Trgyi eszkzk szmviteli elszmolsnak a gyakorlatban felmerl krdsei

Tárgyi eszközök számviteli elszámolásának a gyakorlatban felmerülő kérdései Beruházás, felújítás, karbantartás fogalmak elkülönítése Készítette: Stieberné Hörcsik Mária okleveles közgazda, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, okleveles adószakértő 2020

I. Tárgyi eszközök számviteli elszámolása

Tárgyi eszközök fogalma • A Sztv. 23. § (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. • Sztv. 26. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett • anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek • tartósan közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá • az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a • beruházásokat, valamint a • tárgyi eszközök értékhelyesbítését. • A mérlegben A. (főcsoport) Befektetett eszközök, ezen belül II. (Csoport) Tárgyi eszközök • A készletek között kell kimutatni a használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. 3

Tárgyi eszközök fogalma (2) • Tárgyi eszközök olyan eszközök, amelyek: • Anyagi javak, ( tárgyiasult formát öltő eszközök), vagy tenyészállatok • Értékkel bírnak (eladhatók vagy átruházhatók) • Tartósak ( előreláthatólag egy évnél hosszabb ideig vesznek részt a társaság tevékenységében – kivéve a tenyészállatok) • Közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét. ( a vállalkozás működtetésében nélkülözhetetlenek. 4

Mi minősül egyedi önálló tárgyi eszköznek • Az eszközök összeszerelése útján kiala kítottmunkaeszközt akkor indokolt egye digépnek, berendezésnek minősíteni, ha az az összeszerelés után zárt munkafolya matot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tár gyi eszköz jellegüket elvesztik). • Külön külön egyedi tárgyi eszköznek indokolt minősíteni azokat az eszközö ket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek használata egymástól elválaszt hatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, a perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más eszközökkel helyettesíthető. 5

Mi minősül egyedi önálló tárgyi eszköznek (folyt) • Az ingatlan, mint egyedi tárgyi eszköz nem létezik, az egyedi tárgyi eszközök között csak az ingatlan tárgyi eszközcso portbasorolt eszközök szerepelhetnek. Éppen ezért helytelen, ha a vállalkozó in gatlan vásárlásról kap számlát (ha erről szól a szerződés), mert valójában telket (földterületet), vagy épületet, vagy egyéb építményt, vagy mindkettőt (mindhár mat) vásárol. A telek (a földterület), az épület, az egyéb építmény egyedi tárgyi eszközkénti nyilvántartását biztosítani kell (vásárlás esetén a bekerülési érték műsza ki adatok alapján történő megosztásával). • Épületek esetében egyedi tárgyi esz köznektekintendő – az önálló (különálló) épület mellett – az épületen belüli épü letrész, tulajdoni hányad, ha azt az ingat lan nyilvántartásban rögzítették. Az épü letbekerülési (beszerzési) értékének nem része annak a földterületnek (teleknek) az értéke, amelyen az épületet létrehozták, megépítették. • Az egyéb építmények egyedi tár gyieszközkénti meghatározása egyéb építményfajtánként jelentősen eltérő lehet és minden esetben sajátos. Alapvetően az egyéb építményre jellemző funkcióellátás különbözősége határozza meg az egyéb építmény egyedi jellegét, a tárgyi eszköz kéntkülön nyilvántartásba véte lénekszempontjait. Vezetékek esetében – például – a teljesítőképességet befolyá soló hosszúság és keresztmetszet mellett magának a vezetéknek az anyaga, annak minősége stb. 6

Bekerülési érték részét képező tételek (1) Raktárba történő beszállításig, üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható: Engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár vásárlás esetén+ • • • Szállítási és rakodási költség Alapozási, szerelési költség Üzembe helyezési költség Közvetítői, bizományosi díj Vámterhek Beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek (pld energiaadó, beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó stb. ) 7

A számlázott engedmények fajtái 1. Az értékesítésről kiállított számlában, a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan adott engedmény [számviteli törvény 73. § ának (1) bekezdése]. Ezt az engedményt a számla kiállításakor adták, a számlában szerepel az eredeti eladási ár, annak fizetendő áfája, az adott engedmény összege, az engedményre jutó fizetendő áfa tételenként; illetve a kettő különbözeteként meghatározott összeg (a számla végösszege) és annak áfája. Nincs külön elszámolási vonzata, a vételár és a kapcsolódó általános forgalmi adó eleve csökkentett összegben kerül könyvelésre. T 11/16/2/5/8 K 4 Szállító Az engedmény számlában adott összegével csökkentett, áfát nem tartalmazó összeg elszámolása a számla alapján. T 466 K 4 Szállító A számla végösszegéhez kapcsolódó előzetesen felszámított Áfa elszámolása. 8

A számlázott engedmények fajtái (folytatás) 2. a) A vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, helyesbítő számlában, utólag adott engedmény [számviteli törvény 73. § a (2) bekezdésének a) és b) pontja]. Az engedmény kapcsolódik az általános értékesítési folyamathoz, illetve az értékesítéskor a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérésekhez vagy a teljesítést követően végrehajtott a tényleges teljesítéshez igazodó szerződésmódosításokhoz. Az engedmény helyesbítő számlában adott összege minden ilyen esetben csökkenti a bekerülési értéket és az előzetesen felszámított általános forgalmi adót. A helyesbítés az eredeti teljesítési időpontra vonatkozik, annál is inkább, mivel ilyen esetekben nem történik eszközmozgás. Könyvelése az 1. pont szerint 9

Termékben adott engedmények számviteli elszámolása 1. Számlázásra kerül mindkét termék és mindkét termék eladási ára + ÁFA, az árengedményt kapó a második termék ÁFA s árával azonos összeggel kevesebbet fizet az előzetes megállapodás alapján: (Pld TV 100 e Ft + 27 e Ft ÁFA + hangfal 15 e Ft + 4 e Ft ÁFA = 115 e Ft + 31 e Ft ÁFA = 146 e Ft az ügylet ellenértéke, fizetendő 127 e Ft ) • Árbevétel az engedményt adónál mindkét termék, 115 e Ft • Bekerülési érték, költség az engedményt kapónál mindkét termék 115 e Ft, • Követelés elengedést könyvelünk, eredményre gyakorolt hatása az egyéb ráfordításokban jelenik meg. 10

Termékben adott engedmények számviteli elszámolása (folytatás) 2. Számlázásra kerül mindkét termék az alábbiak szerit TV 100 e Ft + 27 e Ft ÁFA Hangfal 0 e Ft + 0 e Ft ÁFA Az ügylet ellenértéke, fizetendő 127 e Ft • Árbevétel az engedményt adónál mindkét termék, 100 e Ft • Bekerülési érték az engedményt kapónál 100 e Ft al a TV, a hangfal a térítés nélküli átvétel szabályai szerint piaci értéken 15 e Ft al kerül be az eszközök közé a 96 os főkönyvi számlával szemben • Az ÁFA t a hangfal után, mint térítés nélkül átadott eszköz utáni adókötelezettséget az átadó vállalta, 86 os terhére számolja el. 11

