INNOVCIMENEDZSMENT AZ INNOVCIS TEVKENYSG mindazon tudomnyos technolgiai szervezsi

INNOVÁCIÓ-MENEDZSMENT

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG „mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely – ténylegesen vagy szándékoltan – innováció megvalósulását eredményezi. ” /Oslo kézikönyv/ Innováció típusai: Ø a termék-innováció Ø a szervezési-szervezeti innováció Ø a marketing-innováció Ø az eljárás-innováció „Azt a vállalkozást tekintjük innovatívnak, amely árbevételének több, mint húsz százaléka származik a megelőzően három évben bevezetett (termék) innovációból” /Malecki-Veldhoen/

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG OSZTÁLYOZÁSA 1. Kutatási és kísérleti fejlesztés (K+F): o Intramural K+F (saját cégen belüli) o Extramural K+F (külső, vásárolt) 2. Termék- és eljárás-innovációs tevékenység elemei: o Külső tudás megszerzése o Gépek, berendezések és más tőke jellegű áruk beszerzése o Oktatás, stb. 3. A marketing- és a szervezési-szervezeti innovációs tevékenységek

A VÁLLALATI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK A VÁLLALATI STRATÉGIÁK legfontosabb feladata az, hogy feltárják a versenyképesség megteremtésének / megőrzésének lehetőségeit, s jelöljék ki, majd valósítsák meg az e lehetőségek hasznosításához szükséges tennivalókat; Az INNOVÁCIÓS STRATÉGIA versenyképesség megteremtéséhez/megőrzéséhez szükséges korszerűsítési feladatok meghatározását, megvalósítását foglalja magába;

INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK I. Az INNOVÁCIÓS MAGATARTÁS alapján megkülönböztetjük: Øaz ÉLENJÁRÓ Øa KORAI KÖVETŐ és Øa KÉSŐI ALKALMAZKODÓ magatartást.

INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK II. Drucker féle négy innovációs stratégia : Ø „A LEGGYORSABBAN A LEGJOBBAT” Ø „LEPD MEG ŐKET OTT, AHOL NINCSENEK” Ø SPECIÁLIS KÖRNYEZETI KIAKNÁZÁSA RÉS KERESÉSE ÉS Ø EGY TERMÉK, EGY PIAC, VAGY EGY IPAR ÁTFOGÓ INNOVÁCIÓJA

INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK III. A K+F stratégiák alapvető típusai: Ø offenzív stratégia (első a piacon a kifejlesztett új elképzeléseivel) Ø defenzív stratégia (meglévő termékek továbbfejlesztése, gyors követés) Ø kombinált stratégia Ø imitációs stratégia (terméket életgörbe középső fázisában átvevő stratégia) Ø függő stratégia (ált. beszállítók által) Ø tradicionális stratégia (elnyújtott érettségi szakaszokkal rendelkező termékek és szolgáltatások esetén) Ø opportunista stratégia (piaci rések kihasználására irányuló)

AZ INNOVÁCIÓ FORRÁSAI 1. váratlan sikerek és kudarcok 2. ellentmondások, 3. a folyamat szükségletei, 4. iparági és piaci struktúrák, 5. demográfiai változások, makrotrendek 6. az emberek szemlélete, 7. új tudás, +1. felvillanó ötletek /Drucker/

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG SIKERÉNEK FELTÉTELEI I. A vállalati siker nyolc fő forrása: Ø a cselekvés elsőbbsége, Ø az önállóság és a vállalkozó szellem, Ø az emberi tényezőre alapozott termelékenység, Ø a helyes vállalati értékrendszer követése, Ø a „maradj a kaptafánál” elv érvényesítése, Ø az egyszerű felépítésű és kisszámú központi stáb, Ø végül a szigorú és engedékeny vezetés, /Peters-Waterman/

AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG SIKERÉNEK FELTÉTELEI II. Az innovációs folyamatok sikerének 4 feltétele: Ø az innovációs folyamat elemei közötti kapcsolat, Ø a piaci igényekre, hatásokra való gyors visszacsatolás, Ø az innováció komplex finanszírozása, megvalósulása és Ø az időtényező, /Pakucs János/

A kifejlett vállalatok Innovációs előnyök a kifejlett vállalatoknál: Ø Ø Megalapozottság, Piacismeret, Kapcsolatok és bizalom, Tapasztalatok, Az innovációs folyamat akadályai az érettség szakaszában: Ø a vállalatok nem ismerik fel időben az innováció szükségességét, Ø kevés az új ötlet, Ø hiányzik a stratégiai szemlélet, Ø túlelemeznek mindent, Ø nehéz az új ötletek elfogadtatása,

Az új vállalat kezdeti nehézségei: Ønem szabad eltérni a stratégiai fókusztól, Øellen kell állni a csábító üzleteknek, Ømeg kell tervezni a váratlan visszaeséskor követendő stratégiát, Ømértékletesnek kell lenni a növekedési hajlamot illetően, Øbiztosítani kell a finanszírozási forrást,

