Az eurpai urbanizci ltalnos jellemzi Eurpa regionlis trsadalomfldrajza
Az európai urbanizáció általános jellemzői Európa regionális társadalomföldrajza I. (előadás) III. Földrajz / geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév
Az európai urbanizáció sajátosságai 1. Európa helye a világ urbanizációjában 2. A urbanizáció jellege Európában
Európa a modern nagyváros bölcsője • 3 jellegzetes várostípus – Antik (utána népvándorlás, kora középkor) – Feudális (feudalizmus válsága, agrárkrízis) – Modern város • Igazi világméretű urbanizáció: modern nagyváros (ipari forradalom) • Európa helyzete a világviszonylatban – Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia – XX. század elején még jelentős, XX. század második felében már a fejlődő világ
Kezdetek • Első állandó települések – Földközi-tenger medencéje (8 -ból az egyik géncentrum, Vavilov zóna) – Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20 -60 fős) falu – Ezekből emelkedtek ki a városok • Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) – Mükéné, Spárta, Thébai, Athén – Polisz: város és vonzáskörzete (ideális méret: 5000 „polgár”, amely a városállam lakóinak csak 1/5 -e) – Demokratikus önkormányzás – Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák)
Római Birodalom • Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével • Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz. ) – a fiatal város falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia • Köztársaság kora (Kr. e. 509 -31) – Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) • Császárság kora (Kr. e. 31 - Kr. u. 476) – Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) – Augustus: 1, 1 mió (1, 5 -2 mió) – Zsúfolt beépítés, 3 -5 emeletes bérházak – Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora – Szuburbanizáció előzményei – Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budap.
Feudális város • • • Barbárok a feudális városok tőszomszédságában Hűbéri rendszer (kiegyenlített telepítés) Európa egyetlen nagyvárosa: Bizánc XII-IX. sz. : pfalzok (Aachen) Püspökvárak (Bordeaux, Strassbourg, Passau) Szabálytalan utcahálózat Burg (vár) – bürger Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csal népvándorlás után) XIII-XIV. sz. : Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz. : Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) XVII. sz. : háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles)
Ipari forradalom, modern nagyváros • Európa élre tör – 100 ezer feletti városok • 1800 21/65 • 1900 148/301 • • London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) Iparosítás, faluból városba áramlás Fordizmus (Ruhr, Midlands, Randstaad) Környezetszennyezés: kertváros mozgalom, törvények – – New Lanark (Robert Owen) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Athéni Charta 1933 – modern stílus Városfejlődési szakaszok
A Föld legnagyobb városai a történelemben Idő Város Akkori ország Mai ország Legnagyobb lélekszám i. e. 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i. e. 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer i. e. 1700 -700 Babilon Babilónia Irak 150 ezer i. e. 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i. e. 600 -400 Babilon Babilónia Irak 350 ezer i. e. 400 -300 Pataliputra Magadha India 500 ezer i. e. 300 -150 Szeleukia Szeleukida Birodalom Irak 600 ezer i. e. 150 -i. sz. 350 Római Birodalom Olaszország 1, 1 millió 350 -800 Bizánc Kelet-Római Birodalom Törökország 700 ezer 800 -900 Bagdad Kalifa Birodalom Irak 750 ezer 900 -1100 Angkor Kmer Birodalom Kambodzsa 1, 5 millió 1100 -1300 Hangcsou Kína 2 millió 1300 -1850 Peking Kína 2, 55 millió 1850 -1920 London Egyesült Királyság 8 millió 1950 New York USA 12, 3 millió 1975 Tokió Japán 19, 8 millió 2000 Tokió Japán 26, 4 millió Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig
Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között Forrás: ENSZ
A Föld 25 legnagyobb népességtömörülésének átlagos népességnagysága, illetve a világnépességből való részesedése (1950 -2015)
A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000 -ben Forrás: ENSZ
A kontinensek városodottságának alakulása 1950 től napjainkig Forrás: ENSZ
A kontinensek népességének megoszlása településnagyság-kategóriánként 2002 -ben Adatok forrása: Stefan Helders: www. world-gazetteer. com
A kontinensek nagyvárosainak átlagos mérete 2002 -ben Adatok forrása: Stefan Helders: www. world-gazetteer. com
Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX. század második felében
Az európai nagyvárosok növekedése a XX. sz. második felében Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként V = (Pt+1 / Pt)1/n – 100 * 100
Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1950 -es években
Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1960 -es években
Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1970 -es években
Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1980 -es években
Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1990 -es években
A klaszterek átlagos évi népességszám-változása D(a, b) = [(a 50 - b 50)2 + (a 60 - b 60)2 + (a 70 – b 70)2 + (a 80 – b 80)2 + (a 90 – b 90)2]0, 5.
Az európai nagyvárosok és klasztereik geometriai középpontjainak földrajzi elhelyezkedése
A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyságkategóriánként
Európa nagy tájegységei
A nagyvárosi népesség-növekedési pályák Európa nagy tájegységeiben
- Slides: 26