Termékben adott engedmények számviteli elszámolása (folytatás) 3. Amennyiben a vállalkozás saját ügyletéhez kapcsoltan, arra tekintettel nyújt utólagosan természetben engedményt, akkor azzal az eredeti árbevétel csökkenthető, feltéve, hogy az áfatörvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell, összegszerűen azonban a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban. (Pld. 1 db TV + 1 db hangfal= 100 ezer forint + ÁFA). Árbevételként a 100 e Ft kerül elszámolásra. Az engedményt kapónál a bekerülési érték meghatározása a +1 eszköz tekintetében a térítés nélküli eszköz átvétel elszámolási szabályai szerint történik. . 12

A nem számlázott engedmények fajtái 1. Szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény. (Rabatt vagy bónusz) • Ez az engedmény akkor nyújtható, ha a szerződésben még az egyes ügyletek teljesülése előtt egyértelműen tisztázta az eladó és a vevő azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén a (szintén szerződésben) meghatározott mértékű (nagyságú) engedmény jár. • Az engedmény összege a feltételek teljesülésével egyidejűleg számolható el egyéb ráfordításként [számviteli törvény 77. § ának (7) bekezdése] az eladónál, és egyéb bevételként [számviteli törvény 81. § ának (5) bekezdése] a vevőnél. • A mérlegkészítés időpontjáig megállapított, visszaigazolt engedményt egyéb követeléssel illetve rövid lejáratú egyéb kötelezettséggel szemben az adott üzleti év eredményeként el kell számolni. 13

A nem számlázott engedmények fajtái (folytatás) 2. Szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén, a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3% át meg nem haladó, nem számlázott engedmény. (Skontó) • Ez a fajta engedmény az értékesítés ellenértéke kifizetésének esedékességével függ össze. Ha a vevő a megállapodás szerinti időpont(ok)on belül fizet, engedményt kap a vételárból. • Pénzügyi műveletek eredményeként, azon belül egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként számolandó el. [számviteli törvény 85. § ának (3) bekezdés o) pont illetve 84. §(7) bekezdés o) pont)] • Pénzügyi teljesítéskor rögzítendő • 3 % ot meghaladó engedményt elengedett követelésként kell kezelni (egyéb ráfordítás, egyéb bevétel) 14

Bekerülési érték további elemei (2) • Illetékek (vagyonszerzési, ajándékozási, adásvételi, csere után járó) • Egyéb hatósági igazgatási és szolgáltatási eljárási díjak ( pld. környezetvédelmi termékdíj) • Előzetesen felszámított, le nem vonható ÁFA • Vásárolt vételi opció díja • Hitel és kölcsön időarányos kamata (választási lehetőség) • Hitel, kölcsön felvétel járulékos költségei (választási lehetőség 32. §(7)) (bankgarancia díj, szerződés közjegyzői hitelesítési díja, folyósítási, rendelkezésre tartási jutalékok) • Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó időarányos biztosítási díj • Tartozékok, tartalék alkatrészek értéke, amennyiben a beszerzéssel egy időben illetve az üzembe helyezésig szerezték be a tárgyi eszközök biztonságos üzemeltetése érdekében 15

Bekerülési érték további elemei (3) • Beruházás tervezés, előkészítés, betanítás, beruházás lebonyolítás díja • Beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségeknek(szállító, hitel, kölcsön stb. ) az üzembe helyezésig felmerült realizált és nem realizált árfolyam különbözete • Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó pályázati díjak, oktatási költségek • Idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által adott készletek, nyújtott szolgáltatások értéke 16

Bekerülési értéket csökkentő tételek • Próbaüzemeltetés során előállított és raktárra vett, értékesített termék, szolgáltatás előállítási értéke max. a próbaüzemelés költségéig • Kapott kamat időarányos összege: a beruházásra adott előleg illetve az elkülönített pénzeszköz után kapott, max. a bekerülési értékben elszámolt kamat összegéig. 17

Bekerülési értéknek nem része • Az arányosítás szabályai szerint megosztott, le nem vonható ÁFA (86) • Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a le nem vonható ÁFA (86) • Igazgatási és egyéb általános költségek a saját előállítású eszközök esetében 18

Ingatlanok bekerülési értékének speciális szabályai • Telek és épület egyidejű beszerzése esetén ha az épület lebontásra kerül – bontási költségeket – építkezésre alkalmassá tétel miatti költségeket telek értékét növelik a telek piaci értékéig. A piaci értéket meghaladó költségek, ráfordítások a megvalósuló beruházás értékébe fognak számítani. • Korábban használatba vett épületet lebontanak és újraépítenek a bontás költségei az újraépített eszköz bekerülési értékét növelik. • Bérleti jog korábbi vásárlása esetén a bérleti jog még le nem írt összege is a bekerülési érték része, amennyiben az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámítják. ( Ha nem, terven felüli écs) 19

Bekerülési érték könyvelése Fő szabály: a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb üzembe helyezéskor. –Ha nincs számla, megfelelő bizonylat, a rendelkezésre dokumentumok alapján kell az adott eszköz értékét megállapítani. álló –Módosítani utólag csak akkor kell, ha lényeges az eltérés, a lényeges különbözet összege vagy mértéke számviteli politikában meghatározandó. –Ha nem lényeges az eltérés, a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában adott üzleti év egyéb bevétel (96), illetve egyéb ráfordítás (86) lesz a különbözet. Sztv. 47. § (9) bekezdés 20

Választható értékcsökkenési leírási módok Bruttó érték vagy maradványértékkel csökkentett bruttó érték alapján • Lineáris • Degresszív (lassított) • Progresszív (gyorsított) Abszolút összeg alapján • Lineáris • Degresszív (lassított) • Progresszív (gyorsított) Nettó érték alapján (degresszív) • lineáris gyorsított kulccsal • Maradékértékes • kombinált Teljesítményarányos (bruttó érték lineáris vagy nettó érték alapján) Egyösszegű 21

Beruházás fogalma a számviteli törvény szerint 3. § (4) bekezdés 7. )pont: a tárgyi eszköz • beszerzése, létesítése, • saját vállalkozásban történő előállítása, • a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); • beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; 22

