jogi, intézményi, komunikációs, adminisztratív, etikai tréning meghívott előadókkal, tutorokkal, jogesetek közös megoldása révén, tömbösítéssel) – Hallgatói tanácsadás civil szervezeteknél és szociális intézményeknél (szociális iroda, családok átmeneti otthona, drogambulancia) – Az ügyek konzultációja a tutorokkal, a tanácsok és a jogesetek összegzése, dokumentálása, hallgatói értékelés

5. Jogklinikai kutatás n n n Interjúk készültek 11 tutor tanárral, 17 együttműködő partner szervezettel (Bárkányi Gábor), illetve az elmúlt 10 év volt jogklinikás hallgatóival (Kedan-Kovács Alexandra, Pongó Tamás) Felmérés készült a hallgatók által feldolgozott ügyekről A tutor tanárok véleménye – a ma oktatók többsége legalább 5 éve dolgozik ezen a poszton – négyötödük szívesen venne részt külföldi vagy egyéb képzésen, tréningen – minden hallgatónak ajánlja a részvételt, mert n n n azok a hallgatók, akik bekapcsolódtak elhivatottak lettek a jogász pálya iránt érzékenyé és szolidárissá válnak az elesettekkel kapcsolatosan olyan élethelyzeteket ismernek meg, amivel egyetemi tanulmányaik során nem találkoznak – minden kollégának ajánlja a jogklinikai működésbe bekapcsolódást, mert n n n segíti a hallgatók gyakorlati orientálódását, a hallgatókkal személyesebb kapcsolat alakítható ki, és gyakorlatot szereznek az oktatott tantárgyból, jó csapatmunka alakul ki, a jogászképzés kiszélesítését és elmélyítését teszik lehetővé tapasztalatot szereznek az ügyfelekkel való kommunikációban és az esetmegoldásban, a jogklinikai gyakorlat az életre készít fel

Kutatás A hallgatók véleménye alapján (2005 -től ~200 hallgató) n n 1 szemesztert végzett 53%, 2 szemesztert 29%, 3 szemesztert 18% Honnan hallott a jogklinikáról: alkotmányjog gyakorlati órán, tanárainktól, ETR-ben látták meghirdetett kurzusként vagy hallgatótársainktól Mi volt a véleménye a jogklinikáról: – inkább megfelelt a várakozásaiknak, mint nem – jogi és szakmai szempontból 61%-nak nagyon hasznos volt, 10%-nak hasznos – 76%-nak nagyon jelentősen fejlesztette az önismeretét, önbizalmát – 76%-ban jelezték, hogy barátokra találtak a hallgatók között – 81%-uk jelezte, hogy jelentős élettapasztalatokat szerzett – 72%-uk jelezte, hogy jelentősen hozzájárult a jogi pályáról való képéhez – 65%-uk szerint komolyan át kellett gondolnia etikai kérdéseket – mindenki ajánlaná a társainak Miben kellene fejlődni és hogyan – Még több gyakorlati hely és ügy legyen – Internetes felület létrehozásával, ahol lehet vitatkozni, megismerni egymás eseteit, hogy abból tanuljunk – Jogklinika reklámozása mind a hallgatók, mind az ügyfelek felé (pl. hírlevél, facebook csoport, – Hallgatói fórum létrehozása az ügyek megtárgyalására, egymás segítésére – értékelési módszerek fejlesztésével, tömbösített oktatással,

Kutatás Az együttműködő partnerekkel n n n n n TÁMASZ Egyesület Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Szegedi Felsővárosiak Civil Egyesülete SINOSZ Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete Talentum Alapítvány Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány Ágota Alapítvány Integrált Jogvédelmi Szolgálat Gyermeksors Alapítvány Odú Központ SZKTT Egyesített Szociális Intézmény BEGYKA MCSME Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Iroda Fatima Ház Alapítvány a szervezetek fele legalább 10 éve együttműködik velünk kétharmada csak akkor hallott a jogklinikáról, amikor felkerestük, együttműködést javasoltunk, beszélgettünk, bár sokuknak más karokkal már volt valamilyen kapcsolata négyötödével már határidő nélküli együttműködési szerződést kötöttünk, amit szükség szerint módosítunk, adatokat változtatunk

