A keynesinus munkapiac Aggregt knlati grbe levezetse A

A keynesiánus munkapiac Aggregát kínálati görbe levezetése

A keynesiánus munkapiac sajátosságai • A nominálbér rögzített, a reálbér az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik • A vállalati szektor az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik a kereslethez • Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a foglalkoztatást MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 2

Munkakereslet Ha például az árszínvonal csökken W/P reálbér nő profit csökkenne W/P 2 W/ P 1 munkafelhasználás csökken N 2 N 1 N

Munkakereslet a keynesi modellben • Reálbérfüggvény: • Formailag azonos, de tartalmilag inverze a neoklasszikus egyenletnek, mert adott ND-hez keressük a profitmaximumot biztosító reálbért és nem fordítva

A foglalkoztatási függvény Foglalkoztatási függvény N 0 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 5

Konstans munkakínálat N 0 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 6

Aggregált kínálat • Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor a különböző kibocsátási szinteket milyen árszínvonal mellett képes előállítani. • A munkakeresleti függvényből vezetjük le

AS levezetése konstans munkakínálat esetén • Az aggregát kínálati függvény felső szakasza függőleges, ha a munkakínálat konstans. • Ekkor a potenciális Nd kibocsátás Ns túlfoglalkoztatottság esetén is elérhető. N 1 N 0 N Y(N)

AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén • Nd N 1 N 2 N 0 Ns N Y(N)

Majd jön egy AD az áru- és pénzpiacból

A keynesiánus árupiac • Az aggregát kereslet határozza meg az aggregát kínálatot • A beruházás határozza megtakarítást • C és S a jövedelem függvényei • Az árupiac a központi piac

Neoklasszikus és keynesi modell Neoklasszikusok Keynes • A kínálat (AS) határozza meg • A kereslet (AD) határozza a keresletet (AD) meg a kínálatot (AS) • Say-törvény: a kínálat • Eladatlan (vagy meg nem megteremti saját keresletét termelt) áru és elköltetlen pénz áll egymással szemben • A megtakarítás határozza meg a beruházást • A beruházás határozza megtakarítást • Az állam ne avatkozzon be! • Állami keresletösztönzés!

Az eredeti megfogalmazásban a Say-törvény vagy Saydogma a következőképpen hangzik: "Érdemes rámutatnunk arra, hogy amint sor kerül egy jószág előállítására, attól a pillanattól kezdve piacot kínál más termékeknek is saját teljes értékének erejéig. Amint a termelő befejezte termékén utolsó műveletét, igencsak törekedik arra, hogy azonmód eladja nehogy kezeiben csökkenjen annak értéke. Nem kisebb hévvel próbálkozik ezután felhasználni az így nyert pénzösszeget, hiszen a pénz értéke szintén romlandó. A pénztől való megszabadulás egyetlen módja azonban az, ha másik terméket vásárolunk. Így tehát valamely termék előállításának puszta ténye közvetlenül szabad teret nyit más termékek számára. " (J. B. Say: Traité d' Economie Politique. London 1821. 167. o. )

A kereslet összetevői. • Magánszektor Ø Fogyasztási kereslet (C) Ø Beruházási kereslet (I)

A fogyasztási függvény C C=f(Y) A fogyasztás a jövedelem növekedésével nő, de csökkenő ütemben Csökken a fogyasztási határhajlandóság) Y

Lineáris fogyasztási függvény • Abszolút jövedelem hipotézis • A mindenkori fogyasztás csak az adott időszak rendelkezésre álló jövedelmétől függ • A fogyasztási függvény: – Minden tervezett jövedelemhez a tervezett fogyasztást rendeli hozzá, azaz: 16

Lineáris fogyasztási függvény C C(Y) Y 17

autonóm fogyasztás ( ): a fogyasztás jövedelemtől független része. A fogyasztási határhajlandóság : megmutatja, hogy mennyivel nőnek a tervezett fogyasztási kiadások, ha a jövedelem egységgel nő 18

