Tudsalap nvekeds vagy szegnyhz Az innovci s a

Tudásalapú növekedés, vagy szegényház? Az innováció és a tudás szerepe a versenyképesség javításában Egyed Géza szakállamtitkár Innovatív, tudásalapú kisvállalkozások kormányzati fórum Budapest, 2008. február 26.

1. Diagnózis 2. Terápia

1. Diagnózis

Innovációs hajlandóság - sereghajtók között Forrás: EU Innovation Scoreboard, 2007

Alacsony hajlandóság, szerény költés Forrás: KSH, Kutatás és Fejlesztés 2006

Kevés költés, torz területi és szektorális szerkezet Regionális megoszlás Szektoronkénti megoszlás Forrás: KSH Kutatás és Fejlesztés 2006

Elmaradás a szabadalmakban, nagy a vállalati K+F ráfordításokban, a HR mutatókban. Forrás: EU Innovation Scoreboard 2005

Gyenge a K+F szféra és a gazdaság közötti diffúzió • Korszerűtlen a non-profit kutatói hálózat – – • a hazai műszerbázis elöregedett hiányzik a koncentrált K+F infrastruktúra Elaprózott a kutatói tevékenység – • Az egy kutatóra jutó témák száma 10 -szerese a nemzetközi átlagnak Hiányzik a piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet – • A kutatók túlzottan a publikációs tevékenységben és nem a szabadalmi oltalom szerzésben és hasznosításban érdekeltek Az innovációs rendszer hiányosságai rontják a versenyképességet – – Kevés a tudás-centrumokból „kirajzó”, (spin-off) vállalkozás. Fejletlen az innovatív kkv-k megerősödését szolgáló technológiai inkubáció. Gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák Fejletlenek az innovációt támogató tőkepiaci eszközök

Szűkösek az innováció emberi erőforrásai Kevés a kutató – A K+F emberi erőforrásai szűkösek: az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma Magyarországon 3, 9 fő, míg az EU-15 átlaga 6, 1 fő Alacsony a műszaki és természettudományos végzettségű friss diplomások száma – Magyarországon 5, 1% az EU 12, 7%-ához képest Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma főbb tanulmányi területek szerint (KSH)

Alacsony szinten a szellemi tulajdon generálás és felhasználás Forrás: EU Innovation Scoreboard 2007

2. Terápia

Stratégiai céljaink Indikátor 2005 (tény) 2010 (cél) 2013 (cél) K+F / GDP 0, 95% 1, 40% 1, 80% Ebből vállalat 0, 37% 0, 63% 0, 90% Új termékek 4, 2% 5, 0% 6, 0% TéT diplomás 5, 1% 5, 5% 6, 0% EU patent 18, 9 24, 0 28, 0 Korai VC/GDP 0, 004 0, 005 0, 006

Összehangolt cselekvés • • • Irányítás Finanszírozás Szabályzói környezet Szervezet és hálózatfejlesztés Zászlóshajók

Hogyan? Feladat • TTI intézkedési terv megvalósítása Összesen 93 feladat (ebből 57 feladat GKM-NKTH főfelelősség) Felelősök: GKM, OKM, NKTH, Me. H, KÜM, KSH, MTA, SZMM, PM Módszertan • Projektmenedzsment rendszer bevezetése /GKM, NKTH/ – Feladatstruktúra, prioritások – Szervezeti és működési rend – Együttműködési rend a TTI partnerintézményekkel Várakozások • Összehangolt megvalósítás (TTI relevanciájú szakpolitikák tevékenyégének összehangolása); • Minőségi fejlesztéspolitikát lehetővé tevő értékelések megalapozása (intézkedések hatásvizsgálata, rendszeres monitoring, értékelés);

TTI intézkedési terv 2007 Terv 2008 2007 - 2008 31 db 2007 - 2009 2008 2007 - 2008 2009 3 db 2009 26 db 18 db 12 db 2(+1) db S 60 S 69 S 18 Státusz 2008. február 2007 -ben megkezdődött 31 alprojekt – 8 feladat teljesült – 18 feladat részben teljesült – 5 feladat nem teljesült (a feladatmegvalósítás körülményeinek jelentős megváltozása miatt) 2008. év elején folyamatban lévő alprojektek száma: 39 2008 -ban induló feladatok száma: 32

Irányítás Kormányzati stratégiai irányítás Kormány TTPK Szakpolitikai irányítás OKM Végrehajtó szint (piacközeli szolgáltatás) NKTH GKM TT MSZH KTIT NFÜ RIT

Finanszírozás • Közfinanszírozású K+F+I programok egységes rendszerének kialakítása, lehatárolása, összehangolása – – – • Egységes stratégia és tervezés K+F nyilvántartási rendszer szakmai monitoring és értékelő rendszer kiépítése Adópolitika – – • Fiatal Innovatív vállalkozások támogatása Adó és járulékkedvezmények K+F célú FDI vonzása – a kutatás fejlesztési beruházások kiemelt támogatását célzó GKM rendelet (előkészítés alatt)

Szabályzói környezet • Közpénzből finanszírozott programok végrehajtási rendjének egységesítése és egyszerűsítése • a pályázatok lebonyolítását meghatározó több mint 20 jogszabály számának csökkentése • egyszerű és egységes pályáztatási gyakorlat bevezetése • Alapszerű működés • A KTIA alapszerű működése jogszabályi feltételeinek megteremtése • Szellemei tulajdon védelem • Megújuló hatósági profil: a nemzetközi szabadalmi együttműködési rendszer (PCT-hatósági státusz) • Gyorsított, 1 éves átfutási idejű szabadalomengedélyezési eljárás bevezetése • HENT

Szervezet és hálózatfejlesztés • Akadémiai reform • NKTH szolgáltató ügynökség • Nemzeti kutatóinfrastruktúra (ESFRI roadmap) • Közreműködő hálózat fejlesztése

Zászlóshajók 1. EIT – Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2. ESS – Európai Neutronkutató Központ

ESS – Európai Neutronkutató Központ

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!