A csoport s a team Csapatpts tudnivalk a

A csoport és a team Csapatépítés – tudnivalók a csapat működéséről

csapatépítés • Csoport – csapat: • Emberekből álló formáció, melyben a tagok száma változó (3 -8), de egy közös cél elérése érdekében együttműködnek, kialakítják a csoportnormát, a csoport hagyományait. • Típusai: (a bekerülés szempontja) formális informális külső kényszer egyéni elhatározás

csapatépítés • • • Vezetői felkérés – előnyök & hátrányok Az eljárás gyors Megfelelő tagok Titokzatosság Alkalmas személyek kimaradnak Egyenetlen terhelést erősít

csapatépítés • Önkéntes jelentkezés alapján: előnyök & hátrányok • Bárki jelentkezhet • Bizalom • Egyenetlen jelentkezés • Kiválasztási folyamat • Szocializációs előzmények

csapatépítés • • A csoport kialakítását befolyásoló tényezők: A csapatokat „támogató” nemzeti kultúra Csapatok alakítása, ellenállás Csoportfejlődés, a hatékony csoport létrehozása Csoportnorma Szerepek a csoportban A hatékony csoport Hárító mechanizmusok

csapatépítés • A nemzeti kultúra sajátosságai: • ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY A KULTÚRÁHOZ TARTOZÓK MENNYIRE ÉREZNEK FENYEGETETTSÉGET BIZONYTALAN VAGY ISMERETLEN HELYZETEKBEN: HOGYAN BIRKÓZNAK MEG A VÁLTOZÁSOKKAL, ÉS A VÁLTOZÁSOKKAL EGYÜTT JÁRÓ BIZONYTALANSÁGGAL. AZ ALACSONY ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK ELFOGADJÁK A BIZONYTALANSÁGOT, VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT. A BIZONYTALANSÁGKERÜLŐ KULTÚRÁK A KOCKÁZATMENTES JÖVŐT RÉSZESÍTIK ELŐNYBEN, NÖVELIK A BIZTONSÁGOT, FONTOSNAK TARTJÁK A TERVEZÉST, STABILITÁST.

csapatépítés • • Hatalmi távolság ANNAK A MÉRTÉKE, HOGY AZ ADOTT KULTÚRA LEGKISEBB HATALOMMAL BÍRÓ TAGJAI MENNYIRE VÁRJÁK EL ÉS FOGADJÁK EL, HOGY A HATALOM EGYENLŐTLENÜL OSZLIK EL SZERVEZETEKBEN. A MAGAS ÉRTÉKKEL JELLEMEZHETŐ KULTÚRÁK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK NAGYOBB ELFOGADOTTSÁGA JELLEMZI.

csapatépítés • • Individualizmus - kollektivizmus Annak a mértéke, hogy a társadalom és annak szervezetei mennyire bátorítják és jutalmazzák az egyéni cselekvést és hozzájárulást. • Individuális kultúrák: csak laza kötelékek vannak az emberek között. • Kollektív kultúrák: szoros kötelékek az emberek között. „Beleszületés” olyan csoportokba, melyek megvédik a csoporttagokat.

csapatépítés • Férfiasság – nőiesség Ø Magabiztosság – rámenősség • Ø Ø (assertively – aggressively) Társadalmi szerepek szerint (gender roles)

csapatépítés • Teljesítményorientáció • Annak a mutatója, hogy az az elégedettség, amit a sikeres teljesítmény nyújt, milyen mértékben számít értéknek. Ahol ez magas, abban a kultúrában az emberek attól éreznek kielégültséget, boldogságot, hogy dolgoznak. Maguk szabják meg az elégedettséghez szükséges munkateljesítmény színvonalát, de ezt akár anyagiak és saját szabadidejük feláldozásával is

csapatépítés • Jövőorientáció • A tervezés, előrelátás, a jövő eseményeire való felkészülés jutalmazásának mértékét mutatja a kultúrán belül; mennyire késlelteti a javak azonnali felélését a jövőbeni fejlődés biztosítása érdekében. • Előnyben részesíti a tervezést a spontaneitással szemben, illetve a múlt felé fordulók konzervatív – konzerváló álláspontjával szemben.

csapatépítés • Humán orientáció • A méltányosság, önzetlenség, nagylelkűség, támogatásának mértéke egy kultúrán belül. A társadalmi normák, törvények betartásának értékelése; az elesettek, a kisebbségek támogatásának mértéke. • Szervezeti szinten a humán orientáció a jó munkahelyi légkör, egészséges munkafeltételek biztosítása, a munkatársak tiszteletének mértéke, s a jóllétükre fordított törődés mértékében érhető

csapatépítés • Ellenállás a csoportok alakításakor • Szervezeti struktúra: hierarchia; egyirányú kommunikáció; kockázat kerülő szervezeti kultúra; erős szervezeti csoportok • Vezetői szinten: félelem a tekintély- és hatalomvesztéstől; nincs delegálás; nincs képzés, támogatás • Egyén szintjén: egyéniségvesztés; többletmunka szerepkonfliktusok

csapatépítés • A sikeres csapat kialakításának menete • Indulás: jövőkép, célok • Megegyezés: célok-határidők, teljesítmény, szerepek, felelősség, működés, belső folyamatok • Félelmek eloszlatása: megnyerés, elbeszélgetés, félelmek eloszlatása • A részvétel ösztönzése: bátorítás, motiváció, információ, feltételek • A csapatszellem megteremtése: elvárások, javaslatok, ötletek, együttműködés, konfliktusok • A hatékonyság ellenőrzése: ellenőrzés, hiányosságok pótlása • Rátermett csoportvezető választása