Beruházás fogalma (folyt) Beruházás fentiek alapján két csoportba sorolható: • • Olyan eszközbeszerzés, létesítés, melynek következtében a tárgyi eszközök állománya növekszik (mennyiségi növekedés) Olyan tevékenység (bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás) amely a már állományban lévő tárgyi eszközhöz kapcsolódik (nem jár mennyiségi növekedéssel) 23

Felújítás fogalma • 3. § (4) bekezdés 8. pont: az elhasználódott tárgyi eszköz • eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, • hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, • eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, • az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; • felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; • a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; • nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; 24

Felújítás fogalma (folyt) • • Időszakonként visszatérő Élettartamot növelő Eredeti állapotot, teljesítőképességet visszaállító Jövőbeni gazdasági előnyöket jelentő • Eredetitől korszerűbb, eltérő megoldás teljesítőképességet vagy gazdaságosságot növel • • az eszköz becsült hasznos élettartamának meghosszabbodása, a kapacitás bővítése, az előállított termékek minőségének jelentős javulása, a korábban becsült költségek csökkenése Pontos meghatározása a számviteli politikában indokolt. 25

Felújítási munkák értelmezése immateriális javaknál Az Szt. a beruházás, felújítás fogalmát csak a tárgyi eszközök tekintetében ismeri, így az immateriális javak esetében számvitelileg e munkák nem értelmezhetőek. Amennyiben az immateriális javak bekerülési értéke a használatuk során értéknövelő fejlesztés, bővítés miatt megnő, és az a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, úgy a fejlesztés kiadásait az Immateriális javak beszerzése, létesítése főkönyvi számlán kell elszámolni. Ha azonban a fejlesztés nem felel meg a fenti feltételeknek, igénybe vett szolgáltatásként lehet elszámolni. 26

Karbantartás fogalma • Az Szt. 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint a biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási tevékenység – ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi – karbantartásnak minősül. • Javítás, karbantartás a rendeltetésszerű használat érdekében • Nagyjavítás is ide tartozik, amennyiben nem felel meg a felújítás fogalmának • Anyag és szolgáltatás elszámolása karbantartásként • Felújítással együtt végzett karbantartási munkák felújításként számolandók el 27

Üzemkörön kívüli ingatlanok fogalma Az üzemkörön kívüli ingatlan fogalmára a számviteli törvény nem, a társasági adóról szóló törvény ad meghatározást : Az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. Az üzemkörön kívüli ingatlan elkülönítése különösen azért fontos, mert a kis és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye az üzemkörön kívüli ingatlan értékére és az üzemkörön kívüli ingatlan adóévi felújítási, bővítési, rendeltetésváltoztatási, átalakítási munkáinak értékére nem alkalmazható. Számviteli elszámolására az általános szabályok érvényesek, elkülönített főkönyvi számlaszámok alkalmazása mellett. 28

Általános szabályok Elsődlegesen beruházásként kell elszámolni valamennyi tárgyi eszköznél mint mennyiségi növekedéssel járó beruházást: • Eszköz térítés ellenében történő beszerzése • Eszköz térítés nélküli átvétele 0 ra leírt eszközökön végzett beruházás: • Pótlólagos beruházás • Eredeti állapot helyreállítását szolgáló felújítás Bekerülési érték nő, új hasznos élettartam és maradványérték megállapítás Hulladék elszámolás • Felújítás, beruházás értékét csökkenti 29

A beruházás, a felújítás, a karbantartás elkülönítésének esetei főbb eszköz csoportonként

Földterület, telek, telkesítés eszköz csoport fogalma • Földterület: mezőgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület • szántóföld, ültetvény, erdő, nádas, gyep, halastó területe • azonosítás: földrajzi hely, területnagyság, AK • Telek: földterület, belterületen, egy HRSZ en • azonosítás: földrajzi hely, HRSZ • Telkesítés: hasznosítás feltételeit javító beruházás eredménye • tereprendezés, területfeltöltés, talajjavítás, talajvédelem • nem azonos a földterülettel, terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni

Beruházás, felújítás, karbantartás értelmezése földterület, telek, telkesítés esetében Mennyiségi növekedéssel járó beruházás: • Valamennyi eszközre vonatkozóan Mennyiségi növekedéssel nem járó beruházás: • Talajcsere, ha vételárat csökkentő tételként vették figyelembe • Átminősítés, telekmegosztás költségei Felújítás • Nem értelmezhető Karbantartás • Talajcsere, ha a vételárnál nem számoltak vele, és a rendeltetésszerű használat érdekében történik. 32

Épületek fogalma Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni: az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztóberendezéseket, a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz ellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, más épületek fűtését, melegvíz ellátását is biztosítja. 33

Épületek fogalma • Szabadon álló egységenként • összekapcsolt szerkezeteknél önálló épület, ha tűzfallal van elválasztva (ikerház, sorház, raktárak, stb. . ) • Épület része: • vezetékek (víz, gáz, villany, csatorna, infokommunikációs) • központi fűtés/hűtés/szellőztetés (használatba vételig beszerelt, teljes körű, csak az épület céljait szolgálja) • utólag beszerelt, részleges klíma külön eszköz • személyfelvonó • Nem épület a konténer • Épületrész: egy épület eltérő funkciókkal • iroda, üzem, raktár • Tulajdoni hányad: egy építmény több tulajdonossal • ingatlan nyilvántartásba bejegyzett 34

Épületek mennyiségi növekedéssel járó épületberuházásai Önálló tételek • az épület létesítése, megépítése akár végleges, akár ideiglenes rendeltetéssel (de 1 évnél hosszabb elhasználódási időre) valósították meg azt bérelt vagy saját használatban (tulajdonban) lévő földterületen (telken); • a modulrendszerű (meghatározott számú, méretű elemekből összeszerelt) épület, faház, felfújható műanyag sátor megépítése, összeszerelése, felállítása (beleértve az összeszerelt elemeket és az épület szerkezeti elemeit rögzítő alapozást is), ha a megépítést (az összeszerelést) követő egy éven belül a modulrendszerű épület, faház, műanyag sátor nem kerül lebontásra (szétszerelésre); • a kivitelezéshez használt melléképítmény, felvonulási és munkásellátási épület létesítése, ha azt egynél több megrendelés teljesítéséhez lebontás nélkül a megépítést követő 1 évnél hosszabb ideig üzemeltetik; 35

Épületek mennyiségi növekedéssel járó épületberuházásai Önálló tételek (folyt) • a már meglévő, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált épület megvásárlása (ideértve a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan épület vásárlásakor, illetve térítés nélküli átvételekor a használatbavétel előtt elvégzendő, az üzembe helyezéshez szükséges, a használatbavétel feltételeként előírt, a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételeként elvégzendő munkákat is); • a meglévő a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt épület részleges vagy teljes újraépítése: részleges újraépítés az épület egy vagy több használati szintjének (emeletének) teljes lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése, illetőleg az épület egy részének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése; teljes újraépítés az épület egészének az alapokig történő lebontása és változatlan vagy korszerűbb formában történő megépítése (az épület részleges vagy teljes újraépítését megelőzi az épület részleges, illetve teljes értékének kivezetése a nyilvántartásokból, részleges, illetve teljes selejtezése). 36

