Kalzkaland Kalzoknak azokat a tengeri rablkat nevezzk akik

Kalózkaland

Kalózoknak azokat a tengeri rablókat nevezzük, akik hajókat és kikötőket támadnak meg, hogy kincseket és egyéb javakat zsákmányoljanak. Ahogy az első kereskedelmi hajók nekivágtak a nagy vizeknek, a zsákmányra éhes tengeri haramiák is megjelentek a népszerű kereskedelmi útvonalak mentén. Néhányan olyan nagy hatalmat vívtak ki maguknak, hogy egyes területeket kész kalózfészekké tettek. Kalóz és kalóz között óriási különbségek voltak. A privatérok hivatalos kormányzati felhatalmazással űzték tevékenységüket, így mindaddig büntetlenséget élveztek hazájukban, amíg nem támadtak honfitársaikra, és a zsákmány meghatározott részét beszolgáltatták az államkincstárba.

Kalóz és zászlaja

Ókori kalózok Az ókori világ leghírhedtebb kalóztanyájának a kis-ázsiai félsziget déli részén fekvő Kilikia számított. Kisméretű, gyors, többsorevezős gályákkal járták a vizeket. A kilikiaiak a kétsorevezős liburniant kedvelték, Kr. e. 4. században már árboccal is felszerelték: hermiola. Nagy Sándor Kr. e. 331 -ben megparancsolta, hogy tisztítsák meg a kalózoktól az Égei-tengert, akkoriban ugyan is a kalózok uralták. Miután a kilikiaiak egyre több római polgárt ejtettek foglyul, Kr. e. 67 -ben Nagy Pompeius, hadvezér felhatalmazást kapott, hogy kifüstölje a kalózokat a Földközi-tenger térségéből. Ez 500 hajóval és 12 000 katonával három hónap alatt valósult meg. Kr. e. 75 -ben kilikiai martalócok rabolták el Julius Caesart, és a váltságdíj kifizetéséig Naxosz szigetén tartották fogva. Caesar olyannyira feldühödött ezen, hogy miután elfogta a kalózokat, elevenen keresztre feszítette őket.

Hermiola és liburnian hajók

A középkor hajnala A középkor hajnalán az Északi-tenger vidékét a vikingek tartották rettegésben. A skandináv vikingek a tengeren átkelve rajtaütések sorát hajtották végre a brit partokon. Vízi fölényüket a knorrnak, hosszú hajónak köszönhették. Ezen a gyors, sekély merülésű, nyitott fedélzetű hajón akár 50 elvetemült portyázó is elfért. Bár a kardot és a lándzsát is gyakorlottan használták, mégis a bárdot részesítették előnyben.

Harci bárd és viking hajó (knorr)

Korzárok A XV. Század végétől több mint 150 éven át berber (észak-afrikai népcsoport) kalózok, a korzárok portyáztak a Földközi-tengeren. Fő céljuk a keresztény hajók fosztogatása volt. A haramiák az észak-afrikai kikötővárosokból indultak útnak. Zsákmányuk egy részét az Oszmán Birodalomnak kellett fizetniük. A korzárok főként rabszolga kereskedelemmel foglalkoztak. Az elfogott keresztény foglyaikat eladták, vagy gályáikon dolgoztatták. A módosabbakért váltságdíjat követeltek. Gályáik sokban hasonlítottak az ókori hajókhoz, de ekkor már minimum egy, de olykor öt ágyút is elhelyeztek a hajó orr részében. A handzsárnak nevezett hajlított karddal bántak a legügyesebben, de olykor muskétát (kanócos puskát) is használtak. 1816 -ban angol és holland hadihajók lőtték Algír kikötőjét és 3000 rabszolgát szabadítottak ki a korzárok bagnóiból (börtön). Később francia csapatok számolták föl a korzár bandákat.

