HITA REGIONLIS ROADSHOW Szerbia makrogazdasgi jellemzi zleti tkekihelyezsi

HITA REGIONÁLIS ROADSHOW Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyarország Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: belgrade@hita. hu

Általános adatok Szerbiáról Hivatalos megnevezés Szerb Köztársaság Államforma Köztársaság Főváros Belgrád (Beograd) Terület 77 474 km² Népesség 7 181 505 fő szerbek 83, 32%; magyarok 3, 53%; cigányok 2, 05%; bosnyákok Nemzetiségi megoszlás 2, 02%; horvátok 0, 80%; szlovákok 0, 73%; montenegróiak 0, 53%; Vallási megoszlás ortodox 84, 59%; katolikus 4, 97%; muzulmán 3, 1%; protestáns 0, 99%; Hivatalos nyelv szerb Klíma kontinentális Államfő Tomislav Nikolić Miniszterelnök Ivica Dačić Hivatalos pénznem szerb dinár (RSD) Jelentősebb városok Belgrád/Beograd – főváros (1 659 440 fő), Újvidék/Novi Sad (307 760), Niš (260 237), Kragujevac (179 417), Szabadka/Subotica (141 554)

Szerbia makrogazdasági mutatói 2010 2011 2012 2013* 28 006 31 140 28 692 – GDP növekedése változatlan áron (%) 1, 0 1, 6 -2, 0 0, 2 Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő) 3. 841 4. 290 3. 967 – Infláció (%) 10, 3 7, 0 12, 2 7, 3 Export (M EUR) 7 393, 4 8 439, 4 8 836, 8 7 022, 4 Import (M EUR) 12 621, 9 14 449, 7 14 782, 3 9 946, 2 Áruforgalmi egyenleg (M EUR) -5 228, 5 -6 010, 3 -5 945, 5 -2 923, 8 Működő tőke import (M EUR) 860, 1 1 826, 9 231, 9 294, 3 Költségvetési hiány (GDP %-a) -3, 7 -4, 2 -5, 7 -5, 2 Államadósság (GDP %-a) 44, 5 48, 2 59, 3 60, 6 GDP értéke folyóáron (M EUR) *Legfrissebb 2013 -as adat Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Nemzeti Bank, Szerb Statisztikai Hivatal;

Munkaerőpiaci adatok 2010 2011 2012 2013* 1 796 1 746 1 727 1 724 Regisztrált munkanélküliek (ezer fő) 730 745 761 772 Munkanélküliségi ráta (%) 19, 2 23, 0 23, 9 24, 1 Nettó átlagkereset (RSD) 34 142 37 976 41 377 43 011 Nettó átlagkereset (EUR) 331, 3 372, 5 365, 7 383, 2 – reálérték-változás 0, 7 0, 2 1, 1 -4, 1 Átlagnyugdíj összege 19 890 21 285 22 450 23 262 – reálérték-változás -5, 9 -3, 6 -2, 2 -5, 4 103, 04 101, 95 113, 13 112, 24 Foglalkoztatottság (ezer fő) RSD / EUR éves átlagárfolyam *Legfrissebb 2013 -as adat Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium;

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása I. 2010 2011 2012 2013. I. f. é. Magyarország exportja (M EUR) 844, 1 1 070, 0 1 239, 4 565, 8 Magyarország importja (M EUR) 278, 9 364, 2 352, 9 210, 3 Forrás: KSH

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása II. +53, 1%

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása III.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása IV. Magyarország a 2012. évben és az idei év első 6 hónapjában is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Olaszország, Németország, Oroszország és Kína után); Legnagyobb szerbiai importőrök Magyarországról: Mol (olajipar), Porsche (autókereskedelem), OMV (olajipar), Naftachem (kőolajszármazékok kereskedelme), Speed (kőolajszármazékok kereskedelme), Sirmium Steel (acélipar), NIS (olajipar), Evolucija 2004 (kőolajszármazékok kereskedelme), Fiat (autóipar), Železara Smederevo – ex U. S. Steel Serbia (acélipar). Legnagyobb szerbiai exportőrök Magyarországra: LBK Livnica (öntöde), Alumil YU (alumíniumipar), RTB Invest (rézbányászat), EFT Trade (villamos energia kereskedelem), Sunoko (cukorgyártás), NIS (olajipar), Ball Packaging (csomagolóipar), Knott-autoflex (autóipar), HIP-Petrohemija (vegyipar), Interenergo (villamos energia kereskedelem).