Épületek mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásai (ráaktiválandó tételek) • a meglévő a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt épület (a továbbiakban: meglévő épület) terjedelmének (hasznos alapterületének vagy légterének) növelése, ideértve a toldaléképítést, a tetőtér és padlástér beépítést, az emeletráépítést, a helyiségek szintmegosztását (galéria kiépítésével vagy más módon); • a meglévő épület kiegészítése, bővítése az épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző , légüdítő (légállapot szabályozó) és nem technológiai célú berendezéssel, személyfelvonóval, mozgólépcsővel, központi fűtőberendezéssel, szemétledobóval, központi antennával, kaputelefonnal, lépcsőházi levélszekrénnyel, az épületbe elmozdíthatatlanul beépített szerkezetekkel, mindezek berendezéseivel, vezetékeivel együtt, ideértve az álpadló és az álmennyezet utólagos létesítését is; 37

Épületek mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásai (ráaktiválandó tételek) • a meglévő épületben a funkció bővítése, mert újonnan beépítették a villamos energia, a víz , a gáz , a hőellátás vezetékeit, felszerelték az ahhoz kapcsolódó szerelvényeket, berendezéseket; növelték a villamos energia, a víz , a gáz , a hőellátás, a vízelvezetés vezetékeinek hosszát, szerelvényeinek, berendezéseinek számát, azok körét; új mosdóhelyiséget, fürdőszobát (WC vel, zuhanyozóval vagy azok nélkül), WC helyiséget alakítottak ki, beleértve a kialakítással kapcsolatos építőmesteri, víz , gáz és villanyszerelési munkákat, a felszerelésre kerülő egészségügyi berendezéseket (fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC tartály, WC csésze), az azokhoz tartozó szerelvényeket, továbbá a melegvíz ellátó berendezéseket (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha stb. . ) is; • a meglévő épület átalakítása, átépítése, ha annak eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése megváltozik, mert az üzemcsarnokból irodákat alakítanak ki, vagy a raktárnak használt pincében éttermet stb. . (Természetesen csak azon munkák (például új falak építésének építőmesteri, festő mázoló, víz , gáz , villanyszerelési munkái), amelyek a rendeltetésváltozás, a funkcióváltozás érdekében szükségesek); 38

Épületek mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásai (ráaktiválandó tételek) (folyt) • a fűtéskorszerűsítés akkor, amikor egyedi szén , koksz vagy olajtüzelésű kályhafűtésről, egyedi gáz vagy elektromos fűtésről bármilyen tüzelőanyagú központi fűtésre történik az áttérés, ideértve a hőtárolós villanykályhák működéséhez szükséges elektromos vezetékhálózat kiépítését, továbbá a gázkonvektorok beépítésével, a gázvezetékek kiépítésével együttjáró fűtéskorszerűsítést, illetve a gázkonvektoroknak cirkogejzír fűtésre való átállítását (cirkogejzír berendezés, vezetékek, radiátorok) is; • ha a fűtéskorszerűsítés központi fűtésről központi fűtésre, illetve távfűtésre való áttérés, akkor mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak csak a korábban meg nem lévő (tehát bővítést jelentő) gázvezeték kiépítését, az olajtároló tartályok elhelyezését, a távfűtőhálózatra való rákapcsolás miatti többletvezeték (általában a hőközpont és az épület csőrendszere között) kiépítését kell minősíteni; • a meglévő épület tetőszerkezetének átalakítása, átépítése, ha ezáltal a tetőtér légtere változik (akár nő, akár csökken). 39

Épület felújítása • a meglévő a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt épületnél (a továbbiakban: meglévő épület) a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák; • a meglévő épület szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is); • a meglévő épületben lévő személyfelvonó, mozgólépcső, szemétledobó, központi antenna, kaputelefon, lépcsőházi levélszekrény, álpadló és álmennyezet külön-külön történő teljes cseréje; • külön is a villamos energia, a víz , a gáz , a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje; • a meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje; • fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épületberuházásnak; • a meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje • a hőszigetelés felújításnak minősülhet, ha a pótlólagos ráfordításból a jövőben gazdasági előnyök származnak, amely a fűtési kiadások mérséklésében nyilvánul meg. 40

Épület karbantartás • meglévő nyilvántartott vagy bérelt épületen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi, még akkor is, ha az épület alkotórészei lényeges elemeinek részleges cseréjével jár együtt; • a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka (vakolás, meszelés, festés, mázolás) még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (homlokzattatarozás, beleértve a nyílászárók cseréjét is), vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva); • a tetőszerkezet javítása, részleges cseréje; • a lapostető szigetelés javítása, cseréje; • az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása; • a szellőző , légüdítő (légállapot szabályozó) berendezések részleges cseréje, a személyfelvonó, a mozgólépcső, a szemétledobó, a központi antenna, a kaputelefon, a lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje; • a villamos energia, a víz , a gáz , a hőellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje; • a meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése 41

Példák épületeknél: beruházás, felújítás, karbantartás? • Talajnedvesség elleni szigetelés = karbantartás • Teljes alapterület aljzatbetonozása = beruházás, kapacitás növekedés • Homlokzat felújítása = karbantartás (kivéve hőszigetelés=felújítás) • Nyílászárók cseréje = karbantartás • Lapostető szigetelés = karbantartás • Radiátorcsere = karbantartás (kivéve kazáncsere, vezetékek és radiátorok együttes teljes cseréje=felújítás) • Klímaberendezések = ha az épület használhatóságát szolgálja (hűt, fűt) az épület bekerülési értéke akkor is ha utólag szerelték be. (Écs el fog térni) Ha leszerelhető, az épület enélkül is rendeltetésszerűen használható = egyéb berendezés. Egyéb berendezés akkor is ha csak hűt. Technológiai célú klíma műszaki berendezés. • Napkollektorok = adott épületet látja el, adott épület bekerülési értékét növeli, ha több épületet lát el önálló műszaki berendezés • Kiköltözés, visszaköltözés = nem minősül bekerülési értéket növelő tételnek 42

Lebontott-újraépített épület példa • Használt, lebontott és újraépített épület • bontási költség tárgyévi költség • könyv szerinti érték egyéb ráfordítás • Egy beruházás miatt „útban lévő” épület • bontási költség a cél szerinti beruházás értékébe kerül • könyv szerinti érték egyéb ráfordítás • újraépített épület építési költsége az újraépített épület bekerülési értékébe kerül • Használatba vételig lebontott épület, újraépítés nélkül • könyv szerinti érték, bontási költség a telek értékét növeli piaci értékig • e fölött a cél szerinti beruházás értékébe kerül