Handzsár Korzár hajó a tengeren

Karib – tenger térsége Amerika felfedezését követően a spanyol gyarmatosítók nagy rakterű teherszállító hajókat, gallionokat indítottak útnak a Karib-térség felé, melyek kincsekkel megrakottan tértek vissza. A gyarmatosító spanyolok erőddel próbálták védeni Havannát, Cartagenát, Veracruzt és Panamavárost, mely városok mágnesként vonzották a haramiákat is. A gyarmatokban rejlő lehetőségeket először a francia kalózok próbálták kiaknázni. Francois Le Clerc, a „Falábú” végigfosztotta Hispaniola partvidékét a francia király beleegyezésével. Az angolok sem tudtak ellenállni a mesés gazdagságnak. John Hawkins és Francis Drake - a Tenger Vérebei - I. Erzsébet hozzájárulásával, támogatásával fosztogatta a spanyol hajókat. Később lovaggá ütötték őket. Francis Drake-et a királynő saját kalózának nevezte, a spanyolok viszont „El Dragonként”, azaz „Sárkányként” emlegették.

Karib-tenger térsége 2. A spanyolok a kalóztámadásoktól félve több gallionból álló konvojokat indítottak útnak, melyeket a visszaúton jól felfegyverzett hadihajók őriztek. Egy kalózhajónál a gyorsaság volt a legfontosabb tényező. A Karibtenger térségében a XVII-XVIII. században terjedtek el a csekély merülésű szkúnerek. A hatalmas vitorláknak köszönhetően nagy sebességet tudtak elérni, hátrányuk a kis rakodótér volt. A kétárbocos brigantinok is ekkoriban terjedtek el a térségben. Tájékozódásukat a nyílt vízen a tapasztalat, a vakszerencse és néhány kezdetleges eszköz segítette. Iránytűvel jelölték ki a haladás irányát. Pozíciójukat a csillagmagasság-mérővel (oktáns) és a szögmérő műszerrel (szextáns) próbálták minél pontosabban meghatározni.

szextáns a Karib-tenger elhelyezkedése oktáns Sir Francis Drake, szkúner, brigantin

Bukanérok A Hispaniola területén megtelepedő franciák a XVII. század első felében még főként vadászatból éltek. Fegyencek, rabszolgák, kitoloncolt bűnözők voltak. Nevük az arawak indiánok buccan szavából származik, ami a hús tartósításának sajátos eljárására utal. Az 1630 -as években a spanyolok kiűzték őket Hispaniolából, a bukanérok pedig izzó gyűlölettel fordultak ellenük. Főhadiszállásuk a Tortue (Teknős) sziget volt. Henry Morgan privatérként kezdte, majd a bukanérok vezére lett. Elfoglalta Portobelot majd Panamavárost. Francois L’Olonnais, a „Spanyolfaló” kegyetlensége nem ismert határokat.

Henry Morgen, Francois L’Olonnais bukanér kapitányok

Port Royal, a kalózparadicsom Az 1650 -es években egyre több bukanér érkezett a jamaicai Port Royalba. A jól védhető öbölben elhelyezkedő város ideális támaszpont a haramiák számára. A dokkokban megjavíthatták hajóikat, a piacon eladhatták a zsákmányt. A befolyt pénzt azonban gyorsan elherdálták a város 44 kocsmájában, melyek hemzsegtek a részegektől, zsebtolvajoktól, szökött rabszolgáktól és a martalócoktól. Port Royal gazdag, de veszélyes város volt, mintegy 6 000 törvényen kívüli talált itt otthonra. Az újvilág Szodomájának nevezte egy prédikátor. 1692 -ben egy földrengés és az azt követő szökőár lemosta a települést a Föld színéről. Sokan Isten büntetésének vélték a katasztrófát, aki így sújtott le a gonosz városra.