A megtakarítási függvény • A megtakarítás: – A megtakarítási függvény: a szándékolt megtakarítást mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében. 19

C és S kapcsolata • autonóm megtakarítás : autonóm fogyasztás ellentéte • megtakarítási határhajlandóság: megmutatja, hogy mennyivel nőnek a szándékolt megtakarítások, ha a tervezett jövedelem egységgel nő: 20

Fogyasztás (C) és megtakarítás (S) kapcsolata C, S C(Y) C=Y S(Y) C 0 Y 45º S=0 -C 0 21

Beruházási kereslet • Akkor érdemes egy beruházást megvalósítani, ha az legalább akkora hozamot hoz, mint a kamatláb. • A beruházás várható hozama egy belső megtérülési ráta (IRR)

Beruházási kereslet (I) • A beruházás alatt a továbbiakban bruttó beruházást értünk (pótló+bővítő). • A beruházási függvény: a piaci kamatláb (i), és a (i), profitvárakozások (η) függvénye. 23

Javuló profitvárakozások I I 0 I 1 I’(i) I(i) i 0 i 1 i 0 ’ i 24

A lineáris beruházási függvény egyenlete: I(i)=I 0 -ai • I 0: autonóm beruházás, a nulla kamatszinthez tartozó beruházás. • a: a beruházások kamatérzékenysége, megmutatja, hogy a kamatláb egy százalékpontos változás mennyivel változtatja meg a beruházási keresletet.

Árupiaci egyensúly kétszereplős gazdaságban • A kamatláb a legyen adott • A kamatláb meghatározza beruházási keresletet. • A beruházási kereslet független a jövedelemtől. • + A fogyasztási függvény

Az árupiaci kereslet= C+I • Y=AD határozza meg az egyensúlyi jövedelmet • AD=C+I • Mivel a háztartások a jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra fordítják, ezért az egyensúly I=S formában is kifejezhető. II

I • Ahol a C+I keresleti függvény a 45 fokos egyenes fölött húzódik, addig az árupiac túlkeresletes. • A C+I és a 45 fokos egyenes metszéspontjánál alakul ki az egyensúlyi jövedelem. • Amikor a 45 fokos egyenes a C+I fölé kerül, az árupiacot túlkínálat jellemzi.

A beruházások növekedése • A kereslet autonóm tényezőinek növekedésével az egyensúlyi jövedelem ennél nagyobb mértékben emelkedik. • = multiplikátor hatás

Egyszerű kiadási multiplikátor: • megmutatja, hogy a kereslet autonóm tényezőinek egységnyi növekedése mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. • Algebrailag:

A multiplikátor egynél nagyobb • Az autonóm tételek növekedése saját nagyságánál nagyobb mértékben növeli a jövedelmet • A fogyasztási határhajlandóság növekedésével (vagy megtakarítási határhajlandóság csökkenésével) növekszik

Valójában az egyensúly a kamatlábtól is függ a beruházás miatt. Változó kamatláb mellett egy függvényt kapunk. AD AD=Y C(Y)+I 0 -ai 2 i változik I(i) változik Az árupiaci egyensúlyi jövedelem függ a kamatlábtól. C(Y)+I 0 -ai 1 Y i 1 i Y 1 Y 2 i 2 IS Y 1 Y 2 Y IS-görbe (beruházásmegtakarítás, investmentsaving): a reáljövedelem (Y) és a kamatláb (i) összes árupiaci egyensúlyt biztosító pontjainak halmaza.

Árupiaci egyensúly háromszektoros gazdaságban • Az árupiaci kereslet háromszektoros modellben: C+I+G • Azonban a kormányzati szektor a kormányzati vásárlásokon kívül a transzferekkel és adókkal is módosítja az árupiaci keresletet. • A kormányzati vásárlások nagysága a kormányzat döntésével meghatározott, így konstans. • A transzferek és adók módosítják a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmét.