Építmény fogalma • Egyéb építmény: ami nem minősül épületnek • út, vasút, kerítés, vezetékek, ültetvény, erdő, halastó, stb. • Jellemző fajtái: • műtárgyak: út, híd, torony, tartály, tartóoszlop • nyomvonalas építmények: vasúti pálya, szállítószalag, vízvezeték, csatorna, mindenféle vezeték (kivéve épületen belüli technológiai vezeték) • ültetvény, erdő, nádas, gyep, halastó • kerítés, térburkolat, épített parkoló • sportpálya • díszkert, parkosítás 44

Mennyiségi növekedéssel járó építményberuházás (önálló tétel) az utak, a vasúti átjárók, a vasúti és közúti rakodók, a térburkolatok, a nyitott peronok megépítése, valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje; • az Építményjegyzékbe tartozó adatközlési, áramszolgáltató, távíró , távbeszélő , postai, vasúti, egyéb lég és kábelvezetékek, vezetékhálózat megépítése, felszerelése, meglévő ezen vezetékek, vezetékhálózatok valamennyi elemének szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése; • az Építményjegyzékbe tartozó vízvezetékek, gőz , forró , melegvíz , hévíz , kondenzvízvezetékek, kőolaj , földgáz és egyéb gázvezetékek, szenny és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek megépítése, szerelése, a vezetékek földben vagy védőcsatornában való elhelyezése, tartópilléreken, oszlopokon történő vezetése, a meglévő vezetékek, vezetékhálózat valamennyi elemének (a tartópillérek, az oszlopok kivételével) szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, hosszának növelése; a tartópillérek, a tartóoszlopok külön egyedileg minősülnek tárgyi eszköznek, így azok létesítése, elhelyezése, selejtezést követő cseréje mennyiségi növekedéssel járó építményberuházás; • 45

Mennyiségi növekedéssel járó építményberuházás (önálló tétel) (folyt) • az épületen belüli technológiai rendeltetésű előző bekezdésekben felsorolt vezetékek megépítése, ezen vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje; • a kerítések, korlátok megépítése, azok szakaszos vagy teljes cseréje, ha a csere során a tartóoszlopokat is cserélik; • a meglévő kockakő, terméskő, keramit burkolatú út, térburkolat stb. . olyan átépítése, amikor a kockakő, a terméskő, a keramit helyett aszfalt , aszfaltbeton , betonburkolatot alkalmaznak és fordítva, ha bármilyen burkolatot kockakő , terméskő , keramitburkolattal cserélnek ki (az átépítésre kerülő út, térburkolat értékét a nyilvántartásokból ki kell vezetni). 46

Mennyiségi növekedéssel nem járó építményberuházás (ráaktiválandó tételek) a tereprendezési, területfeltöltési, közművesítési, park és kertépítési munka, amennyiben az nem minősül egyedi tárgyi eszköznek. • a meglévő az Építményjegyzékbe tartozó adatközlési, áramszolgáltató, távíró , távbeszélő , postai, vasúti, egyéb vezetékhálózat lég és kábelvezetékeinek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik; • a meglévő az Építményjegyzékbe tartozó vízvezetékek, gőz , forró , melegvíz , hévíz , kondenzvízvezetékek, kőolaj , földgáz és egyéb gázvezetékek, szenny és csapadékvíz csatornák, technológiai (vegyi) távvezetékek, egyéb technológiai vezetékek szakaszosan vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik (a vezetékeket megszakító tolózárak, nyomásszabályozók, fogyasztásmérők külön egyedi tárgyi eszköznek minősülnek, így cseréjük mennyiségi növekedéssel járó gép , illetve berendezés beruházás); • a meglévő utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nő; • 47

Építmény karbantartás • a meglévő a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt építményen végzett minden olyan munka, amely a folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetéshez szükséges, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében a tervszerű megelőző karbantartás keretében vagy eseti jelleggel, de rendszeresen el kell végezni, ideértve a vismajor (előre nem látott körülmény, elháríthatatlan akadály) miatt szükségessé váló közvetlen hibaelhárítást, továbbá a közvetlen hibaelhárítás miatt más tárgyi eszközökön végzett bontási és helyreállítási munkákat is; • áramszolgáltató, távíró , távbeszélő , postai, vasúti és egyéb lég és kábelvezetéknél a két oszlop, tartószerkezet, ellenőrző akna közötti, • vízvezetékek, gőz , forró , melegvíz , hévíz , kondenzvízvezetékeknél, kőolaj , földgáz és egyéb gázvezetékeknél, szenny és csapadékvíz csatornáknál, technológiai vezetékeknél két alátámasztási hely, ellenőrző akna közötti vezetékszakaszt; 48

Építmény karbantartás (folyt) • a meglévő utakra, a vasúti átjárókra, a vasúti és közúti rakodókra, a térburkolatokra, a nyitott peronokra új koptatóréteg felvitele, továbbá a kikopott burkolat (az úgynevezett kátyúk) helyreállítása, ha a felvitt új koptatóréteg vastagsága átlagosan nem haladja meg a 6 cm t, és ezáltal nem eredményezi ezen eszközök kapacitásának növekedését; • a meglévő kockakő, terméskő, keramit burkolatú utak, vasúti átjárók, vasúti és közúti rakodók, térburkolatok, nyitott peronok burkolatának átrakása, beleértve a kockakő, terméskő, keramit szükség szerinti pótlását is; • a kerítések, korlátok oszlopok közötti betéteinek, dróthálózatának, lábazatának szakaszos vagy teljes cseréje, ha a tartóoszlopokat nem cserélik; • a talaj természetes vagy mesterséges alakulatának fenntartása, helyreállítása (vízmosás, gödör, keréknyom, felfagyás elegyengetése vagy feltöltése), ha az nem más beruházás miatt történt. 49

Példák építményeknél: beruházás, felújítás, karbantartás? • Parkosítás = beruházás, egyéb építmény lesz • Fasor telepítés = beruházás • Udvar = akkor egyéb építmény, ha burkolattal van ellátva • Járda = ha az utca és az épület között van épület bekerülési értéke, ha utcai járda, önálló egyéb építmény • Füvesítés, műfüvesítés = önálló egyéb építmény (udvar, járda, füvesítés, vízelvezető árok lehet együtt egyéb építmény) • Parkoló = Földterületet nem beszámítva egyéb építmény 50