csapatépítés • Csoportnorma: A normák elvárások arra vonatkozólag, hogy az adott csoport mit tekint elfogadható viselkedési módnak, amelyek stabilizálják és szabályozzák a csoportbeli viselkedést, s egyben segítik a csoportokat céljaik elérésében. • Explicit vagy implicit ( írott/íratlan) szabályok, melyeket a csoport alakít ki. ( vezető, csoport előtörténete, más helyzetből való átemelődés)

csapatépítés • A csoportnorma milyensége, az a motivációs háttér, mely a csoporttagok magatartásának irányultságát adja. • Csoportfegyelem: amikor a csoportnorma betartásának háttérében a vezető részéről alkalmazott szankciók állnak, vagyis a külső nyomás. • Csoportmorál: akkor beszélünk róla, ha a csoportnorma által megkövetelt magatartás nem külső nyomásra, hanem belső meggyőződésből fakad. Ennek egyik eredménye a jó munkahelyi légkör. Tehát ebben áll a vezető szerepe.

csapatépítés • Szerepek a csoportban • Feladat- szerepek Ø Információ adó Ø Információ kereső Ø Kezdeményező, ötletadó Ø Tisztázó, összefoglaló Ø Egyetértést tesztelő, véleményt kutató Ø Kimunkáló, megvalósító

csapatépítés • Eljárási szerepek: ØTagok közötti kapcsolatokra vonatkoznak ØA feladatszerepeknél jobban kötődnek a személyiséghez ØTanulással módosíthatók ØPozitív és negatív eljárási szerepek

csapatépítés • Pozitív szerepek ØTámogató – bátorító: jó visszajelző, kommunikációval segíti az introvertáltakat ØÖsszehangoló, közvetítő: átfogalmaz, moderál ØKapunyitó: megszólalásra bátorító ØKihívó: jól tűri a konfrontációt, jóindulatú, racionális, jól érvel

csapatépítés • Negatív szerepek ØVisszavonuló: nem kommunikál, közömbös ØFékező: másról beszél, destruktív irányba viszi a csapatot ØSzerepuraló: gyakran „viccelődik”, domináns és versengő (önmaga és nem a cél elérése a fontos) ØEgyéni problémákra koncentráló: saját és mások egyéni problémáinak boncolgatása

csapatépítés Vállalatépítő: kötelességtudó, intrinzik motiv. , kiszámítható Serkentő Ideges, aktív, dinamikus Elnök: magabiztos, nyugodt, kellő önuralma van Palánta: Individualista, új utakat keres, komoly gondolkodású Forrásfeltáró Érdeklődő, kommunikatív, extravertált Helyzetértékelő Megfontolt, tárgyilagos, józanul ítél Csapatjátékos Társas hajlamú, jóindulatú, érzékeny Megvalósító Precíz, lelkiismeretes, szorongó

csapatépítés • A hatékony csoportok jellemzői Ø Világos cél Ø Formalitásmentes munka Ø Részvétel Ø Odafigyelés Ø Civilizált ellenvélemény Ø Közmegegyezéses döntés Ø Nyílt kommunikáció Ø Világos szerep és munkamegosztás Ø Vezetés Ø Külső kapcsolatok Ø A stílusok különbözősége Ø Önértékelés • (Parker és Glenn)

csapatépítés A csoport elhárító mechanizmusai Ø Hallgatás Ø Túlzott beszéd Ø Intellektualizálás Ø Általánosítás, távolítás Ø Eltolás Ø Függőség Ø Megmentősdi Ø Bűnbakképzés Ø Alcsoport alakulás Ø Technikai ellenállás

csapatépítés • A bajok jelei: v. Nem tudják könnyen megfogalmazni a csoport megbízását; v. Az ülések formálisak, fullasztóak vagy feszültek; v. Aktív a részvétel, de kevés az érdemi közlés; v. Sok a beszéd, de kevés az érdemi közlés; v. Az ellenvélemények magánúton terjednek az ülés után; v. A döntéseket egyre inkább a vezető hozza, ebbe alig folynak be érdemileg a csoport tagjai;

csapatépítés v A tagok nem beszélnek nyíltan, mert kevés a bizalom; v Zavar vagy nézeteltérés van a szerepek vagy a munkamegosztás körül; v A szervezet más részlegeinek dolgozói, akik kritikus szemmel nézik a csoportot, nem működnek együtt; v A csoportban túl sokan vannak olyanok, akiknek teljesen azonos a véleményük, a hozzáállásuk; v A csoport már több mint három hónapja működik, és sohasem foglalkozott saját működésének értékelésével.

csapatépítés • A csoport alakulásának fázisai: Ø Storming – viharzás Ø Forming – alakulás Ø Norming – normakialakítás Ø Performing – működés Ø Ending – változás, alakulás, megszűnés

csapatépítés • • • A csoportszerkezet vizsgálati módszere: Szociometriai vizsgálat Kérdőív Kölcsönösségi táblázat Gyakorisági táblázat

csapatépítés • Szakirodalom 1. Bakacsi Gyula (1996): Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 2. Belbin, Meredith (1998): A team avagy az együttműködő csoport. SHL Hungary Kft. , Bp. 3. Klein Sándor (2002): Vezetés –és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft 4. Mérei Ferenc (2004): Közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 5. Spiegel, J. – Torres, C (1998): Csapatmunka. Rész-Vétel Alapítvány