A Miskolci Egyetem Gazdasgtudomnyi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetstudomnyi Intzet

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet KONFLIKTUSMENEDZSMENT Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi tanár

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment KONFLIKTUS konfliktus (confligare) összecsapás Egyik fél a másikat akadályozza, ingerli, nyílt akciókon keresztül Harci helyzetet konfliktus helyzetet teremt Konfliktus előnyei, + hatásai: • kényszerítés új, vagy eddig elhanyagolt gondolatok megvitatására, • megmerevedett status quo fellazítása és a fejlődés elősegítése, • fantázia serkentés, • az érintettek (egy csoportban lévők) kapcsolat erősítése. Vezetéstudományi Intézet

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Konfliktusok hátrányai, hatásai: • instabilitás és zavar, pazarlás a rendelkezésre álló erőforrásokkal; • stressz, feszültség; • észlelés-torzulás, magatartási zavarok • racionalitás leépülése, érzelmesség feléledése

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Konfliktusok okai 1. Egyéni jellemzők: • érzések, • értékek, • személyiségjegyek, • szakértelem, • szükségletek, • észlelés és ítéletalkotás 2. Szituációs / csoport jellemzők: A kapcsolatok gyakoriságának, a kommunikációnak a növekedésével nő a konfliktusok valószínűsége. Az egymástól való függés és az emberek státuszukkal össze nem férő viselkedése is konfliktus forrást jelent.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Konfliktusok okai 3. A szervezeti struktúrák jellemzői: • • • koordináció specializáció, feladatmegosztás várakozások. A munkamegosztásból származó szervezeti elkülönülés okai: • • • fejlesztés gyártás készlet igénye és finanszírozása minőség felelősség, . . . stb. Vezetéstudományi Intézet

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet KONFLIKTUSOK SZAKASZAI A konfliktus dinamikus folyamat, mindig van valami kiindulópontja és számos jól azonosítható szakaszon megy keresztül, amelyek egy konfliktus történetében többször is megismétlődhetnek, illetve egyes szakaszok akár ki is maradhatnak. Ennek szakaszait mutatja a következő ábra.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A konfliktusmenedzsment alapmodellje A konfliktusok menedzseléséhez mindenekelőtt osztályozni érdemes a konfliktusokat, és ezek után célszerű meghatározni azt, hogyan menedzseljük azokat. Nagy jelentőségű a konfliktusok különböző fajtáinak megkülönböztetése, mert a típusok mindegyike más-más megoldást igényel. A konfliktusok osztályozása

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A konfliktusmenedzsment feladata · a legfontosabb kérdések tisztázása, · kedvező feltételek kialakítása a problémák megoldásához, · a kommunikáció fejlesztése, · a konfliktuskezelés különböző módszereinek szabályba foglalása, · alternatív megoldások keresése, · segítségnyújtás a megoldások eladásában, · a csoport pozitív motiválása a konfliktus megoldásában, · a helyzeti erők egyensúlyban tartása, · a konfrontációs tárgyalások koordinálása, · az ellentéteket feltáró és az érdekeket egyesítő fázisok váltogatása, · a nyíltságot megteremtő feltételek biztosítása, · és az őszinte kommunikáció elősegítése.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK A konfliktusok megoldását két aspektusból vizsgálhatjuk: egyrészt az egyén reagálását a konfliktusra, másrészt a szervezeten belüli konfliktusok megoldási módját. Az egyének általi konfliktuskezelés Az emberek különbözőképpen reagálnak a konfliktusokra. Néhányan azonnal feszültté válnak, mások megpróbálnak elbújni előle, néhányan pedig kifejezetten hajlandóak konfliktusokba bocsátkozni. A konfliktusra való reagálások tipizálhatók, általában öt konfliktus kezelési módot különböztetünk meg. Ezeket két dimenzióban vizsgáljuk, egyrészt az önérdekben, másrészt a másik fél szempontjaiban

