Falutipolgia falumorfolgia dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus jeneyelte

Falutipológia, falumorfológia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Népességszám szerinti falutípusok n n Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence – – – n Óriásfalu: 5– 10 ezer fő Nagyfalu: 2– 5 ezer fő Kisfalu: 500– 2000 fő Aprófalu: 200– 500 fő Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség – Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet – Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972) 2

Falukategóriák 3

A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

Mezőgazdasági funkció n Sokáig mg túlsúlya – Mg-i népesség lakó- és munkahelye – Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) – Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban n Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével – Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0, 9– 35%, Olaszo. : 2, 9– 33%) 5

Lakófunkció n Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak – Érd: 1979 -ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) – Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) n Ambivalens a funkcióellátottság – Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan ingázás a közeli nagyvárosba – Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló városiasodottak n Új bevándorlók+napi ingázás miatt kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”) 6

Ipari és szolgáltató funkció n Ipar – – – n Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) – Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) – Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) – Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi) 7

Falvaink többdimenziós osztályozása

Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint n Síkos T. Tamás –Beluszky Pál 1982, 2010 – Társadalmi és gazdasági térfolyamatok egyre sokrétűbbek és bonyolultabbak – Csak nagyszámú változóval megragadhatóak – Módszer: faktoranalízis, klaszteranalízis n Mutatórendszer: 8 tényező 27 mutató – – – – A falvak természeti környezete A falvak helye a településszerkezeten A falvak gazdasági szerepköre A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége A településfejlődés üteme A falvak forgalmi helyzete Lakásfelszereltség A községek általános fejlettsége 9

Változók szempontrendszere Szempont Változók száma Földhasznosítás, területi erőforrások 1 Falvak szerepe a településszerkezetben 3 A falvak gazdasági szerepköre 9 A falvak forgalmi helyzete 1 A falvak alapellátottsága 2 A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok 8 A településfejlődés üteme, iránya 3 10

Faktorok és jellemzésük Faktor elnevezése Faktor 1 Munka-erőpiaci helyzet – fejlettség Faktor 2 Településszerkezet – alapellátás Faktor 3 Demográfiai helyzet Faktor 4 A népességszám változás dinamikája Faktor 5 Foglalkoztatási szerkezet, ingázás Faktor 6 Idegenforgalmi adottságok Faktor 7 A külterületi népesség aránya Faktor 8 Agráradottságok 11

A Beluszky-féle falutípusok (1980 as évek eleje) n 7 falutípus 1. Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2. Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3. Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4. Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5. Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6. Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7. Speciális szerepkörű falvak: n n Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek 12

Falutípusok, 2001 Beluszky P. – Sikos T. T. 13

n Falutípusok, 2001 Beluszky P. – Sikos T. T. 14

I. típus: Agglomerációk belső övezetének községei n n n http: //www. varossanyilvanitas. hu/kronologia. html I/1. Nagy lélekszámú, rohamosan növekvő népességű, kedvező társadalmi struktúrájú községek I/2. Közepes lélekszámú, gyorsan növekvő népességű, kedvező helyzetű agglomerációs községek 15 Budajenő (Nagykovácsi mellett), Vértesszőlős (Tata mellett)

II. típus: Agglomerációk külső övezetébe tartozó községek 16

III. típus: Csekélyebb népességű, stagnáló – mérsékelten csökkenő lakosságú lakó- és vegyes funkciójú falvak n n 17 III/1. Lakó funkciójú falvak III/2. Vegyes (lakó-, tercier-, mezőgazdasági funkciójú falvak

IV. típus: Idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek 18

V. típus: Kedvezőtlen munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű falvak, esetenként jelentős agrárszerepkörrel ill. külterületi lakossal n Hagyományos falvak – – V/1. Rossz munka-erőpiaci helyzetű, közepes méretű, stagnáló népességű falvak, sok ingázóval V/2. Magas külterületi népességaránnyal s jelentős 19 agrárszerepkörrel rendelkező falvak, túlnyomórészt az Alföldön (tanyaközségek)

Falukategóriák 20

VI. típus: Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak, lakó és idegenforgalmi szerepkörrel n n VI. 1. Jó munkaerő-piaci helyzetű, stabil társadalmú kisfalvak lakó szerepkörrel 21 VI. 2. Kedvezőtlenebb demográfiai folyamatokkal, de számottevő idegenforgalomi szerepkörrel rendelkező kisfalvak

VII. típus: Rossz munkaerő-piaci helyzetű, fogyó népességű, hátrányos helyzetű, torzult demográfiaitársadalmi szerkezetű kisfalvak n n VII/1. Gyorsan fogyó népességű, kedvezőtlen demográfiai struktúrájú, hátrányos helyzetű ingázó aprófalvak VII/2. Fogyó népességű, hátrányos helyzetű, számottevő agrárszerepkörrel rendelkező kisfalvak VII/3. Igen rossz munkaerőpiaci-helyzetű, szegény, de növekvő népességű, kedvező demográfiai mutatókkal rendelkező kisfalvak 22 VII/4. Rohamosan fogyó népességű, rossz munkaerő-piaci helyzetű aprófalvak