A VÁLLALATI INNOVÁCIÓK ALACSONY ARÁNYÁNAK OKAI ØVezetői közömbösség ØÚjítók elszigeteltsége ØVállalati hierarchia /Forrás: Business Week c. lap internetes portáljának felmérése a blogerek között/

A GYENGE INNOVÁCIÓS KEDV ÉS A KEDVEZŐTLEN VÁLLALKOZÁSI FELTÉTELEK KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉS

AZ INNOVÁCIÓTÍPUSOK MEGOSZLÁSA A FEJLESZTŐK SZERINT, %

AZ INNOVÁCIÓ ÉS A MARKETING KAPCSOLATRENDSZERE - Az elő-marketing folyamata - Árstratégia meghatározása AZ INNOVÁCIÓ KOMMUNIKÁCIÓJA - Az innováció kommunikációjának céljai - Az innováció kommunikációjának forrásai

Miért alacsony a médiajelenlét? Forrás: NKTH

Miért nem „beszélnek” a cégek? Forrás: NKTH

Honnan szerzünk tudomást az innovációról? Forrás: NKTH

Mi számít „hasznos”információnak? Forrás: NKTH

AZ INNOVÁCIÓS MODLLEK 5 GENERÁCIÓJA

Az első generációs innováció modellje – technology push Alapkutatás (K+F) Ötlet Termelés Marketing Idő Értékesítés

A második generációs innovációs folyamat – demand pull Piaci igények K+F Termelés Idő Marketing Értékesítés

TECHNOLÓGIAI NYOMÁS ÉS PIACI HÚZÁS INDUKÁLTA INNOVÁCIÓ Jellemző Stratégiai célkitűzés Demand Pull innováció Új / hiányosan kielégített piaci igényekre illeszkedő megoldás keresése. A meg. Egy konkrét célzott piacszegmens jellemzői behatárolása és igényfunkció illesztése. Technology Push innováció Új tudományos eredmények kutatása és hasznosítása. Széleskörű piaci áttekintés, piaszegmensek látens igényeinek kutatása.

Jellemző Demand Pull innováció Technology Push innováció Meg-határozó marketing feladatok a bevezetése során §Piacszegmentáció, a konkrét piac-szegmens mennyiségi és minőségi igényeinek feltárása; §Új tudományos eredmények felkutatása §Termékötletek alkotása §Felhasználási lehetőségek keresése §A számszerűsített igények továbbítása a §Látens igények feltárása k+f és a termelési és pontosítása szakterület irányába; §Piaci prognózisok készítése §Konkurencia-elemzés §Kockázatelemzés

HA A MÉRNÖKÖK DIKTÁLNAK (technology push)

HA A MARKETINGESEK DIKTÁLNAK (demand pull)

A MARKETINGESEK JELLEGZETES PANASZAI Ø A mérnökök túlzottan a részletekre összpontosítanak; Ø Nem méltányolják a vevők előzetes befektetéseit; Ø Nem veszik figyelembe az eltérő piaci szegmenseket; Ø A marketingesek szerepe a technológiai indíttatású kezdeményezések további finomítására korlátozódik; A MÉRNÖKÖK JELLEGZETES PANASZAI Ø A vevők nem tudják, mit akarnak; Ø A marketingesek nem rendelkeznek a szükséges szaktudással; Ø A marketingesek időhorizontja túl rövid; Ø Nincs idő várni;

Az innováció harmadik típusú modellje (kettős hajtású modell) Új igények Új ötletek Társadalmi és piaci igények K+F Új technológia Prototípus Termelés Marketing és értékes. Korszerű technológia és termelés Idő Piac

AZ INNOVÁCIÓ KETTŐS HAJTÁSÚ MODELLJE

MITŐL JOBB A KETTŐS HAJTÁS? Ø nem okoz súrlódást, nincs belső küzdelem; Ø jobb kommunikáció, nincs belső konfliktus; Ø a felső szintű vezetők kisebb mértékű; beavatkozása; Ø kiszűrhetők a kudarcra ítélt termékek; A kettős hajtású innováció megvalósítása megköveteli: Ø Ø Ø a vevői igény azonosítását; az igény alapos vizsgálatát; a technológia azonosítását; a technológia beszerzését; a rugalmasságot; a team kialakítását;

A IV. GENERÁCIÓS INNOVÁCIÓS MODELLEK JELLEMZŐI IV. Generáció: Integrált modell Ø Az innovációs stratégia alapja: integráció a vevőkkel, szolgáltatókkal, disztribútorokkal; Ø A változást generáló tényezők: felgyorsult globális változások; Ø Folyamat: visszacsatolások a folyamatban, ill. párhuzamos fejlesztések Ø Tudás átadás módja: tudás alapú együttműködés és innováció