Gépek, berendezések, járművek csoportosítása • Műszaki • bevételszerző tevékenység közvetlen szolgálata • nélkülözhetetlen • Egyéb • bevételszerző tevékenység közvetett szolgálata • nélkülözhető • Elkülönítés • Tevékenység jellegétől függ • NEM az eszköz fajtájától függ 51

Gépek, berendezések, járművek egyedi eszköznek való minősítése • A tárgyi eszköz összeszerelése útján kialakított munkaeszköz csak akkor minősíthető egyedi tárgyi eszköznek, ha az összeszerelés után zárt munkafolyamatot lát el és a továbbiakban a beépített (összeszerelt) alkotórészek külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket elvesztik). • A több egyedileg is gépnek, gépi, technológiai berendezésnek minősülő tárgyi eszköz összekapcsolásával kialakított munkaeszköz (komplex berendezés, gépsor) nem minősíthető egyedi gépnek, ha az összeszerelt eszközök a technológiai folyamatban önálló funkciót, feladatot (tevékenységet) látnak el. • Külön kell minősíteni egyedileg azokat az eszközöket, amelyek ugyan egymással szoros kapcsolatban vannak (rendszert alkotnak), amelyek használata egymástól elválaszthatatlan (például a számítógép központi egysége és a tárolók, a perifériák), de amelyek között ez a kapcsolat bármikor megszakítható, és az adott eszközök más eszközökkel helyettesíthetők. • A több tárgyi eszközre felszerelhető (felhasználható, cserélhető) tartozékokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell várható használati idejük alapján tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minősíteni. 52

Mennyiségi növekedéssel járó gépberuházás • a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek, járművek, konténer jellegű térelemek, valamint ezek kizárólagos tartozékainak beszerzése, szállítása, alapozása, saját vállalkozásban végzett előállítása, felszerelése és működőképes állapotba hozása, üzembe helyezése: • a már meglévő, de más vállalkozó által korábban beruházott és aktivált gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek megvásárlása, ideértve a roncsként, hulladékként megvásároltakat is, ezen eszközök szállítása, alapozása, szerelése, üzemképes állapotba hozása, üzembe helyezése; • az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezés (kazán) létesítése, amely az adott épület fűtésén és melegvíz ellátásán kívül az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását; más épületek fűtését és melegvíz ellátását is biztosítja, • az épületeken elhelyezett riasztóberendezés felszerelése; • a több gépre, gépi és technológiai berendezésre, felszerelésre, műszerre, járműre felszerelhető, felhasználható, cserélhető tartozék beszerzése, előállítása; • a több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer zárt rendszerű összeszerelésével munkaeszköz kialakítása; • a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelések, műszerek, járművek cseréje. 53

Mennyiségi növekedéssel nem járó gépberuházás • cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű nem azonos gyártmányú, vagy nem azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, vagy magasabb felszereltségű, kapacitású, nagyobb teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű; • a gép, a jármű kiegészítése, bővítése további tartozékokkal, ha a tartozékokkal történő bővítés, az átalakítás következtében a gép, a jármű további műveletek vagy új feladatok ellátására válik alkalmassá, kapacitása növekszik, eredeti rendeltetése megváltozik; • a használaton kívül lévő, üzemképtelen, teljesen (0 ig) leírt vagy a készletek között maradványértéken szereplő gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű üzemképes állapotba hozása, működésre alkalmassá tétele, üzembe helyezése; • a bérelt, lízingelt gép, gépi és technológiai berendezés, műszer, jármű bérbe vevőt, lízingbe vevőt terhelő beruházási ráfordításai, üzembe helyezése 54

Gépfelújítás, járműfelújítás a rendkívüli esemény következtében elértéktelenedett gép, jármű üzemképes állapotba hozása a fődarabok cseréjével, az elhasználódott alkotórészek, tartozékok pótlásával, amennyiben az nem minősül beruházásnak; • a több gép, gépi és technológiai berendezés, felszerelés, műszer zárt rendszerű összeszerelésével kialakított munkaeszköz egy funkcióját ellátó egységének cseréje; • a cseregépes, cseregépkocsis javítás, ha a csereként kapott használt, felújított gép, gépjármű azonos gyártmányú, azonos típusú a leadott géppel, gépjárművel, azonos felszereltségű, kapacitású, teherbírású, mint a leadott gép, gépjármű. • 55

Gépkarbantartás, járműkarbantartás • a meglévő a vállalkozó könyveiben nyilvántartott vagy bérelt gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló karbantartási, javítási, állagmegóvási munkák, mint például: • időszakonként felülvizsgálata, tisztítása, kenése, • a meghibásodások és üzemzavarok elhárítása, • a tervszerű megelőző karbantartás, • a rendeltetésszerű használat során elhasználódott alkatrészek cseréje, • a fődarabok javítása, a folyamatos működés, a biztonságos üzemeltetés érdekében • a fődarabok és a tárgyi eszköz értékébe tartozó tartozékok cseréje, ha a csere következtében nem változik meg a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek kapacitása, élettartama, funkciói nem bővülnek 56

Gépkarbantartás, járműkarbantartás (folyt) • a meglévő gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek olyan korszerűsítése, alkotórészeik olyan az eredetitől eltérő, az üzembiztonságot, a gazdaságosságot növelő, a környezetszennyezést csökkentő megoldása, amelynek eredményeként a gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak, műszerek, járművek kapacitása nem növekszik, eredeti rendeltetése nem változik meg, funkciói nem bővülnek, további műveletek vagy új feladatok ellátására nem lesz alkalmas; • a meglévő gépek, gépi és technológiai berendezések, felszerelési tárgyak vállalkozáson belüli (egyik szervezeti egységtől a másikhoz) áthelyezésével kapcsolatosan az alapozás megszüntetése (feltörése), az áthelyezéssel kapcsolatos szállítása, majd az új helyen alapozása, szerelése, üzembe helyezése 57

Példák gépeknél, járműveknél: beruházás, felújítás, karbantartás? • Motorcsere = lehet karbantartás, felújítás • Autógumik = ha együtt szerzik be a gépkocsival, gépkocsi értékét növelik, ha külön, anyagkészlet, cserekor anyagköltség (téliről nyárira és fordítva is csere) • Szoftver a számítógéppel együtt vagy külön = • Ha kizárólag annál a számítógépnél használható, amivel együtt szerezték be, a számítógép bekerülési értéke (hasznos élettartam eltérhet a jog és a gép esetében) • Ha több számítógépen is használható, vagyoni értékű jog • Számítástechnikai eszközök nyilvántartása = • Monitor, billentyűzet, egér =egyedi eszközök • Windows, Office = adott gépet szolgálják kizárólagosan vagy sem 58

