Keletzsia fejldstrtnete dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus jeneyelte

Kelet-Ázsia fejlődéstörténete dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Kelet-Ázsia fogalma n Határai – Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet n Mérete: – 12 mó km 2 (V 8%) – 1, 6 Mrd fő (V 23%) VR 1. n Részei: – Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9, 6 mó km 2 (VR 3. ) részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) – Tajvan, Hongkong (NIC 1) – Korea (NIC 1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km 2, 75 mió lakos) – Japán

Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé n Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai – n Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között – – n n Egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek – – n Történelmileg páratlanul rövid idő alatt 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kultúra: – – – Kínai kultúra hatásterülete (központban az evilági élet erkölcsi tanításai): buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus egymással összefonódva univerzizmus Japán: sintóizmus Kisebb-nagyobb helyi vallások

Többezer éves történelmi múlt n Kína: 4000 éve folyamatos civilizáció – Pleisztocén: előember – Kr. e. 4000: „neolit forradalom” (Jangsao kultúra) n Földművelés (köles, rizs) – Kínai nép bölcsője: Sárga-folyó medencéje – Kr. e. III. évezred: osztálytársadalom – Kr. e. II. évezred: Shang-dinasztia n n Korea: 3000 éves civilizáció Japán: 2000 éves civilizáció

Hagyományos kínai állam n Társadalom – – n Parasztság: csekély termékfelesleg önálló faluközösségek hálózata Központi hatalom: császári hivatalnokok (mandarinok) állami feladat: öntözőrendszerek, árvízvédelmi gátak karbantartása Népesség szaporodása földszűke területi terjeszkedés korlátai egyre kisebb parcellák – – Természeti csapások mezőgazdaság hanyatlása növekvő adóterhek, felkelések, éhínség, népesség számának átmeneti csökkenése központi hatalom széthullása új császári dinasztia, de változatlan társadalmi szerkezet

Korea: függetlenség és hídszerep n Kína és Japán hódító törekvései elleni harcok – Kínai-mandzsu hűbéri fennhatóság – Külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus) – Nyelvi és kulturális identitás megőrzése – XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé – XVII. sz-tól: teljes elzárkózás politikája – Li dinasztia 1910 -ig

Középkori Kína n n Mongol invázió: XIII. sz. Mandzsu betörés: XVII. sz. (1644– 1911) – Qing-dinasztia első százada: történelmi Kína utolsó virágkora – XVIII. századtól: császárság általános válsága – Teljes elzárkózás politikája n n Európai hódítók térnyerésének megakadályozására Kínai kultúra hatása: Japán, Korea, DK-Ázsia Selyemút: Közel-Kelet és Európa irányába Kiemelkedő műszaki teljesítmények már az ókor óta

Kelet-Ázsia a középkorban n Kína – – – – n Termelőerők lassú fejlődése Ázsiai termelési mód, feudális viszonyok Naturálgazdálkodás, kézműipar Elszigetelt faluközösségekben XVIII. század: külső kapcsolatok megszakadtak Külföldi (főleg brit) hajók: Kanton Teáért, selyemért ópiumot Nem volt számottevő árucsere országon belül sem Japán – XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) – Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) – Főváros: Kyoto

Japán elzákózása n Hadsereg hatalma (vezére a sógun) teljes elszigeteltség (Tokugawa sógun-dinasztia) – Központosított, feudális alapokon – Főváros: Edo (ma Tokió) n XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele – XIX. sz. közepe USA sikeres kapcsolatfelvétel – Angolok, franciák, hollandok, oroszok is követik

Kína: imperialista hatalmak félgyarmata n Ópiumháború NBr ellen: vereség (1840– 1842) – Függetlenség fokozatos elvesztése n XIX. sz. 2. fele: megalázó szerződések – Angol, francia, német, orosz, japán, amerikai n n Területi veszteségek Kikötők és folyami hajóutak megnyitása Koncessziós övezetek: külföldiek törvényei Kibontakozó tőkés termelési mód – Szabad kereskedelem, külföldi áruk tönkretették a hagyományos kézműipart (kikötőkben: élelmiszer- és textilipari üzemek) – Mezőgazdaság: gyarmatáruk (selyem, tea) termelése n Polgári forradalom, császárság megdöntése (1911)

Korea: XX. század első fele: Japán uralom n n 1876: kikötők megnyitása Japán számára 1894 -1895: japán-kínai háború – Kína lemondott a Korea feletti uralomról n n n n 1905: japán protektorátus 1910: japán uralom Feudális jelleg helyett korszerűsítés Hídszerep helyett hídfőállás Vasút, kikötők (rizs, fa), bányászat (szén, érc), vízerőmű 1930 -as évek: kohászat, vegyipar 700 ezer japán telepes: közig. , gazd. irányítása

Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás n n n 1868– 1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) – Meidzsi (=felvilágosult) korszak – Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása monopolszervezetek kialakulása Feudális földbirtok kisajátítása felszabadult jobbágyok olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Első manufaktúrák Állam szerepe – – Tőkés rend megszilárdítása Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése – – – 46 prefektúra Lakosság szabad mozgásának engedélyezése Belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése, új közigazgatási rsz. Egységes nemzeti piac

Japán oktatás reformja n n Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) – 1880 -as évek: 6– 13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt – 1900: 95% írástudó n Képzettebb munkaerő Ny-i technológiák átvétele

Gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére n Területi hódítások – – – n 1870: Ryukyu-szk 1890: Tajvan és Korea Oroszok elleni győzelem D-Szahalin, Kuril-szk I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk ‘ 30 -as évek: Mandzsúria (cél: egész Kína) Konfliktusok az USA-val – USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása – 1941: Pearl Harbor csendes-óceáni háború – 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira n Japán birodalom összeomlása – Gazd-i potenciál megsemmisülése – Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t)