Halmazllapotvltozsok 2 ra Exoterm vltozsok A gzok szerkezete

  • Slides: 16
Download presentation
Halmazállapot-változások 2. óra Exoterm változások

Halmazállapot-változások 2. óra Exoterm változások

A gázok szerkezete • Nagy belső energiával rendelkeznek • Szabadon mozoghatnak a térben •

A gázok szerkezete • Nagy belső energiával rendelkeznek • Szabadon mozoghatnak a térben • Egymással csak az ütközéskor kerülnek kapcsolatba

Energiacsökkenés a rendszerben • Ha a gázok részecskéinek belső energiáját csökkentjük- pl. : hűtéssel-

Energiacsökkenés a rendszerben • Ha a gázok részecskéinek belső energiáját csökkentjük- pl. : hűtéssel- akkor mozgásuk lelassul • ütközéskor gyenge kapcsolat alakul ki a részecskék között • Nem távolodhatnak el egymástól tetszőleges távolságba • Elgördülnek egymáson • Az anyag folyékony lesz

A lecsapódás • Azt a halmazállapot-változást, mely során a gáz halmazállapotú anyag folyékonnyá válik

A lecsapódás • Azt a halmazállapot-változást, mely során a gáz halmazállapotú anyag folyékonnyá válik lecsapódásnak nevezzük.

Energia áramlás • Lecsapódáskor az anyag belső energiája csökken, • az energia nem vész

Energia áramlás • Lecsapódáskor az anyag belső energiája csökken, • az energia nem vész el, csak átalakul • a környezet energiája ugyanannyival nő.

Hőtermelő változás • Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája csökken, a

Hőtermelő változás • Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő exoterm változásoknak nevezzük. E b gőz víz -ΔEb

Lecsapódások a hétköznapokban

Lecsapódások a hétköznapokban

A desztilláció • A desztilláció egy eljárás folyadék elegyek szétválasztására • Az alacsonyabb forráspontú

A desztilláció • A desztilláció egy eljárás folyadék elegyek szétválasztására • Az alacsonyabb forráspontú folyadék előbb alakul gőzzé • A gőzt elvezetve és lehűtve a párlat felfogható

Energiacsökkenés a folyadékokban • A folyadékok részecskéi közt gyenge kötések működnek. • Bizonyos mértékű

Energiacsökkenés a folyadékokban • A folyadékok részecskéi közt gyenge kötések működnek. • Bizonyos mértékű rendezettség megfigyelhető • Ha a folyadék belső energiáját csökkentjük, a részecskék mozgása lelassul, • köztük erősebb kötések alakulhatnak ki, melyek szabályos kristályrácsba rendezik a részecskéket.

A fagyás • Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyékony anyag szilárd halmazállapotúvá alakul

A fagyás • Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyékony anyag szilárd halmazállapotúvá alakul fagyásnak nevezzük. • Az fagyás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten kezdődik, és mindaddig nem változik, míg a teljes kristályrács fel nem épül.

A fagyáspont • Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a folyékony és szilárd anyag egyaránt

A fagyáspont • Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a folyékony és szilárd anyag egyaránt tartósan jelen van fagyáspontnak nevezzük. (Egyazon anyag olvadás és fagyáspontja megegyezik. )

Energiaváltozás fagyás során • Fagyáskor az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő. •

Energiaváltozás fagyás során • Fagyáskor az anyag belső energiája csökken, a környezeté nő. • A fagyás exoterm (hőtermelő) fizikai változás. E b víz jég -ΔEb

Fagyás a hétköznapokban

Fagyás a hétköznapokban

Kristályosodás • Néhány anyag részecskéi közt a gyenge kötések kialakulása is kristályrácsba rendezi a

Kristályosodás • Néhány anyag részecskéi közt a gyenge kötések kialakulása is kristályrácsba rendezi a részecskéket. • Ezek az anyagok folyadékátmenet nélkül válnak gázból szilárd anyaggá. • Ezt a halmazállapot-változást kristályosodásnak nevezzük. • A kristályosodás - a szublimációval ellentétes irányú- exoterm fizikai változás

A víz halmazállapot-változásai

A víz halmazállapot-változásai

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások