A munkapiac A munkakeresleti fggvny A munkaknlati fggvny

  • Slides: 14
Download presentation
A munkapiac - A munkakeresleti függvény A munka-kínálati függvény A munkapiac egyensúlya A foglalkoztatottsági

A munkapiac - A munkakeresleti függvény A munka-kínálati függvény A munkapiac egyensúlya A foglalkoztatottsági függvény

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Y K 0 = rögzített

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Y K 0 = rögzített nagyság, L = változó nagyságú Y(L) A függvény azt mutatja meg, hogy adott tőkeállomány mellett a különböző munkáslétszám mekkora kibocsátást tesz lehetővé L

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Y(k 1, L) Y Y(K

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Y(k 1, L) Y Y(K 0, L) A kibocsátás minden munka-mennyiségnél nagyobb lesz ha a tőkeállomány K 0 -ról K 1 -re nő. L

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Mekkora lesz a kibocsátás ?

A makroszintű termelési függvény Y = f(K 0, L) Mekkora lesz a kibocsátás ? A vállalati szektor maximalizálni akarja profitját mikroökonómia: (profitmaximalizálás feltétele: tényező-határköltsége =határtermékbevétel MFC = pl = MPl×p) A munka -felhasználás akkor biztosítja a maximális profitot, ha: W = ∆Y/∆L×P W/P = ∆Y/∆L Ha az árszínvonal vagy a nominálbér változik az alkalmazotti létszám, változik a kibocsátás

A makroszintű termelési függvény Y Y(L) Ha a munka-felhasználás növekszik akkor a munka határterméke

A makroszintű termelési függvény Y Y(L) Ha a munka-felhasználás növekszik akkor a munka határterméke csökken. MPL(L) ∆Y/∆L 1 L 1 (∆Y/∆L)1 LD(W/P) W/P 1 L 1 (∆Y/∆L)1 = (W/P)1 …. Munka keresleti függvény L

Összefoglalás: Árszínvonal nő (változatlan nominálbér esetén) Reálbér csökken A vállalkozói szektor növeli a felhasznált

Összefoglalás: Árszínvonal nő (változatlan nominálbér esetén) Reálbér csökken A vállalkozói szektor növeli a felhasznált munka mennyiségét (a profitját kívánja maximalizálni) A munkáslétszám növekszik Az összkibocsátás növekszik

A munkapiac A munka kínálat: A munkaképes korú népesség az ország elvi munkaerő-kapacitása Aktív

A munkapiac A munka kínálat: A munkaképes korú népesség az ország elvi munkaerő-kapacitása Aktív népesség létszáma az adott időszak maximális összmunkakínálata Inaktív népesség: a munkaképes korú népesség azon részem, amelyik nem dolgozik és nem is keresi a munkát (eltartottak, nemmunkajövedelemből élők, munkavállalásban korlátozottak) Aktív népesség: egy adott időpontban (időszakban) egy országban a foglalkoztatottak és a munkanélküliek

Az összmunka-kínálat és a reálbér kapcsolata A rövid távú munka-kínálat rugalmatlan W/P LS LS(W/P)

Az összmunka-kínálat és a reálbér kapcsolata A rövid távú munka-kínálat rugalmatlan W/P LS LS(W/P) W/Pmin L× L L

A munkapiac egyensúlya W/P LS W/P> W/P× LS > LD = túlkínálat munkanélküliség W/P

A munkapiac egyensúlya W/P LS W/P> W/P× LS > LD = túlkínálat munkanélküliség W/P 1 W/P× W/P> W/P× LS > LD W/P 2 = túlkereslet LD Le L

A foglalkoztatottsági függvény W/P LS Megmutatja, hogyan függ a foglalkoztatottak száma a reálbértől és

A foglalkoztatottsági függvény W/P LS Megmutatja, hogyan függ a foglalkoztatottak száma a reálbértől és a munkapiac helyzetétől LS > L D W/P 1 W/P× W/P 2 LD > L S LD Le L

Egy gazdaság munkapiacának adatai: LD= 20000 -50 W/P LS= 11000+40 W/P A minimális bérszint

