Az ajnlati tevkenysg Ajnlati tevkenysg ajnlatkrs Ki kezdemnyez

Az ajánlati tevékenység

Ajánlati tevékenység: ajánlatkérés Ki kezdeményez? Hogyan történhet? Mely cégtől? Hány cégtől? Tudjuk versenyeztetni az ajánlatokat Formai követelményei nincsenek Egyszerű levélbeli, telefoni, vagy személyes érdeklődés Az ajánlatkérő limitárat adhat meg

Az ajánlati tevékenység részfeladatai Érdemes egyáltalán foglalkozni a felmerült üzleti lehetőséggel? Az ajánlatkérés komoly-e? Van-e objektív akadálya az ajánlat elfogadásának külföldön? A kért feltételt lehet-e teljesíteni? Van-e reális esély az üzlet elnyerésére? Informálódás az ajánlatkérőről: Bankinformáció (nem mindig lehetséges) Cégbíróság (annak megfelelő nyilvántartó szervezet) Adott ország adóhatósága (esetleg fekete listás névsor) E-cégjegyzék Külföldi képviseletek véleménye (kereskedelmi képviselők, kereskedelemi kamarák) Személyes benyomások Az ajánlatkérő levél milyensége

Ajánlati tevékenység: Az ajánlati kötöttség szerint a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat az ajánlatnak 3 változatát ismeri: Kötelezettség nélküli ajánlat Kötelező ajánlat lejárati – szóbanállási – idő megjelölésével Kötelező ajánlat a kötöttség időtartamára való utalás nélkül Az ajánlati kötöttség megszűnik: a kötöttségi idő elteltével az ajánlat elutasításával vagy módosított elfogadásával (ez már egy új ellenajánlat)

Ajánlati tevékenység: Az ajánlat Hogyan küldjük / kinek? Formája? Tartalma!!!

Az ajánlati kötöttség a Bécsi Egyezményben „…szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti…” (14. cikk) „Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Még a visszavonhatatlan ajánlatot is vissza lehet vonni, ha az erről szóló nyilatkozat az ajánlatot megelőzően vagy azzal egyidőben érkezik meg a címzetthez. ” (15. cikk)

Az ajánlati kötöttség a Bécsi Egyezményben ”Az ajánlat, még ha visszavonhatatlan is, hatályát veszti, amikor annak visszautasítása az ajánlattevőhöz megérkezik. ” (17. cikk) „Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ez irányú nyilatkozata vagy az elfogadásra utaló magatartása. Hallgatás vagy valamilyen magatartástól való tartózkodás önmagában nem jelent elfogadást. Az ajánlat elfogadása abban az időpontban válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik…”

Ajánlati tevékenység: Az ajánlatok értékelése Áru minősége Áru mennyisége Ár és valutanem Fizetési mód Árengedmények Szállítási határidő Értékesítési (beszerzési) csatorna Egyéb tényezők (pl. csomagolás, biztosítás) A versenyképesség megítélésénél a kereskedő jó hírnevének, a régi tartós kapcsolatoknak (és így a megbízhatóságnak) meghatározó jelentőségük van.

Alkukapcsolatok eladó és vevő között Ajánlat – ellenajánlat → alkuba bocsátkozás Alkudni lehet levélváltás útján, személyes tárgyaláson Alku tárgya lehet: vevő számára kedvezőbb fuvarparitás, kedvezőbb fizetési feltételek, fuvarozási mód, csomagolás megváltoztatása, szállítási határidő lerövidítése, áruért vállalt eladói felelősség mértéke és feltételei → a vétel feltételei javulnak, az eladó kalkulált nyeresége jelentősen csökkenhet Az alku megalapozott legyen! Az alku jelentősége egyes termékcsoportok külkereskedelmében igen eltérő lehet

Az ajánlat pontjai 1. Az áru megnevezése 2. Mennyiség 3. Egységár 4. Ügyletérték 5. Minőség 6. Súly: nettó és bruttó (nettó és csomagolás) 7. Csomagolás módja 8. Paritás 9. Fizetési mód 10. Szállítás módja 11. Szállítási határidő 12. Csatolt okmányok 13. Ajánlati kötöttség 14. A rendelés pontjai ezzel megegyeznek, csak az ajánlati kötöttség nincs benne!

Kérdés? Köszönöm a figyelmet!