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A KONFLIKTUSKEZELÉSI MEGOLDÁSOK 1. Elhárítás: azaz a konfliktus elkerülése 2. Alkalmazkodás: azaz a saját vélemény hozzáigazítása a partner kívánságaihoz, az ellenségeskedés elkerülése céljából. 3. Versengés: azaz a saját vélemény érvényesítése akár a másik fél rovására is. 4. Kompromisszum: amikor senki sem érheti el azt, hogy az ő szempontjai érvényesüljenek a probléma megoldásánál, olyan közbülső helyzet kívánatos, amelynél mindannyian kielégíthetik többé-kevésbé szükségleteiket és céljaikat. Tehát nagyobb érzékenységet mutat a másik fél érdekei iránt azáltal, hogy saját kívánságaikat visszafogják. 5. Együttműködés: az a hajlandóság, amelynél a résztvevő felek elfogadják a másik fél érdekeit, miközben igyekeznek érvényt szerezni saját érdekeiknek. Meglehet, ilyen megoldás nem lehetséges, ám a partnerek mégis azt hiszik, hogy érdemes megpróbálni a keresését.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Konfliktuskezelés céljai A konfliktusok kezelésével kapcsolatban két cél fogalmazható meg: · erősíteni kell a konfliktustűrést, · javítani kell a konfliktuskezelést azzal, hogy a konfliktust komolyan vesszük, feltárjuk okait és megtervezzük az elhárításukat. Mindig a konfliktusra koncentrálunk és nem a másik fél személyére, énjére! Probléma feltárás megoldás Konfliktuskezelés általános eszközei Tárgyalás

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet A szervezeten belüli konfliktus kezelés A szervezetben már láthatóvá vált problémák, az észlelt konfliktusok kezelése logikai sorrendben a következő: 1. Az összeütközés helyének meghatározása. 2. A konfliktus tartalmának rögzítése. 3. Az ellentétek megoldására vonatkozó döntés. 4. Annak keresztülvitele, hogy az ellentét megszüntetését a szemben álló felek mindegyike igényelje. 5. Döntés abban, hogy a problémák megoldása saját erőből, vagy külső szakértők igénybevételével történjen-e. 6. Konfliktus megoldásához igényelt eszközök, források megállapítása. 7. Tárgyalásszerű problémamegoldás. 8. És végül annak biztosítása, hogy hasonló összeütközés ne jelentkezzen újból.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Konfliktus kezelés általános eszközei: • válságmenedzselési technikák, • szervezetfejlesztési modellek, • kultúra váltási modellek, • tárgyalás, tárgyalási technikák.

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Függőség A és B szerplők függési helyzetei: B Kicsi Nagy Kicsi Kölcsönös Alárendelt Nagy Függőség mértéke Alárendelt Kölcsönös

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Kölcsönös függőség fokozatai Kölcsönös függőség erőssége Relatív Autonóm pozíció Egymástól Pool Szekvenciális Reciprok Szinergikus függő típusú Típusú Kölcsönös autobóm kölcsönös Kölcsönös függőség pozíció függőség Kapcsolat formák HATALMI KÜZDELMEK TÁRGYALÁS KOOPERÁCIÓ

A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konfliktusmenedzsment Vezetéstudományi Intézet Függőség – Viselkedési forma A csoport viselekdési jellemzői Elérni kívánt eredmény Hatalmi küzdelemek: Tárgyalások: Kooperációk: HA ELŐNYÖS, hamis információkat adnak, az egyén prioritásai a döntők Egyoldalú információk szolgáltatása. Célokhoz ragaszkodás, de eredményekre való hajlam is. Nyitottság az információ adásban és a célok megfogalmazásában Nincs engedmény A másik megsemmisítése Hogyan látja a csoport Hogyan állítható meg a hatalmi harc? Gyümölcsöző kompromisszum Kölcsönös megértésen alapuló problémamegoldások Hogyan érhetjük el a Hogyan érhetünk el korlátozott erőforrások optimális koordinációt? korrekt elosztását?