Kutatás n n Elégedett volt a partner szervezet - emberi hozzáállással és viselkedéssel, hallgatók kommunikációjával - szakmai ismeretekkel, pontossággal, szakmai etikájukkal, civil gondolkodásukkal, A jogklinika nyilvánossága - a szervezetek 95%-ban van belső, a vezetőség felé szóló beszámolókban nyoma az együttműködésnek, tevékenységnek, 88%-ban a tagság felé is reklámozzák, 66%-ban az országos vezetőségnek és kifelé szóló beszámolókban is szólnak a jogklinikai tevékenységről, - a szervezetek 25%-ában valamilyen helyi médiában megjelenés Mi volt a tényleges haszna, előnye a szervezetnek az együttműködésből? - az érdekképviseleti munkát nagyban segítette, - a kapcsolat révén be tudtak mutatkozni a hallgatóknak, - jogi segítséget és tanácsokat kaptak a tagok és a szervezet is folyamatosan, - akut helyzetek megoldása a kapcsolat révén, - jogtudatosság növelése a lakosság körében, - kölcsönös ismeret, a hallgatók jobban megismerték a jogvédelem hasznosságát, - kisebb mértékben növelhető volt a tagság, önkéntesek száma, a pályázatokhoz való hozzáférés A jogklinikával való együttműködésben miből kellene több? - hallgatók számának növelése, több fogadóóra - több információ a helyről, ahova a hallgatók jönnek, - évente egyszer információs nap, civil piacon való részvétel, ismeretterjesztő előadások szervezése, szóróanyagok készítése új szabályokról, hírlevél vagy rendszeres tájékoztatás a jogi változásokról - munkatársak/tagok képzése, pályázati feladatokban (előkészítés, beszámolás, népszerűsítés) - joghallgatókkal e-mail és facebookos kapcsolat

Kutatás n n n Kiszűrve az ellentmondásosokat, a töredékes feldolgozásokat, azonos ügyeket más hallgatótól (N= 700 ügy) Találkozás ideje alapján egyenletesség, bár egyre növekvő újabb ügyszám Ügy jellege: – – – – n szociális 34, 5% gyermek, családjogi 15% betegjogi 3, 5% nonprofit szervezetei 3, 6% lakásügyek 18% fogyatékossággal kapcsolatos 3, 4% munkaügy 7% egyéb (pl. közigazgatási) 22, 5% Tanácsadás jellege – – – felvilágosítás jogi 70, 6% továbbirányítás hatóságok felé 8, 4% levélírás, kérelmezés 25, 3% továbbirányítás ügyvédhez 3, 1% egyéb 2, 5%

Kutatás n n Ügyfelek 63%-a nő – nagyobb bizalom? Ügyfelek kora: – 67%-uk 40 -90 év közötti – 23%-uk 15 -39 év közötti n Hallgatói feladatok – tanácsadás több találkozás után 65% – konzultáció a tutor tanárokkal 42% – az ügyfélnek iratok visszajuttatása, iratbeszerzés 10% – egyéb: 3%

6. Kézikönyv n n n Nincs ilyen kiadvány magyarul és a hazai jog alapján Tapasztalatok összegzése és mások bátorítása, hogy személyesen és intézményesen kezdjenek bele a tárgyba/képzés beindításába A jogászképzés része (kredit, jóváhagyott követelményekhez szükséges) Oktatói ismeretterjesztés – alternatív formáktól idegenkedőknek Minimális követelmények partnerséghez (régi és újabbak)

Felépítése n A kézikönyv 3+1 logikai egységből épül fel: – az elsőben az ingyenes jogászi munkáról, azon belül a jogklinikai rendszer kialakulásától és szerepéről van szó; – a másodikban karunk képzéssel kapcsolatos alapelveit, a működési rendjét és sajátos profiljának egyes ágazati sajátosságait foglaltuk össze – a harmadik, terjedelmes rész a jogi tanácsadás egyes analitikusan feldolgozott fázisairól, továbbá a kapcsolódó funkcionális kérdésekről, azaz a jogászi kommunikációról és a jogászi etikáról, a diszkrimináció tilalmáról és a személyes adatok kezelésérő szól, valamint a klinikai profil főbb jogi hátteréről – a függelékben a működést rögzítő szabályzat és iratminta található Mindezek alapján nem elvárás az olvasóval szemben a lineáris haladás, csak a kritikus olvasás -- elsőnek lenni sok buktatóval jár

