Halmazllapotvltozsok 7 Osztly 1 ra Halmazllapotok egymsba alakulsa

Halmazállapot-változások 7. Osztály (1. Óra)

Halmazállapotok egymásba alakulása n n n Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja , a kapcsolódás erőssége tér el egymástól Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

A változás minősége n n n n Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba Megváltozik az anyag szerkezete Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl: szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás Az anyag összetétele nem változik Új anyag nem keletkezik Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. A halmazállapot-változások fizikai változások

Halmazállapot-változások n n n Olvadás: szilárdból folyékony Fagyás: folyékonyból szilárd Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Lecsapódás: gázból folyékony Kristályosodás: gázból szilárd Szublimáció: szilárdból gáz

Összefoglalva

A halmaz szerkezetének változása n n n n Minden anyag rendelkezik több-kevesebb belső energiával. A szilárd anyag részecskéi a kristály rácspontjaiban rezgő mozgást végeznek. Ha az anyaggal energiát közlünk, - pl hő formájábanakkor nő az anyag belső energiája. Emiatt a részecskék egyre gyorsabban rezegnek. A részecskék közti kötések egy ponton túl felszakadnak, a kristályrács egy adott hőmérsékleten szétesik. A részecskék egymáson elgördülnek, az anyag folyékonnyá válik

Az olvadás n n n Azt a halmazállapot-változást, mely során a kristályráccsal rendelkező anyag folyékonnyá válik, olvadásnak nevezzük. Az olvadás során az anyag belső energiája nő, a környezeté ugyanannyival csökken. Azokat a változásokat, mely során az anyag belső energiája nő, a környezeté csökken endoterm változásoknak nevezzük. ΔEb víz jég

Az olvadáspont n Az olvadás minden anyagnál sajátosan jellemző hőmérsékleten megy végbe.

n A hőmérséklet mindaddig nem változik, míg a teljes kristályszerkezet szét nem esik. T víz jég, víz 0°C jég ΔEb

n n Azt a hőmérsékleti értéket, melyen a szilárd és cseppfolyós anyag egyaránt tartósan jelen van olvadáspontnak nevezzük. A jég olvadáspontja 0°C

Energiaközlés a folyadékkal n n A folyadék részecskéi között gyenge kötések működnek, ezért nem tudnak tetszőlegesen eltávolodni egymástól. Ha az anyaggal energiát közlünk, nő az anyag belső energiája a részecskéknek lesz annyi energiájuk, hogy a gyenge kötéseket legyőzzék, és elszakadjanak egymástól.

Párolgás n n n A folyadék részecskéi közül a felszínen lévő részecskék szakadhatnak ki először. Azt a halmazállapot-változást, mely során a folyadék felszínén lévő részecskék gáz halmazállapotúvá válnak párolgásnak nevezzük. A párolgás minden hőmérsékleten végbemenő endoterm fizikai változás

A párolgás sebessége n A párolgás függ A hőmérséklettől n Az edény alakjától n

A forrás n n A hőmérséklet emelkedésével egy adott ponton a folyadék belsejében lévő részecskéknek is lesz annyi energiájuk, hogy legyőzzék a közük lévő gyenge kötéseket Ekkor a folyadék belsejében gáz képződik Megindul a buborékképződés A forrás endoterm fizikai változás

A forráspont n Azt a hőmérsékleti értéket, ahol a folyadék belsejében megindul a buborékképződés forráspontnak nevezzük. A víz forráspontja 100°C n A forráspont függ: n n n Az anyagi minőségtől A külső nyomástól (alacsonyabb nyomáson alacsonyabb a forráspont is)

A szublimáció n n n Néhány szilárd anyag részecskéi között gyengébb kötések működnek. Hő közlésével ezek felszakadnak, és a részecskék egymástól függetlenül szabadon mozoghatnak A szilárd anyag folyadékátmenet nélkül válik gáz halmazállapotúvá. Ez a folyamat a szublimáció A szublimáció endoterm fizikai változás

Szublimációra képes anyagok n n n Jód Naftalin Kámfor