Bérelt ingatlanon végzett beruházások, felújítások elszámolása • • A bérleti szerződésben rögzíteni szükséges, hogy a bérbe vevő az adott eszközön milyen munkálatok elvégzésére jogosult A bérbevett eszközön végzett beruházást, felújítást, mint bérbevett tárgyi eszközön végzett beruházás, felújításként kell kimutatni a főkönyvben, analitikus nyilvántartással alátámasztva A bérleti időszak alatt kell az aktivált beruházási költségeket értékcsökkenési leírásként elszámolni, a számviteli törvény és az adótörvény szerinti értékcsökkenés A maradványérték megállapításánál a bérleti időszak végén várható piaci érték megállapításának jelentősége 59

Bérelt ingatlanon végzett beruházások elszámolása határozott és határozatlan idejű szerződéseknél • Határozott idejű szerződés, a bérbeadó a végén megtérít • hasznos élettartam: szerződés időtartama • maradványérték: megtérítendő összeg • a végén tárgyi eszköz értékesítés • Határozott idejű szerződés, a bérbeadó a végén nem térít, vagy erről nem rendelkeztek • hasznos élettartam: szerződés időtartama • maradványérték: nulla • a végén tárgyi eszköz térítés nélküli átadása • Határozatlan idejű szerződés • hasznos élettartam: maximum a bérbe vett épület hátralévő élettartama • maradványérték: nulla • a végén tárgyi eszköz értékesítés, térítés nélküli átadás 60

Az elvégzett beruházások könyv szerinti érték kivezetési lehetőségei Az elvégzett beruházások kivezetésére, megszüntetésére a lehetőségek • Elvégzett beruházások térítés nélküli átadása a bérbeadó felé – egyéb ráfordítás (ÁFA fizetési kötelezettség keletkezhet) • Elvégzett, használatba vett beruházás értékesítése a bérbeadó részére – egyéb ráfordítás, egyéb bevétel • Elvégzett beruházás, felújítás leszerelése, megszüntetése – terven felüli értékcsökkenés, egyéb ráfordítás 61

Bérleti díjba beszámított idegen ingatlanon végzett beruházások • Bruttó elszámolás elve, a bérleti díjat és az idegen ingatlanon végzett beruházás értékét (ÁFA san) számlázni kell. • Lehetséges: – Kompenzálás – Követelés – kötelezettség elengedés 62

Támogatásból megvalósított beruházások számviteli elszámolása 63

Főkönyvi könyvelése Főkönyvi könyvelése: T 38 Pénzeszközök – K 96 Egyéb bevétel (lehet kivételes nagyságú vagy előfordulású bevétel) vagy T 38 – K 412 Tőketartalék, feltételek esetén kötelező a T 412 – K 414 Lekötött tartalék könyvelése. • Minden fejlesztési támogatást, annak pénzügyi rendezésekor, ha tőketartalékba jogszabályi rendelkezés alapján nem kerülhetnek bevételként kell elszámolni = tárgyi eszközre kapott támogatás egyéb bevétel = tartós részesedéshez kapott támogatás részesedésekből származó bevétel, árfolyamnyereség 64

Rögzítés időpontja • Rögzítés időpontja: A pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. • Ha a támogatás a következő üzleti évben, de a mérlegkészítés időpontja előtt folyik be, de a fejlesztésből megvalósuló eszközt előző év(ek)ben használatba vették (aktiválták) és így értékcsökkenési leírást számoltak már el, akkor sem lehet a támogatást megelőző üzleti évre elszámolni (a költségek, ráfordítások ellentételezése csak a befolyás üzleti évétől kezdődik, nincs önellenőrzés. 65

Időbeli elhatárolási kötelezettség • A Sztv. 45. § a (1) bekezdésének a) pontja szerint a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett és egyéb bevételként elszámolt (T 384 K 968) támogatás összegét időbelileg el kell határolni és a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként (T 968 K 483) kimutatni. Ø Az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni a halasztott bevételként elszámolt támogatást. (T 4832 K 9894). Ø A maradványértékkel azonos időbeli elhatárolásnak (ha az eszköz kizárólag támogatásból valósult meg), illetve a maradványértékkel arányos (ha az eszköz megvalósítása nem csak támogatásból történt, akkor a támogatással arányos) résznek a hasznos élettartam végén (a leírási időszak végén) meg kell maradnia, amelyet a maradványértéknek a könyvekből való kivezetésekor (értékesítéskor, selejtezéskor) kell megszüntetni. Ø Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás elszámolásakor is. 66

Halasztott bevételként megjelenő támogatás feloldása ØBefolyás üzleti évétől ellentételezi az eszköz költségeit, ráfordításait, emiatt az arányszám eltérhet a támogatási szerződésben meghatározottól ØTöbb részletben, több év alatt kapott támogatás esetén minden évben az arányokat újra kell számolni ØTelek és épület esetén meg kell bontani a kapott támogatást is, a telekre jutó támogatást csak a telek értékesítésekor, apportálásakor vagy térítés nélküli átadásakor lehet feloldani ØTámogatások elszámolásával kapcsolatos pontosítás: (2017. évi LCVII. tv. ) Nem a visszafizetéskor, hanem a visszafizetés ráfordításként való elszámolásakor kell a feloldást elszámolni 67

Fejlesztési célra kapott támogatás példa: ha a támogatás befolyt az eszköz üzembe helyezése előtt 2019 augusztusban 10 000 e Ft támogatást kapott gép beszerzésre a vállalkozás. A gép bekerülési értéke 20 000 e Ft+ ÁFA. A gép üzembe helyezésére 2019. 12. 01. én kerül sor, hasznos élettartam 7 év, maradványérték 3 000 e Ft. Kapott támogatás elszámolása 2019. 08. hóban: T 384 – K 968 10 000 e Ft Időbeli elhatárolás: T 968 – K 48 10 000 e Ft Aktiválás 2019. 12. 01. T 13 – K 16 20 000 e Ft Értékcsökkenés elszámolása 2019 évre: 1 havi écs T 57 – K 139 202 e Ft (17 000/84 hó) Időbeli elhatárolás feloldása: 10 000 / 20 000 = 50 % a támogatási arány 3 000 e Ft maradványérték 50 % a = 1 500 e Ft költségarányosan nem oldható fel. (célszerű külön 48 as főkönyvi számlán nyilvántartani) 10 000 – 1 500 = 8 500 e Ft oldható fel időarányosan: 1 havi=8 500/84 hó=101 e Ft. A 2018 évre arányosan feloldott időbeli elhatárolás: T 48 – K 968 101 e Ft 68

