A regionlis gazdasgi nvekeds elmletei Fejlds s nvekeds

A regionális gazdasági növekedés elméletei

Fejlődés és növekedés a regionális gazdaságban Fejlődés • minőségi átalakulás: a gazdaság működési körülményei javulnak, versenyképessége növekszik • Pl. : a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdaság működését szolgáló feltételrendszerek (pl. infrastruktúra) átalakulása • csak áttételesen mérhető Növekedés • mennyiségi változás • alapvető tényezői a népesség, a természeti erőforrások, a tőkeállomány, a technológiai haladás (innováció) • a növekedést összevontan, egyetlen mérőszámmal, a területi bruttó hazai termékkel (GDP), illetve az 1 főre jutó GDP-vel mérjük

A regionális gazdasági növekedés elméletei • országon belüli kisebb egységek (régiók, városok) fejlődését vizsgálják • arra a kérdésre keresik a választ, hogy mely tényezők idézik elő az egyes országrészek fellendülését ill. leszakadását • különböző elméleti kiindulópontok → különböző tényezők fontosságára hívják fel a figyelmet • részleges magyarázatot adnak a területi folyamatok mozgatórugóira

A gazdasági növekedés területi elemzésének főbb modellcsoportjai Ált. gazd-i elméletek területi adaptációja Regionális elméletek Történeti-alkalmazott modellek 1. Neoklasszikus növekedési elmélet 3. Exportbázismodell 5. A gazdasági polarizáció elmélete 2. Posztkeynes-i növekedési elmélet 4. Az endogén 6. A növekedési pólus fejlődés modell- elméletei je

1. A neoklasszikus növekedési elmélet • H. W. Richardson • kiinduló feltételek: - teljes foglalkoztatottság - szabad verseny - a termelési tényezők akadálytalan áramlása - a régiók között nincsenek szállítási ktsg-ek - az egyes régiókban azonos termelési szerkezet - nincs technológiai haladás - a bérszínvonal és a tőke hozadékának a nagysága a termelési tényezők felhasználásának mértékétől függ • a növekedési folyamatban a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza Y=F (K, L) → teljesítményt kizárólag a tőke- és munkaráfordítás határozza meg

a tőke határterméke ΔY/ΔK r 2 r 1 r tőkehozadék R 2 R 1 K/L tőkeintenzitás w 2 ΔY/ΔL a munka határterméke w w 1 reálbér

A neoklasszikus növekedési elmélet • következtetés: a termelési tényezők mobilitása révén a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítődnek Kritikai megjegyzések • az elmélet kiinduló feltételei ritkán teljesülnek a valóságban • nem veszi figyelembe a fejlődéssel együttjáró hatásokat (pl. : az agglomerációs hatásokat és a technológiai fejlődés következményeit)

2. A posztkeynes-i növekedési elmélet • keresletorientált megközelítés • a feltételrendszer a neoklasszikushoz hasonló • a területileg egyenlőtlen fejlődés mellett foglal állást • a beruházások gazdaságot serkentő hatásai - jövedelmi hatás - kapacitásbeli hatás - komplementer hatások • a beruházások térbeli hatásai - növekedési régió - erőforrásvesztő régió - stagnáló régió

A növekedési és az erőforrásvesztő régióban zajló folyamatok növekedési régió erőforrásvesztő régió meghaladja az országos átlagot csökken nő csökken a befektetések volumene emelkedő visszaeső a mobil termelési tényezők mozgása beáramlás kiáramlás a lakosság jövedelmi szintje a termelés volumene

3. Az exportbázis elmélet • fő képviselője: Douglas C. North • alapfeltevés: egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ • a régió gazdasága két részre osztható: - export ágazatok (bázis szektor) - helyi ágazatok (nem-bázis szektor) • Yr =Ye + Yl Yl = Ye [1(1 -c+m-1)] • a növekedési mechanizmusok – a térségek eltérő adottságai miatt - hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezetnek

Jövedelemáramlás az exportbázis modellben Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 270.

Az exportbázis-elmélet értékelése • a gazdasági növekedés forrását egyoldalúan határozza meg • az ágazatok közötti kölcsönös összefonódásokat nem veszi figyelembe • problémát okoz a bázis- és nem-bázistevékenységek elhatárolása • De: fontos összefüggésekre mutat rá és a regionális politika segédeszközévé válhat

4. Az endogén fejlődés elmélete • a régió gazdasági növekedésének alapja a régión belüli erőforrások (regionális potenciál) hatékonyabb kihasználása - tőkepotenciál - munkaerőpotenciál - infrastrukturális adottságok - földrajzi helyzet - a környezet minősége - piaci kapcsolatok - termelési hagyományok - szociokulturális adottságok - intézményi és hatalmi rendszer

5. A polarizációs elméletek • Gunnar Myrdal és Albert O. Hirschmann nevéhez fűződnek • a gazdaságot területi egyensúlytalanságok jellemzik → regionális polarizáció → a fejlődési különbségek növekednek • a fejlett régió által gerjesztett hatások - backwash vagy centripetális (elszívó) hatás - spread vagy centrifugális (terjedési) hatás • Myrdal: a gazdaságban ok-okozati láncok működnek a tényezők minden egyes változása hatással van a többi tényező alakulására

Myrdal kumulatív fejlődési modellje Új gazdasági egység telepítése A regionális foglalkoztatás és népesség növekedése A képzett munkaerő arányának növekedése a régióban Külső, kapcsolódó gazdaságok fejlődése, emelkedő teljesítménye Kapcsolódó iparágak, szolgáltatások fejlődése, új tevékenységek megjelenése A tőke és a vállalkozókedv növekedése a javak és szolgáltatások iránti növekvő regionális igények miatt A regionális piac ellátására szerveződő gazdasági tevékenység terjedése A települési és a termelési infrastruktúra mennyiségi és minőségi színvonalának emelkedése A regionális közösség általános jólétének emelkedése

6. A növekedési pólusok elmélete • François Perroux nevéhez fűződik • motorikus egységek: a gazdaság számára növekedési pólusként szolgálnak (pl. : vállalatok, ágazatok) - valamilyen újdonságot testesítenek meg - átlagon felüli növekedési ráta és piaci részesedés - szoros gazdasági kapcsolatban állnak más ágazatokkal és befolyásolják ezek fejlődését → toló vagy push hatás → húzó vagy pull hatás

A növekedési pólus elmélet kiterjesztései A növekedési centrumok elmélete (J. R. Boudeville) • a növekedési pólus elmélet területi dimenziója: az ágazati polarizáció regionális polarizációt eredményez • alkalmazás: a 60 -70 -es években a fejlődő országokban Az innovációk regionális terjedése (Lasuén) • a növekedési pólusok kialakulásának okai: az innovációk • az innovációk típusai: fogyasztói innovációk vállalkozói innovációk • az innovációs folyamat szakaszai: invenció – diffúzió – adaptáció