Egy gazdaság munkapiacának adatai: LD= 20000 -50 W/P LS= 11000+40 W/P A minimális bérszint 50 egység Aktív népesség 23000 fő Ábrázolja a munka keresleti függvényt! L D= L S 20000 -50 W/P=11000+40 W/P W/P= 100 LD = LS= 15000 W/P 400 380 360 340 320 300 280 260 240 220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 W/P = 80 A munkapiac állapota? LS LD = 20000 -50× 80 LD= 16000 LS = 11000+40× 80 LS= 14200 LD>LS → hiány LD L 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000 20000 22000 24000 Foglalkoztatottsági függvény Hogyan alakul a foglalkoztatottak száma? W/P =120 A munkapiac állapota? LD= 14000 LS=15800 Ls>LD → munkanélküli 1800 fő

YD = 23800 -80 P I = 1000 C(Ydi)= 2200+0, 8(Y-T) G = 400

YD = 23800 -80 P I = 1000 C(Ydi)= 2200+0, 8(Y-T) G = 400 T = 250 Határozza meg az árupiaci egyensúlyi jövedelmet! Y = C + c(Y-T)+G+I Y = 2200 + 0, 8(Y-250) + 400 + 1000 = 17000 A keresleti függvény ismeretében határozza meg ehhez a jövedelemhez tartozó árszínvonal nagyságát! 17000 = 23800 – 80 P P = 85 LD = 2500 -4 W/P Ls = 2000 Ys = 10 Lf, ahol Lf = min(LD, LS) A nominálbér állandó = 17000 Az aktív népesség száma 2000 fő Mekkora a reálbér szintje? W/P = 17000/85 = 200 Ennél a reálbér szintnél mekkora a foglalkoztatottság a gazdaságban? A munkakereslet nagysága = LD = 2500 – 4 × 200 = 1700 A munkakínálat nagyága = LS = 2000 Foglalkoztatott létszám = 1700 A foglalkoztatott létszám ismeretében számítsa ki az összkínálatot! (Ys) Ys = 10×Lf = 10× 1700 = 17000 Állapítsa meg az árupiac helyzetét! YD=23800 -80 × 85 YD = 17000 YS = 17000 Egyensúly van

YD = 23800 -80 P Sorolja fel a kereslet elemeit és határozza meg számszerű

YD = 23800 -80 P Sorolja fel a kereslet elemeit és határozza meg számszerű értékét! I = 1000 YD=C+I+G C(Ydi)= 2200+0, 8(Y-T) 17000 = C + 1000 + 400 G = 400 C = 15600 T = 250 LD = 2500 -4 W/P Állapítsa meg a költségvetés egyenlegét! Ls = 2000 Ys = 10× Lf, ahol Lf = min(LD, LS) Bevétel Kiadás A nominálbér állandó = 17000 T = 250 G = 400 Az aktív népesség száma 2000 fő - 150 Mi jellemzi a munkapiac állapotát az adott bérszint mellett? W/P LD LS 200 LS = LD 2500 – 4 W/P = 2000 W/P = 125 W/P = 200 esetén mi jellemzi a munkapiacot? 125 1700 2000 L LD = 2500 – 4 W/P LD = 1700 LS = 2000 Munkanélküli = 300

Számítsa ki a munkanélküliségi rátát! YD = 23800 -80 P I = 1000 Munkanélküliek

Számítsa ki a munkanélküliségi rátát! YD = 23800 -80 P I = 1000 Munkanélküliek száma/Aktív népesség= C(Ydi)= 2200+0, 8(Y-T) 300/2000= 15% G = 400 Határozza meg a munkapiac egyensúlyi helyzetéhez T = 250 tartozó foglalkoztatott létszámot! LD = 2500 -4 W/P Ls = 2000 LD = LS = 2000 Ys = 10 Lf, ahol Lf = min(LD, LS) Határozza meg a maximális kibocsátás értékét! A nominálbér állandó = 17000 Az aktív népesség száma 2000 fő Ysmax = 10 × Lf = 10× 2000= 20000