Falutájak 23

Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) n Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat – n Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat – – – n Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Győrffy István néprajztudós Mendöl Tibor geográfus Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei 1. 2. 3. – Épületek (lakó, gazdasági stb. ) Épületeket körülvevő telkek Telektömbök (telkek együttese) Megszabják az utcák futását is 25

A falvak alaprajz szerinti csoportosítása n Szabálytalan (ősibb) – Halmazfalu n Szabályos – Szalagtelkes falu n n n Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu – Sakktáblás falu n Kettő közötti átmenet – Körfalu 26

Halmazfalu n n n Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó 27 síkság

A halmazfalvak kifejlődése n Besűrűsödéssel: 1. 2. 3. – – Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok n Kifelé terjeszkedéssel: 1. Magános település megsokszorozódik 2. Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3. Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4. Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) – Tagosítatlan, közösen művelt határ – Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) – Belső-Kína – Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) 28

A halmazfalvak példái 29

A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) n Kialakulás: – Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) – Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) n Elterjedés: – É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, 30 Borsodi-Mezőség

Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 n n Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség 1. lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2. Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskertövezet n Minden gazdának 2 telke van – – Belső (lakó) 31 Külső (gazdasági)

A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása n Gazdasági és demográfiai változások n Következmények – Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre ólasöv kisebb gazdasági jelentősége – Polgárosodás + javuló eü XIX. sz-i népességnöv belső lakóöv megtelik kirajzás („ólasöv” benépesülése) – – – Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban – Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik – „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugaras főutcák megmaradtak 32

Hajdúböszörmény térképe 1926 ból 33

„Sugaras halmazfalu” n n Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el Szabálytalan halmazos–sugaras utcahálózat – Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) – Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása n n Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred 34

Szabályos alaprajzú falvak n n n Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok – Szalagtelkes falvak (legrégebbi) – Sakktáblás falu 35

Szalagtelkes falvak n Telkek – – n Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás mellett Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel – Földesúr jobbágyokat n Altípusai – Orsós utcájú falu – Útifalu – sorfalu 36

Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza n n n X–XIV. sz. : É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) 37 Eperjes

Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” n n n Országút mentén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe – Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba n n n Előfordulás: K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho. , Lo. , Mo. ) Védelem: – házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal – Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( – – – Ősibb Nincsenek mellékutcák Később többutcássá 38 válhat

Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B. -A. -Z. ) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak 39

Sorfalu n n Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B. -A. -Z. ) – erdős vidéken, erdőirtás helyén – széles viszonylag rövid telkekkel – pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok n Láptelkes falu – lápos, lecsapolt vidéken, – keskeny hosszúkás telkekkel – Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. 40 – pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalapúak. Nagyhegyes Európában: népesség újratelepítésekkor Dél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. 41

Vegyes alaprajzú falu 42

Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza n n n Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül – – n n n 1– 2 kijárat 5– 20 lakóház Előfordulás – – n Legelő Állatok éjszakai védelme Állattartás Védelem (germán-szláv etnikai határon) Elba-Saale, Elba-Odera között Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat – – Központi tér beépül Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés 43

Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz 44

Az Encsi járás településeinek népességszám szerinti megoszlása n Jellemzően aprófalvas településhálózat – Hernád-völgy: nagyobb települések – Kelet-Cserehát: kisebb települések n n n Kisváros: Encs (6300) Óriásfalu: 5– 10 ezer fő: nincs Nagyfalu: 2– 5 ezer fő: Forró (2500) Kisfalu: 500– 2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1700), Szalaszend (1100), Baktakék (772), Csobád (679) Aprófalu: 200– 500 fő: 13 falu, pl. Krasznokvajda (447), Hernádszentandrás (414), Hernádpetri (229) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Felsőgagy (195), 45 Büttös (175), Litka (31), Perecse (27), Gagyapáti (16)

Encsi járás vidékiségének jellemzői n n Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 70% vidék Települések kis átlagnépessége: 740 fő (kisfalu kategóriája) vidék – n Alacsony népsűrűség: 56 fő/km 2 (csak Encs nagyobb 150 km 2 -nél: 246 fő/km 2) – n n 29 -ból 23 település 1000 fő alatti (ebből 20 település 500 fő alatti) Lakosság 70 %-a ritkán lakott településeken vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) Jellemző az agrárfoglalkoztatás Alacsony beépítettség 46

Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség n Kelet-Cserehát – Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak n Hernád-völgye – Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 47