Port Royal térképe

Indiai-óceán és Dél-kínai tenger Az Indiai-óceánon a portugálok fosztogatták az arab kereskedők mesésen gazdag hajóit. Madagaszkár ideális búvóhelyül szolgált a kalózok számára. William Kiddet 1696 -ban azért küldték a térségbe, hogy számoljon le a haramiákkal. Ehelyett azonban beállt közéjük. A térség nagyhatalmú fosztogatói az Angria klán tagjai voltak, akik főként a brit Kelet-indiai Társaság hajóit fosztogatták. A Dél-kínai tengereket a kínai kalózhajók, a bambuszvitorlákkal felszerelt dzsunkák uralták. Az első kínai kalózbirodalom vezetője Cheng Chih Lung volt, a rakományuk biztonsága érdekében védelmi pénzt szedett a kereskedőktől.

Élet a kalózhajón A kapitány kabinja a hajó hátsó részben volt. A legénység a fedélzet alatt kapott helyet, ahol a szűk helyen akasztották fel függőágyaikat. A zsákmányt, lőszert, élelmiszerkészleteket a hajófenékben tárolták. A szakács szerepére azok vállalkoztak, akik a küzdelemben elveszítették kezüket, lábukat. Jó időben nem sok tennivaló volt a hajón. Ha ellenséges hajó közeledett, felvonták zászlójukat (Jolly Roger). Ágyukkal rongálták meg a zsákmányhajó vitorlázatát, muskétáikkal a kormányosra, legénységre céloztak. Igyekeztek irányíthatatlanná tenni a hajót. A zsákmányt a kapitány osztotta szét. A tisztek (szállásmester, vitorlamester, hajótüzér, fedélzetmester) többet, a hajóács, a szakács és a többiek kevesebbet kaptak. Bár azt hinnénk férfi „szakmáról” van szó, mégis hallhatunk női kalózokról is. Mary Read és Anne Bonny Jack Racham haramiái közé tartozott. Grace O’Malley Írország partjainál fosztogatta a kereskedelmi hajókat.

Mary Read Jack Racham Anne Bonny Grace O’Malley

Számkivetettek A társadalom törvényeit ugyan elvetették, a saját szabályaikhoz azért ragaszkodtak. Néhány haramiavezért szigorú szabályokat vezetett be. Bartholomew Robert (Fekete Bart) hajóján tilos volt szerencsejátékot űzni vagy verekedni. Aki asszonyt csempészett a fedélzetre vagy cserbenhagyta vagy meglopta társait kivégezték vagy kitették egy lakatlan szigetre némi ivóvíz és egy pisztoly társaságában. Így járt Alexander Selkirk is, akit Chile partjainál hagytak társai és csak öt év múlva tudott visszatérni a civilizációba. Ellenben aki szolgálat közben vált nyomorékká, tisztességes részt kapott a zsákmányból és élete végéig gondoskodtak róla.

Bartholomew Robert Alexander Selkirk

Kalózok ihlette művek A kalózok élete több szerzőnek is ihletet adott. Robert Louis Stevenson A kincses sziget című könyve az egyik legkedveltebb kalandregény a világon. Selkirk története adott ötletet Daniel Defoe-nak a Robinson Crusoe című regény megírásására. Alexander Exquemelin Amerika bukanérjai című könyve az első hiteles információ a kalózokról. A haramiák életét több film is feldolgozta. A híres Fekete-szakáll történetéről még balett is készült.

Kvíz – Lássuk figyeltél-e! 1. 2. 3. 4. 5. Hogy hívták a vikingek hajóját? Milyen típusú hajóval szállították a spanyolok az Újvilág kincseit? Kit emlegettek a spanyolok „El Dragonként”? Nevezz meg két hírhedt bukanértanyát! Melyik a kakukktojás? gallion, handzsár, dzsunka, szkúner, hermiola A leggyorsabb helyes megfejtés gazdája jutalomban részesül! Megfejtések leadhatók a készítőnél.

Készítette: Atesán Dóra Vivien 6. a