A munkapiac s az sszkereslet Npessg gazdasgilag aktv
- Slides: 29
A munkapiac és az összkereslet Népesség: ¨gazdaságilag aktív népesség: munkanélküliek, foglalkoztatottak ¨gazdaságilag inaktív népesség munkakínálat = gazdaságilag aktívak
munkanélküliségi ráta (u) = munkanélküliek = aktív népesség u: munkanélküliségi ráta U: munkanélküliek száma NA: aktív népesség létszáma Statisztika: ¨alábecsüli(elkedvetlenedett munkások) ¨túlbecsüli (feketemunkás) a munkanélküliek számát. U NA
A munkanélküliség okai: 1. súrlódásos (frikciós) munkanélküliség az információ áramlás tökéletlensége miatt 2. szerkezeti (strukturális) munkanélküliség: oka: ¨a munkakereslet szerkezete gyorsabban változik mint a munkakínálaté ¨munkabérek rugalmatlanok
3. kereslethiányos munkanélküliség: oka: a munka összkereslete kisebb mint az összkínálata Munkakínálati függvény: ¨ A háztartások munkakínálatát adja a reálbér függvényében Reálbér = nominálbér árszínvonal ¨ Pozitív meredekségű = w P
w/P NS (w/P)1 (w/P)0 0 NA A munkakínálati görbe N
Munkakeresleti függvény: ¨a vállalatok munkakeresletét mutatja a reálbér függvényében ¨negatív meredekségű ¨profitmaximalizáló vállalat munka-keresletét mutatja
w/P ND 0 A munkakeresleti görbe N
A munkapiac és a munkanélküliség Béralku tárgya: ¨nominálbér lefelé rugalmatlan ¨asszimetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominálbér, túlkereslet esetén nő a nominálbér
w/P ND NS UK w f/P 0 0 N’ NA N A munkapiac kényszerű munkanélküliség esetén
Kényszerű munkanélküliek = munkakínálat – munkakereslet/ Uk = Ns - N D Önkéntes munkanélküliek = aktív népesség – munkakínálat/ Uö = NA - Ns
Túlkínálat esetén: ¨a foglalkoztatottaknak nem érdeke a nominálbér csökkenése, ¨vállalatoknak, kényszerű munkanélkülieknek igen ¨kényszerű munkanélküliség nem szűnik meg Munkapiaci túlkeresletnél: ¨mindegyik résztvevő érdeke a nominálbér emelés ¨reálbér is emelkedik ¨túlkereslet megszűnik
w/P NS (w/P)* (w/P)’ 0 N’ N* N” NA Munkapiaci alkalmazkodás túlkeresletnél N
A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem A termelési függvény: ¨a megtermelt jövedelem, és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja ¨egyéb tényezők változatlansága mellett ¨pozitív meredekségű
Y Y(N) 0 A termelési függvény N
Y Y(N) 0 N w/P Potenciális jövedelem: Teljes foglalkoztatás melletti jövedelem NS (w/P)* ND A teljes foglalkoztatás és a potenciális jövedelem UÖ 0 N* NA N
Teljes foglalkoztatásnál: ¨a munkakereslet = munkakínálattal, ¨csak önkéntes munkanélküliség van, ¨jövedelem = potenciális jövedelem
Az összkínálati függvény ¨az árszínvonal különböző értékeihez a gazdaság összes kínálatát rendeli hozzá ¨munkapiaci túlkínálat, esetén változatlan nominálbér mellett az árszínvonal emelkedése csökkenti a reálbért, ¨növeli a foglalkoztatást, ¨növeli az összkínálatot ¨teljes foglalkoztatásnál az árszínvonal emelkedése a pénzbért növeli
Y Y(N) Y* Y 1 Y 0 0 N w/P Ns w f/P 0 w f/P 1 (w/P)* = w f/P 2 NP (w/P) 0 N 1 N* NA N Az árszínvonal emelkedésének hatása a foglalkoztatásra és termelésre
P P 3 AS P 2 P 1 Teljes foglalkoztatás P 0 0 Y 1 Y* kényszerű munkanélküliség Az összkínálati görbe Y
Ha a reáljövedelem mint a potenciális jövedelem: Az árszínvonal emelkedése növeli az összkínálatot Ha a reáljövedelem = potenciális jövedelemmel: Az árszínvonal emelkedése NEM bővíti az összkínálatot A munkások bérrel kapcsolatos viselkedése ellentmondásos: ¨pénzilluzió: nominális és reálváltozók összekeverése ¨bérarányok megőrzésének szándéka
A munka túlkínálata: ¨Nem csökkenti automatikusan a nominálbért ¨A munka túlkereslete automatikusan emeli azt! Reálbérek alakulása: ¨munkapiaci túlkínálat esetén: árszínvonal emelkedése csökken a reálbér ¨teljes foglalkoztatás esetén: az árszínvonal emelkedése nem érinti a reálbért
A pénzbérek változásának hatása az összkínálati görbére Nominálbérek emelkedése: vállalatok munkaköltsége nő. Következmény: ¨összkínálati görbe felfelé mozdul el (ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszínvonal szükséges) ¨Adott termelés mellett: a kínálati árszínvonal egyenesen arányos a pénzbérrel!
A gazdasági egyensúly Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya P AS AD P 0 0 Y* Y Az összkereslet és az összkínálat egyensúlya
A gazdaság egyensúlyának sajátságai: ¨AD a hatékony kereslet nagyságát jelzi, a tervezett kiadások egyensúlya feltételezi a pénzpiac egyensúlyát ¨egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik az egyensúlyi kamatláb is ¨egyensúlyi jövedelem és árszínvonal mellett meghatározódik: ¨foglalkoztatás, ¨a reálbér, ¨kényszerű, önkéntes munkanélküliség nagysága.
Az infláció ¨a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése ¨az árszínvonal folyamatos emelkedése ¨öngerjesztő folyamat Inflációs ráta: ( ) ¨az árszínvonal növekedési üteme ¨ árszínvonal változása = árszínvonal P P
Csoportosítása: ¨kúszó infláció, ¨vágtató infláció, ¨hiperinfláció A pénzben mért jövedelmek is emelkednek! Az infláció hatása a kamatlábra: Ha nincs infláció: Inflációs ráta = 0 akkor: nominális kamatláb = reálkamatláb
Inflációkor: Reálkamatláb = nominál kamatláb-inflációs ráta Az infláció költségei: 1. Az árarányok állandó változásával jár Äzavarja a gazdasági szereplők tájékozódását Ämegnehezíti a pénz értékmérő funkciójának ellátását 2. Véletlenszerű jövedelem és vagyonújraelosztást eredményez
3. Kevesebb pénzt tartalékolnak, elesnek a pénztartás kényelmétől és biztonságától. Az infláció működési mechanizmusa Feltesszük: ¨Várt infláció = tényleges infláció ¨Árarányok nem változnak ¨Infláció állandó ütemű, állandó a reáljövedelem
Állandó ütemű infláció feltételei: (állandó munkatermelékenység, reáljöv. ) ¨inflációs ráta = nominálbérek növekedési üteme ¨ pénzmennyiség növekedési üteme Keresleti infláció: ha az AD mozdul el előbb költséginfláció: AS görbe mozdul el előbb De az infláció fenntartásában a keresleti és a kínálati oldal is szerepet játszik