AZ V. GENERÁCIÓS INNOVÁCIÓS MODELLEK JELLEMZŐI V. Generáció. Rendszer-integrált hálózati modell Ø Innovációs stratégia alapja: együttműködő innovációs rendszerek; Ø Változást generáló tényezők: felgyorsult globális változások; Ø Folyamat: Interdiszciplináris tanulási folyamat, tudásáramlás Ø A tudás átadás módja: tudáshálókon keresztül

Az innovációs tevékenység elemzése – termelésmenedzsment aspektusból (egy kis ismétlés)

Innovációs tevékenység fajtái Két alapvető innovációs tevékenység • Gyártmányfejlesztés: új termék kifejlesztése, valamint a gyártott termék korszerűsítése (saját fejlesztés v. licenc vásárlás) – Célja: • - meglévő illetőleg potenciális piaci igények kielégítésére alkalmas termékek kialakítása • - elért piaci pozíció, hírnév megtartása ill. növelése • Gyártásfejlesztés: a termelőfolyamatok technikai és gazdasági színvonalának emelésére irányul – Célja: • • Új termék gyártási eljárásának kialakítása A termelési volumen növelése, a termelési összetétel változtatása A gyártás illetőleg a termék minőségének növelése Fajlagos anyag-és energiafelhasználás csökkentése Az átfutási idő csökkentése A munkakörülmények javítása A környezetvédelmi elvárásokhoz való akalmazkodás

A fejlesztési döntéseket előkészítő elemzési módszerek: – Gazdasági kalkuláció – Gazdaságossági mutatószámok – Súlyozott pontozás A módszerek közös vonása: - A számításokat valamennyi fejlesztési változatra el kell készíteni - A gazdasági kalkulációt a fedezeti költségszámítás sémájára célszerű felépíteni - A számítások során, az időtényezőt figyelembe kell venni

A fejlesztési döntéseket előkészítő elemzési módszerek • A kamattényező - Kt =(1+i)t – azt mutatja meg, hogy egységnyi mai befektetés (fejlesztési ráfordítás, bevétel, stb) t év múlva mennyit ér • Diszkonttényező - Dt= 1/(1+i)t - azt mutatja meg, hogy ma mennyit kell befektetni, ahhoz, hogy t év alatt egységnyi értékűvé növekedjen, illetőleg egy későbbi, t év múlva képződő hozam (bevétel, ráfordítás) mai értéke mennyi • Dinamikus megtérülési idő (év) • Megtérülési ráta (%) • Adott időszakra vonatkozó nettó eredmény (e. Ft)

A gyártmányfejlesztési döntések előkészítése Fő cél: a jövedelmezőség javítása, amelynek megítéléséhez gazdasági kalkulációt azaz (ΔÁ ΔK ΔF ΔN elemzést) állítunk össze. (utolsó sora mutatja, hogyan változik majd az adózás előtti eredmény) A kalkulációt a piacképesség várható időtartamára készítjük el. Számítások megkezdése előtt fontos feladat az információk gyűjtése, meghatározása.

Gazdasági mutatók • A gazdasági kalkulációkat ki kell egészíteni gazdasági mutatókkal • Leggyakrabban alkalmazott mutatószámok: – Éves átlagos eredménynövekedés – Gyártmánykarakterisztikák – A fejlesztési ráfordítások megtérülési ideje, a megtérülést biztosító termékmennyiség – Nettó jelenérték – A fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem, – A fejlesztés hatása a cash flowra

A gyártásfejlesztési döntések előkészítése A gyártásfejlesztés célja többféle lehet: • a technikai, műszaki színvonal folyamatos emelése • új termék előállítási módjának, technológiájának a kialakítása, • valamely termék technológiájának, gyártási körülményeinek a módosítása, korszerűsítése Vizsgálni szükséges: - a termelés volumenét és összetételét - az árakat - a gyártási költségeket - az általános költségeket - a termelékenységet, létszámigényt Összefoglalva a jövedelmezőséget, hatékonyságot.

A gyártásfejlesztési döntések előkészítése • A döntés előkészítéséhez ebben az esetben is először egy gazdasági (ΔÁ ΔK ΔF ΔN elemzést) kalkulációt kell összeállítani. • A kalkuláció két lépésben készül: először egy feltételezett évre, majd hosszabb időtartamra (megtérülés, működés időtartamára) • A kalkuláció mellett számítandó gazdasági mutatók: a. ) Visszatérülési idő b. ) Nettó jelenérték c. ) Belső kamatláb d. ) egyéb mutatók: • eszközhatékonyság, munkatermelékenység, anyagigényesség, tőkearányos eredmény, létszámváltozás, stb.

A fejlesztési témák értékelése pontozás alkalmazásával Ha többféle fejlesztési változatok közül kell választani, a fejlesztési variációk rangsorolásához használható. Olyan jellemzőket célszerű bevonni a döntés előkészítésbe , amelyet a vállalkozás fontosnak tart.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!