Regionlis gazdasgfejlesztsi kezdemnyezsek tapasztalatai a NyugatDunntlon Magyar Regionlis

Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések tapasztalatai a Nyugat-Dunántúlon Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Köz- és Vándorgyűlése Miskolc, 2007. október 25 -26

A kérdésfelvetés – Regionális gazdaságfejlesztési kezdeményezések – Nyugat-Dunántúl: a kezdeményezések régiója! – Beszélhetünk-e regionális gazdaságfejlesztésről? – Milyen a regionális gazdaságfejlesztési politika irányultsága, eszközrendszere és intézményrendszere?

A regionális gazdaságfejlesztés Végső cél: az életszínvonal és az életminőség növelése, Eszköze: a hatékonyság, termelékenység javítása Regionális gazdaságfejlesztés, mint eszköz: – tudatos beavatkozás a gazdaság területi folyamataiba, a vállalkozások versenyképességének és termelékenységének javítása érdekében Kínálati orientáció: – külső erőforrások bevonása, termelői és fogyasztói infrastruktúra fejlesztése, kedvezmények nyújtása Keresleti orientáció: – megújulás, innováció, hálózatosodás, klaszteresedés, agglomerációs hatások és szinergiák

Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban Sikeres gazdasági szerkezetváltás: ☺ kedvező földrajzi elhelyezkedés ☺ jó infrastrukturális háttér ☺ ipari hagyományok, képzett munkaerő ☺ új típusú gazdaságfejlesztési eszközök ☺ vállalkozások növekvő száma ☺ bővülő foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség ☺ külföldi működőtőke beruházások ☺ tradicionális iparágak megújulása, új iparágak megjelenése ☺ export orientált gazdaságszerkezet ☺ gyors és dinamikus gazdasági növekedés

Szerkezetváltás a Nyugat-dunántúli régióban Anomáliák: ☹ részben alacsony hozzáadott értékű tevékenységek ☹ bizonyos területeken működőtőke kivonás ☹ külföldi cégek alacsony szintű beágyazottsága, hiányos regionális együttműködési kapcsolatok ☹ jelentős és bővülő területi különbségek a régióban ☹ kistérségi szinten megjelenő munkanélküliség ☹ innovációs paradoxon: a gazdaság teljesítőképességéhez képest alacsony K+F kapacitások ☹ universitas típusú egyetemi campus hiánya ☹ szétforgácsolt fejlesztési erőforrások, párhuzamos szereplők ☹ gazdasági régió és a tervezési-statisztikai régió eltérése

Fejlesztési irányok, stratégiai dokumentumok Regionális Innovációs Stratégia (RIS): – 2001, innovációs környezet javítása, tudásbázis fejlesztése és a tudás terjedésének ösztönzése, innovációs infrastruktúra fejlesztése, innováció finanszírozása Regionális Technológiai Előretekintési Program (TEP): – 2004, iparági fókusz: gépipar (járműipar, elektronika), turizmus (termál, gyógy, wellness), környezeti iparágak (megújuló energia, faipar), tudásipar (kutatás-fejlesztés, képzés) Regionális Operatív Program (ROP), gazdaságfejlesztési prioritás: – 2007 -2013, helyi innovatív erőforrásokra és hálózatokra alapuló gazdaság, komplex befektetés ösztönzés, klaszterfejlesztés, turizmus (termál, öko, kulturális)

Ipari parkoktól az innovációs központokig Ipari parkok: – 1990 -től, Győr, Szombathely, Szentgotthárd… (25 ipari park) – fejlett infrastruktúra és szolgáltatások – eltérő kihasználtság, új igények felmerülése Innovációs központok: – 1990 -es évek végétől, Győr, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg – korlátozott erőforrások és funkciók – tényleges innovációs szolgáltatások hiánya

Hálózatfejlesztés és klaszterkezdeményezések Klaszterkezdeményezések: – 2000 -től, autóipar, fa és bútoripar, turizmus, mechatronika, textilipar, logisztika, megújuló energia, helyi termék – korlátozott erőforrások, inkább hálózati megközelítés Pannon Gazdasági Kezdeményezés (PGK): – 2001 -től, együttműködési hálózat, esernyőszervezet, – klaszterszerveződések katalizátora, koordináció, együttműködés Pannon Gazdasági Hálózat (PBN): – 2006 -tól, alulról induló hálózati együttműködés – klaszterszervezetek, ipari parkok, projektorientáció

Az innováció előtérbe kerülése, tudáscentrumok Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség / Tanács: – 2005 -től, konzorciális forma, jövője bizonytalan – decentralizáció megkezdése, Innovációs Alap, pályázatok – ágazati fókusz: járműipar, fa- és bútoripar, egészségipar, IKT, környezeti ipar, tudásipar Kooperációs Kutatóközpontok és Egyetemi Tudásközpontok: – 2005 -től, Győr, Sopron – erdészet-faipar, megújuló energia, környezetvédelem – járműipar, elektronika, logisztika, közlekedés – technológiatranszfer-tudáscentrum a klaszterekhez szorosan kapcsolódó kompetenciákkal és szereplőkkel

Fejlesztési pólus Autopolis – Győr: – partnerség: város-kamara-egyetem-klaszter-ipari park-innovációs központ – új fejlesztési irányok: § autóipari innovációs klaszter szolgáltatások (hálózatépítés, speciális szolgáltatások) § egyetemi campus, tudásközpont (Inno-Share, új tudás tér, ösztöndíj program) § tudományos és technológiai központ, technológia-transzfer (Inno-Raab) § mechatronikai kompetencia központ (Technonet, Tech-Watch, Tech-Adapt, Living-Lab) § autóipari szakképzési program (TISZK) § autóipari beszállítói park (gyártás és logisztika) – folyamatos bizonytalanság és bizalmatlanság

Regionális fejlesztési prioritások Nyugat-Dunántúl Regionális Operatív Program: – regionális gazdaságfejlesztés (15, 4%) : § regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása § befektetői környezet fejlesztése – turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása (23, 6%) § § § Pannon termál program kiszélesítése Pannon kulturális tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése – városfejlesztés (19, 0%) – környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra (20, 0%) – helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukt. fejlesztése (18, 3%)

Regionális gazdaságfejlesztés óhajtott célja Tartós versenyelőnyök létrejöttének és fennmaradásának támogatása, megfelelő üzleti környezet biztosítása: – közvetlen eszközökkel a régióban domináns iparágak, üzletágak globális versengése érdekében a klaszterek egyedi igényeinek megfelelő speciális fejlesztések (speciális munkaerőpiaci igények, kutatóintézetek, kompetencia központok, fejlesztési szervezetek stb. ) Alacsonyfokú decentralizáció, regionális kompetenciák, intézmények és eszközök hiánya: nem beszélhetünk tényleges regionális gazdaságfejlesztésről!

Köszönöm a figyelmet! Dr. Grosz András egyetemi adjunktus Web: http: //www. grinya. hu E-mail: grosza@sze. hu; grosza@rkk. hu Tel: +36 96 516 -578; Fax: +36 96 516 -579