Közvetlen tőkebefektetések I. *2013 július

Közvetlen tőkebefektetések II. • Rendezett szerződéses viszony: 1) A kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény és beruházás-védelmi megállapodás (2001); 2) Gazdasági együttműködési megállapodás, valamint a magyar-szerb kormányközi vegyes bizottság megalakításáról szóló jegyzőkönyv (2005). • A 2005 -2012. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország 350 M EUR befektetéssel a befektetési rangsor 11. helyén áll; • A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006 -ig realizálódott (pl. 2006 -ban elsősorban az OTP akvizíciójának köszönhetően 180 M EUR FDI érkezett Magyarországról Szerbiába ); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: • OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); • Mol – jelenleg 35 benzinkúttal rendelkezik (folyamatosan bővíti hálózatát); • Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; • Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; • Fornetti/Mini Pani – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban;

Miért érdemes Szerbiában vállalkozni? • • Kitűnő földrajzi elhelyezkedés; Széleskörű befektetés-ösztönző támogatások; Kedvező adórendszer; Jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; Olcsó és gyors cégalapítás; Kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások; Infrastrukturális beruházások; Stabil bankrendszer;

Befektetés-ösztönzés I. Pénzügyi támogatások Támogatható projektek Támogatás összege (€) Különös jelentőséggel bíró befektetések Nagyszabású beruházások Közepes nagyságú befektetések A befektetés teljes értékének legfeljebb 17%-áig legfeljebb 20%-áig legfeljebb 10%-áig A beruházás min. összege 200 millió € 100 millió € vagy 50 millió € és 100 feletti millió € közötti 50 millió € Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 1000 300 150

Befektetés-ösztönzés II. Közvetlen befektetések Gyártási szektor Exportfejlesztő szolgáltatások Stratégiai turisztikai beruházások A 4. kategóriába Az 1. , 2. és 3. sorolt, elmaradott kategóriába sorolt térségekben Szerbia teljes területén Támogatható projektek Támogatás összege (€) 4 000 -10 000/új munkahely A beruházás min. összege 500 ezer € 1 millió € 500 ezer € 5 millió € Létrejövő új, teljes munkaidős munkahelyek min. száma 50 50 10 50

Befektetés-ösztönzés III. Rendelkezésre álló adókedvezmények: • A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; • Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80% -ig; • Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; • Az állóeszközök gyorsított amortizációja; • 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; • 30 év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; • 30 év alatti és 45 év feletti munkavállalók alkalmazása esetén a társadalombiztosítási járulékok elengedése; • A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja;

Adórendszer Adótípus Adó mértéke ÁFA 20% (a termékek és szolgáltatások többsége) 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek) Kamat- és osztalékadó 20% Személyi jövedelemadó 10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére Vállalati nyereségadó 15% Ingatlanadó Járulékok A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0, 4% A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: 0, 3%-2% (progresszív) Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% Egészségbiztosítási járulék: 6, 15% Munkanélküliségi járulék: 0, 75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így összesen 39, 8%-ot tesznek ki)

Cégalapítás I. Leggyakoribb cégformák: Társasági forma Alapító tagok száma Alaptőke Kkt. (o. d. ) Két vagy több magán és/vagy jogi személy Nincs alsó limit Bt. (k. d. ) Két vagy több magán és/vagy jogi személy Nincs alsó limit Kft. (d. o. o. ) Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Min. 100 RSD Rt. (a. d. ) Egy vagy több magán és/vagy jogi személy Min. 3. 000 RSD

Cégalapítás II. • A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; • Szerbiában a kft. (d. o. o. ) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; • A kft. alapítója lehet magán vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt (a külföldiekre a belföldiekkel megegyező előírások vonatkoznak); • A kft. esetében az alaptőke minimális összege 100 RSD (kb. 1 EUR); • Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; • Az üzleti tevékenység megkezdéséhez szükség van a Szerb Cégbejegyzési Ügynökségnél (www. apr. gov. rs) történő cégbejegyzésre, az alkalmazottak bejelentésére az egészségbiztosítási rendszerbe és egy bankszámla megnyitására; • Idegen nyelvű dokumentumok esetében bírósági fordító által hitelesített fordításra van szükség; • „Egyablakos regisztráció”: a cégbejegyzés alkalmával egyszerre adják ki a cégjegyzékszámot (Statisztikai Hivatal), az adószámot (Adóhivatal) és a TAJszámot (Egészségbiztosítási Pénztár); • A cégjegyzékszámért fizetendő illeték összege 2. 140, 00 RSD (kb. 20 EUR).

