Kszletek lland felhasznlsi mennyisg folyamatos Felhasznlsi fggvny konstans

Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos) Felhasználási függvény konstans felhasználás esetén Készlet függvény konstans felhasználás esetén

Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (diszkrét) Készletgrafikon konstans készletfelhasználás esetén Készlet felhasználási grafikon konstans értékek esetén

Készletek – Változó felhasználási mennyiség (diszkrét) Változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Változó készletfelhasználási mennyiségének diszkrét értékű grafikonja

Készletek – Változó felhasználási mennyiség (diszkrét) Q 5 Q 1 Q 2 Változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Q 3 Q 4 t 1 t 2 t 3 t 4 t 5 Átlagkészlet kiszámítása: Qátlag=(Q 1*t 1+Q 2*t 2+Q 3*t 3+Q 4*t 4)/tössz

Készletek – Lineárisan változó felhasználási mennyiség (diszkrét) Q 1 Q 2 Q 3 Egyenletesen változó mennyiségű konstans készletfelhasználás diszkrét értékű készletgrafikonja Q 4 Q 5 Q 6 q 4 q 5 q 6 Egyenletesen változó készletfelhasználási mennyiségének diszkrét értékű grafikonja q 3 q 1 t q 2 t t t pl. : q 1=1; qn+1=qn+1; Q 1=21 Átlagkészlet:

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1 A rendelési tételnagyság meghatározása talán a legrészletesebben tárgyalt kérdéskör a készletgazdálkodási szakirodalomban. Ennek nagyrészt az az oka, hogy mind az egyszerre nagy mennyiségű rendelésnek, mind a gyakori, de kis tételű rendelésnek van egyaránt előnye és hátránya. Vizsgáljuk meg a következő esteket! Az “A” ábra szerint a választott időszakaszban egyetlen egy nagy tételű rendelést fogadtunk, a másodikban pedig erre időre négy kisebb rendelést adtunk fel. (A rendelt összes mennyiség az adott időszakban minkét esetben egyenlő volt. ) Az átlagos készletet a középen húzott szaggatott vonal jelzi. Látjuk, hogy a “B” változat átlagkészlete az “A” változatnak csupán negyede, viszont gyakrabban kell rendelni és nagyobb lesz a készlethiány kockázata.

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 2 Készlettartási költségek A költségek a készlet fizikai és értékjellegéhez tapadnak, azaz magukba foglalják: azokat a kiadásokat, amelyek a készletnek, mint fizikai tárgynak megőrzéséhez szükségesek, valamint azokat a “veszteségeket”, amelyek abból erednek, hogy a készletben lekötött tőke inaktív. (Ez a “veszteség” tehát nem más, mint elmaradt haszon, vagy másképpen “haszon-áldozat”. ) Készletbeszerzési költségek A beszerzés költségei az árból, a rendelési kiadásokból, valamint a beszállító és a megrendelő közötti téráthidalás (szállítás, rakodás, csomagolás) költségeiből állnak. Fentiek szerint elméletileg létezik tehát az optimális rendelési tételnagyság.

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 3 A gazdaságos rendelési mennyiség (GRM) A gazdaságos rendelési mennyiség (Economic Order Quantity, rövidítve: EOQ) a készletgazdálkodási szakirodalom jól ismert alapmodellje. A készlettartási költségek egyenesen arányosak az átlagos készletmennyiséggel, valamint az egységnyi készlet időegységre vetített készlettartás költségével. itt kk az időegységre jutó fajlagos készlettartási költséget, T a vizsgálat időtartamát jelenti. q/2 pedig a több rendelési periódusból álló időszak alatti átlagos készletmennyiséget jelenti, ha egyszerre q mennyiséget rendelünk. A rendelési költségek a következő egyenlettel írhatók le: ahol Q kr a vizsgálati időtartam alatti igény, pedig egy tétel rendelésének költsége.

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 4 Az összes költség az előző két költségcsoport összege: Innen az “optimális” rendelési mennyiség differenciálással már könnyen meghatározható. Ebből q-t kifejezve megkapjuk az optimálisnak tekintett rendelési mennyiséget: Mivel az itt bemutatott formula nagyon egyszerű, ezért sok vállalatnál alkalmazzák, jóllehet az így kapott “optimális” érték csak bizonyos, ritkán meglévő feltétel mellett igaz. Akkor használhatjuk ezt a számítást, ha - a vizsgált időszakban az igény közel állandó és folytonos, - a számításhoz figyelembe vett költségek pontosak, - a pótlási idő elhanyagolható, - egyszerre csak egy árufélét vizsgálunk.

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -5 A gazdaságos rendelési mennyiséggel egyidőben rögzítettük a rendelés egyéb fontos paramétereit is, mint például a rendelések közötti időszakasz hosszát, vagyis a ciklusidőt. Ha T vizsgálati időtartam alatt összesen Q mennyiséget, továbbá minden alkalommal qopt tételnagyságot rendeltünk, akkor a rendelések száma a következő volt: Innen Topt a előzőekben qopt -ra kapott összefüggéssel kifejezhető: Ha bevezetjük a fajlagos, azaz időegységre eső igényt (felhasználást), akkor az „optimális” rendelési ciklusidő: ahol b az időegységre eső felhasználás (= Q/T)

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 6 Számpélda Legyenek adottak a következők: Rendelési költség: Készletfenntartási költség: Igény a vizsgált idő alatt: Vizsgált idő hossza: 10 pénzegység/tétel 0, 125 pénzegység/tétel/év 6. 000 darab 1 év Felhasználva a levezetett összefüggéseket a gazdaságos rendelési tételnagyság: Ha a készletfenntartás költségei a készlet értékétől egyenes arányban függnek, s annak 25%-át teszik ki, akkor nyilván 1 árudarab beszerzési ára 0, 5 pénzegység. Miért? Azért, mert 0, 5 0, 25 = 0, 125. Az összes költség tehát az időszakra (1 évre):

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -7 Számpélda (folytatás) Az előzőekben meghatározott optimális rendelési mennyiséghez tartozó “optimális” rendelési ciklusidő: Vagy ha nem ismerjük az optimális rendelési mennyiséget, akkor: év, azaz kb. 8 hét

Kedves hallgatóm! Jó tanulást kívánok. Ha a bemutatóban bármilyen hibát talál, vagy az anyaggal kapcsolatban észrevétele van, kérem, küldjön e-mailt! Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint hirko@sze. hu 1/3/2022 13