1. A kézikönyv célja 3 2. A pro bono munka formái világszerte 4 3. A pro bono jogászi munka Magyarországon 7 4. A jogklinikai képzés formái és hagyományai más országokban 14 5. Nemzetközi és hazai együttműködés a jogklinikák között 18 6. A jogklinikai képzésünk alapelvei és a társadalmi felelősség 20 7. A képzés felépítése, működése és követelményei az SZTE-n 21 8. Partnerség 23 9. Társadalmi nyilvánosság 28 10. Jogászi etika a Jogklinikán 30 11. Jogászi kommunikáció 36 12. A jogi tanácsadás menete 40 13. A személyes adatkezelés 42 14. A diszkrimináció tilalma 53 15. A jogklinikai profilba tartozó főbb ügytípusokról 60 16. Irodalom 70 17. Mellékletek 71 17. 1. 17. 2. 17. 3. 17. 4. 17. 5. 17. 6. Működési Szabályzat Statisztikai lap Ügyvázlat Összesítő lap Értékelő lap Panaszkezelés

A jogi tanácsadás ideális menete A jogeset kiválasztása Visszacsatolás A jogeset meghatározása, mi maga az ügy -Konzultáció Dokumentálás Jogkeresés (szabály, eset, irodalom) -Konzultáció Tanácsadás

Etikai kérdések n Lengyelországban a 29 jogklinikát a képzést fejlesztő alapítvány akkreditálja 2002 óta, ennek része – – – – n a képzőhelyek felelősségbiztosítása, a megfelelő szupervízió, az ügyfélvédelem, a panaszkezelési rendszer, a működéshez megkövetelt infrastrukturális követelmények teljesítése, az ügyvédi közreműködés, a kamarai szerződés és a megfelelő képzési tartalom, a részvétel kötelező a joghallgatóknak Az USA-ban a jogi karok/egyetemek jogklinikáit – ügyvédi kamara akkreditálja régóta, – igen alaposan kidolgozott standardok szerint, amelynek része az önkéntesség Ezek jelentik leginkább a garanciát az etikai és a szakmai követelmények intézményes érvényesítésére, miközben biztosítják a rászorulók ingyenes jogi tanácsokkal ellátását. Ilyen mechanizmus hiányában csak oktatni tudjuk az etikát és belső kontrollal érvényesíteni

Etikai kérdések n – – – – – n – – – szakmai/professzionális etika Az ügyfél szándékának feltárása és tisztelete Felelősség a jogi tanácsért, felvilágosításért, javaslatért Határidők betartása Titoktartás Utólagos korrekció vállalása szakmai kapcsolatok etikája Egyenlő és méltó bánásmód az ügyfelekkel, a jogklinikán megfordulókkal kapcsolatosan Kollegialitás Érdekütközés megelőzése, megszüntetése Korrupció tilalma A konfliktus eszkalációjának tilalma intézményi működési etika Annak tisztázása, hogy ki a rászoruló Annak tisztázása, hogy ki az ügyfél és ki nem (segítő, rokon, közvetítő…) A jogesetek hasznosítása Panaszkezelés Önkontroll/belső ellenőrzés és kritika szabadsága

6. Összegzés n n Jogi tanácshoz, segítséghez hozzájutás a jogászképzés minőségétől is függ (pl. alternatív formák, jogesetmegoldás) Egyetem társadalmi felelőssége a jogászok szolidaritásának és etikájának erősítésében – ingyenes, intézményes és kontrolált segítség a megyében élő rászorulóknak Szociális innováció – új formák, együttműködés civilekkel (pl. pályázat a jogvédelemben, nyitott napok, előadások…) Ügyvédek pro bono munkájához keretek