Szabadkereskedelmi megállapodások • • • Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); • EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); • Európai Unió – a Stabilizációs és Társulási Megállapodás 2013. szeptember 1 -jén lépett hatályba; • Egyesült Államok – Általános Preferencia Rendszer;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek I. • Mezőgazdaság – növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; • Élelmiszeripar – elsődleges mezőgazdasági termékek feldolgozása; • Környezetvédelem – szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; • Megújuló energiaforrások – elsősorban biomassza és geotermikus energia; • Autóipar – járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; • Gyógyszeripar – gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; • Turizmus – elsősorban a fürdőturizmus területén;

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek II. Környezetvédelem: A magyar cégek nagy tapasztalattal rendelkeznek a környezetvédelmi beruházások területén (pl. csatornázás, hulladéklerakók és szennyvíztisztító berendezések kivitelezése), Szerbiában pedig az EU csatlakozási folyamat előrehaladtával növekedni fog az ilyen jellegű projektek iránti igény. Megújuló energiaforrások: Szerbia számottevő megújuló energia potenciállal rendelkezik, mely a becslések szerint 4, 3 millió tonna/év kőolajjal egyenértékű. Ebből a legnagyobb részt a biomasszából nyerhető energia jelenti (2, 7 millió tonna/év), de jelentős tartalékok vannak a vízenergiában (0, 6 M t/év), a napenergiában (0, 6 M t/év), a geotermikus energiában (0, 2 M t/év) és a szélenergiában (0, 2 M t/év) is. Környezetvédelmi és energetikai projektek listája: www. merz. gov. rs/en/projects

Kereskedelmi és befektetési lehetőségek III. Mezőgazdaság: Szerbia – azon belül is főleg a Vajdaság – kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (5 734 000 ha termőföld). Szerbia leginkább nyers mezőgazdasági termékeket exportál, ezért elsősorban a feldolgozó- és élelmiszeriparban várják a külföldi befektetőket. Autóipar: megkezdődött a termelés a Fiat szerbiai gyárában (kb. 200. 000 gépkocsi/év); Privatizáció: a közeljövőben 179 állami tulajdonban lévő vállalat értékesítése várható (www. priv. rs); EU-s források: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (www. hu-srb-ipa. com);

Kereskedelmi és befektetési akadályok • Rugalmatlan munkaerőpiac; • Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; • Korrupció; • Kiterjedt fekete- és szürkegazdaság (kb. a GDP 30%-át adja); • Járulékok magas szintje (300 EUR minimálbér után 120 EUR a teher); • Bürokratikus akadályok: o Építési engedélyek kiadása, (átlagosan 269 napra és 19 procedurális lépésre van szükség); o Adófizetés – évente 66 -szor kell különböző adóterheket fizetni; o Hosszadalmas bírósági eljárások (átlagosan 635 napot vesznek igénybe);

Piaci megjelenés lehetséges formái • A kereskedelem- és exportfejlesztés érdekében a HITA támogatja a magyar cégek megjelenését a legjelentősebb szerbiai vásárokon (pl. Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár); • Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található, ezek hivatalos magyarországi képviselője a Mac-Line Kft. , amelynek honlapján megtalálható a kiállítások éves programja (www. macline. hu); • A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a Belgrádban működő Külgazdasági Irodától, de fordulhatnak a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarához is (www. mszkik. hu); • A 2012. évtől a Kárpát Régió Üzleti Hálózat két vajdasági irodája is a magyar vállalkozások rendelkezésére áll Szabadkán és Újvidéken (www. crbnet. eu);

Hasznos információforrások • SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról (www. siepa. gov. rs); • VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről (www. vip. org. rs); • Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (www. pks. rs); • Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás (www. apr. gov. rs); • Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések (www. carina. rs); • Szerb Statisztikai Hivatal: kereskedelmi és gazdasági adatok (www. stat. gov. rs); • Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (www. nbs. rs);

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: ecohunoffice@beocity. net