A módosult fogyasztási és megtakarítási függvény • A háztartási szektor a fogyasztás és megtakarítás szintjét a rendelkezésre álló jövedelem (Y-T+Tr) alapján határozza meg. • Először feltételezzük, hogy a transzfer és az adó is egyösszegű. • C(YD)=C 0+ĉ(Y-T+Tr) • S(YD)=S 0+ŝ(Y-T+Tr)

C(YD) és S(YD) eltolódása • Az adó és transzfer szint a fogyasztási és megtakarítási függvény elhelyezkedését is befolyásolja: – Ha emelkedik az adó, akkor a fogyasztás és a megtakarítás is csökken. – A transzfer növekedésével a fogyasztás és megtakarítás is nő.

Multiplikátorok a háromszektoros gazdaságban: – Kiadási multiplikátor: az autonóm tényezők ceteris paribus változása mekkora jövedelemváltozást okoz – Adómultiplikátor: az egyösszegű adó egységnyi változása mennyivel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet. – Transzfer multiplikátora: a transzfer egységnyi változása mekkora változást eredményez az egyensúlyi jövedelemben.

• A multiplikátorok kifejezhetők az egyensúlyi feltétel megoldásával:

Multiplikátorok • Ez alapján a kiadási multiplikátor: • Adómultiplikátor: • Transzfer multiplikátora: • Pl. G

• A kiadási és transzfer multiplikátor pozitív, vagyis mindkét tényező növekedése növeli az egyensúlyi jövedelmet. • A transzfer multiplikátor kisebb, mint a kiadási, vagyis a transzferek egységnyi növekedése kisebb jövedelemnövekedést okoz, mint a többi autonóm tényező emelkedése. • Az adómultiplikátor negatív, az adó emelkedése jövedelemcsökkenést okoz.

Következtetések: – Ha nő az adó és a növekményt transzfer emelésre használják fel, akkor nem változik az egyensúlyi jövedelem. – Ha az adó emelésből származó többletjövedelmet kormányzati vásárlásokra költik, akkor az egyensúlyi jövedelem a kormányzati vásárlások növekedésével nő. – A kormányzati vásárlások növekedésének nagyobb jövedelemnövelő hatása van, mint a transzferek emelésének.

Havelmo tétel •

Jövedelemfüggő adó bekapcsolása •

A fogyasztási függvény meredeksége csökken a jövedelemfüggő adó hatására C C(Y) C 0 C(Y-t. Y) Y 43

Az egyensúlyi jövedelem meghatározása Egyensúly esetén a jövedelem meghatározható az alábbiak szerint:

Multiplikátor • Adókulccsal és adókulcs nélkül: 45

G hatása • A kormányzati kereslet (G) multiplikatív hatása: • Jövedelemfüggő adó esetében: 46

Az IS-görbe a háromszektoros modellben •

A keynesiánus pénzpiac •

A kamatláb változik ha a reáljövedelem változik • Ez az egyensúly az értékpapírpiac bevonásával alakul ki (a pénz- és az értékpapírkereslet kiegészítik egymást). Ha a reáljövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nőni fog. • A kamatláb mozgása egyszerre teremti meg a pénz- és értékpapírpiac egyensúlyát, mivel a pénz- és értékpapírpiacok szorosan összefüggenek egymással.

Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe Azon Y és i pontok kombinációinak halmaza, ahol a pénzkereslet és a pénkínálat megegyezik egymással. Explicit formában: Kamatlábra rendezve:

Az LM – görbe Levezetése i i Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P LM 2. ) 1. ) L(Y 2) L(Y 1) L, M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő Y Y 1 Y 2 A magasabb jövedelemhez magasabb egyensúlyi kamatláb tartozik (LM-görbe mentén a pénzkínálat változatlan).

Az IS – LM rendszer i IS: Y = C(YD) + I (i) + G Egyensúlyi jövedelem és kamatláb LM: M/P = L (Y ; i) Exogén válltozók: LM -árszínvonal (P) -fiskális politika (T, TR és G) -monetáris politika (M) i* IS Y* Y