Fejlesztési célra kapott támogatás példa: ha a támogatás befolyt az eszköz üzembe helyezése előtt (folyt) Écs Gép nettó értéke Adatok e Ft ban 2019 202 19 798 2020 2 429 17 369 2021 2 429 14 940 2022 2 429 12 511 2023 2 429 10 082 2024 2 429 7 653 2025 2 429 5 224 2026 2 224 3 000 Össz. 17 000 968 101 1 215 1 214 1 111 8 500 48 9 899 8 684 7 469 6 254 5 039 3 825 2 611 1 500 69

Fejlesztési célra kapott támogatás példa: ha a támogatás az eszköz üzembe helyezése után folyt be • 2019 augusztusban 10 000 e Ft támogatást kapott gép beszerzésre a vállalkozás. A gép bekerülési értéke 20 000 e Ft+ ÁFA. A gép üzembe helyezésére 2018. 12. 01. én került sor, hasznos élettartam 7 év, maradványérték 3 000 e Ft. • Kapott támogatás elszámolása 2019. 08. hóban: T 384 – K 968 10 000 e Ft • Időbeli elhatárolás: T 968 – K 48 10 000 e Ft • Aktiválás 2018. 12. 01. T 13 – K 16 20 000 e Ft • Értékcsökkenés elszámolása 2018 évre: = 202 e Ft az 1 havi értékcsökkenés összege T 57 – K 139 202 e Ft (17 000/84 hó) • 2019 évben az időbeli elhatárolás feloldása: • Az eszköz nettó értéke 2018. 01. én 20 000 – 202 = 19 798 e Ft. • 10 000 / 19 798 = 50, 5 % a támogatási arány, költségeket, ráfordításokat ezzel az arányszámmal kell ellentételezni. • Maradványértékre jutó támogatás összegének számítása: 3000 e Ft * 50, 5 % = 1 515 e Ft. • 2019 évben elszámolandó támogatás összege T 48 – K 968 2429 e Ft*50, 5 % = 1227 e Ft. vagy 10 000 – 1515 = 8 485 8485/ 83 hó=102 102*12=1227 e Ft • Használati idő vége: 2025. 11. 30. Gép nettó értéke = 3000 e Ft, 48 as értéke 1 515 e Ft, selejtezéskor, értékesítéskor oldható fel, illetve tovább használat miatt. 70

Fejlesztési célra kapott támogatás példa: ha a támogatás az eszköz üzembe helyezése után folyt be Écs Gép nettó értéke Adatok e Ft ban 2018 202 19 798 2019 2 429 17 369 2020 2 429 14 940 2021 2 429 12 511 2022 2 429 10 082 2023 2 429 7 653 2024 2 429 5 224 2025 2 224 3 000 Össz. 17 000 968 1 227 1 227 1 123 8 485 48 8 773 7 546 6 319 5 092 3 865 2 638 1 515 71

Több részletben kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása 2017. január 1 jén üzembe helyeztek egy gyártósort, bruttó értéke 120 millió Ft, használati idő 10 év, maradványérték 20 millió Ft. A fejlesztési támogatás első részlete 55 millió Ft 2018. március 5 én folyik be, a második részlet 2019. január 3 án folyik be, ami 20 millió Ft. A használati idő alatt a fejlesztési támogatás elszámolása a következőképpen alakul: 100 m. Ft écs t kell 10 év alatt elszámolni, így: 2017. év A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 139. Műszaki ber. , gépek, járm. terv sz. écs 10 millió Ft 72

Több részletben kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása (folyt) 2018. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla K 96. Egyéb bevételek 55 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 96. Egyéb bevételek K 483. Halasztott bevételek 55 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 139. Műszaki ber. , gépek, járművek terv sz. écs. 10 millió Ft A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében a) 9 év alatt kell feloldani 55 millió (55*(20/120)=55 (55*0, 1666)= 55 9= 46 millió Ft/9év=5 millió Ft/év b) Az eszköz 2018. január 1 jei nettó értéke 110 millió Ft, így a támogatási arány 55 millió Ft/ 110 millió Ft= 50%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 50% = 5 millió Ft/év 73

Több részletben kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása (folyt) T 483. Halasztott bevételek 5 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 5 millió Ft 2019. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 20 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 96. Egyéb bevételek K 483. Halasztott bevételek 20 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 139. Műsz. ber. gépek, járművek terv sz. écs 10 millió Ft 74

Több részletben kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása (folyt) A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében A támogatási arányt újra kell számolni: a) 8 év alatt kell újabb támogatást feloldani: 20 (20*20/120)=20 3=17 millió Ft/8év =2 millió Ft/év összesen 5+2=7 millió Ft/év b) Az eszköz 2019. január 1 jei nettó értéke 100 millió Ft, az előző évi támogatás nyitó értéke 50 millió Ft, így a támogatási arány: 70 millió Ft (50+20 millió Ft)/ 100 millió Ft = 70%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 70% = 7 millió Ft/év T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft 2020 -2026. években A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K 139. Műszaki ber. , gépek, járművek terv sz. éc T 483. Halasztott bevételek 10 millió Ft 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft 75

Több részletben kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása (folyt) • Így 2026. év végén a feloldott bevétel 61 millió Ft lesz. A 483. Halasztott bevételek számla záró állományában megmarad a 20 millió Ft os maradványértékre jutó 70% os arányú támogatás, azaz 55 M Ft*0, 1666= 9 millió Ft • Ez akkor kerül feloldásra, hogyha a maradványérték megjelenik költségként, ráfordításként (pld. tovább használják az eszközt és folytatódik az értékcsökkenési leírása, vagy az eszközt selejtezik, értékesítik, stb. . ) 76

Több eszközre kapott fejlesztési támogatás számviteli elszámolása • A támogatást arányosan meg kell bontani az eszközökre, a vetítési alap megválasztása a vállalkozás számviteli politikájában rögzítve kell legyen. Ajánlott vetítési alap az egyedi tárgyi eszközök bekerülési értéke. • Több részletben kapott több eszközre kapott támogatás esetében az egyes eszközökre számított halasztott bevétel feloldás a támogatási arány szám meghatározás ( az előző példában a b) pont szerinti) módszerrel oldható meg. 77

Ráaktiválás kezelése feloldásnál Beruházás, felújítás ráaktiválása esetén: = bruttó érték növekedést figyelmen kívül kell hagyni = használati idő hosszabbítást is figyelmen kívül kell hagyni Az előbbi példát folytatva: ráaktiválás esetén is az eredetileg megállapított 7 millió Ft-ot kell feloldani. 78

Előlegek kezelése • Kötelezettségként kell kimutatni, mindaddig, míg az véglegessé nem válik (hosszú vagy rövid lejáratú) • Mérlegkészítésig elfogadott elszámolás esetén adott üzleti év bevételeként nem számolható el • Rész elszámolások esetén a bevétel több részletben is elszámolásra kerülhet 79

Köszönjük a figyelmet!