Polgri jog IV 3 elads A kr megtrtsnek

Polgári jog IV. 3. előadás A kár megtérítésének módja, mértéke. Veszélyes üzemi felelősség

Károsulti közrehatás értékelése 6: 525. § [Károsulti közrehatás] (1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. (2) A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani. (kárfelezés) (3) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős. Kárkötelmi jogviszonyban a károsultat terhelő kötelezettségek: kármegelőzés, kárelhárítás, kárenyhítés. E kötelezettségek felróható megszegése: károkozó (részbeni) mentesülése. Önhiba jogi relevanciája: (bennható önfelelősségi alap, ami ütközik az idegen felelősségi alappal). Részben vagy egészben kisodorja a tényállást a kárfelelősség köréből A károsulti magatartással összefüggésben keletkezett kár : levonás vagy arányosítás? Hogyan mérendő össze az idegen és a saját érdekkörben tanúsított magatartás elvárhatósági szintje? Veszélyes üzem esetében: speciális szabály: a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell értékelni a kármegosztáskor. (6: 537. §) Kármegosztás és „betudás”. (BH 2012: 155. kazánházban elaludt esete) – dogmatikailag vitaható!

A kár megtérítésének módja, mértéke �Teljes kártérítés elve (residuum, surrogatum, káronszerzés tilalma, felelősségkorlátozó-kizáró kikötések, kármegosztás) �Elsődlegesen: pénzbeli kártérítés � Másodlagos : természetbeni kártérítés (kombinálható is) � Károkozó által is beszerezhető kiesett termény, szaporulat természetbeni pótlása � Tönkretett híd megjavítása (? ) �A bíróság nem kötött a kereseti kérelemhez �A kártérítés nyújtható egyösszegben vagy járadék formájában: a jövőben rendszeresen felmerülő károk � Kereset (egyéb jövedelem) kiesés � Tartás kiesése (eltartó halála miatt) � Egyéb rendszeresen felmerülő pl. gyógyszer-többletktg. , utazási, gondozási költségek

Jövedelem kiesés megállapítása �A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni �Változás (vagy jövőbeni változás) �Más azonos vagy hasonló tevékenységet végzők �Rendkívüli munkateljesítmény

Tartást pótló járadék (6: 529. §) �Károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére (ő a károsult) �Előreláthatósági klauzula nem érvényesül! �Akkor is követelheti, ha az elhunyt tartási kötelezettségét megszegte (nem volt tényleges tartás) �Szerződésen vagy törvényen alapuló tartási jogosultság �Figyelembe kell venni a kiesett tartást és az igénylő jövedelmét

Járadék megváltoztatása vagy megszüntetése (6: 530. §) �A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén � bármelyik fél kérheti �a járadék mértékének �és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását �vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

Általános kártérítés (6: 531. §) �Ha a kár mértéke nem állapítható meg, (objektív okból) �a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, (bíróság mérlegelése) �amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas. �Járadékban vagy egyösszegben is megállapítható

A kártérítési követelés esedékessége, elévülése �Károsodás bekövetkezte (kiv: termékfelelősség) �Bűncselekménnyel okozott kár �Járadékkövetelés egészére nézve egységes kezdőpont � 6: 497. § (2) bek. és 4: 208. § (3) bek. -ben meghatározott speciális határidő irányadó lesz-e a tartást pótló, vagy jövedelempótló járadékkövetelések elévülésére a jövőben? �Kártérítés mint pénztartozás, késedelem

Értékviszonyok megváltozása (6: 534. §) Ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg. Ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának időpontjától kezdődően köteles. Ha a károsult kártérítési igénye érvényesítésével felróhatóan késlekedik, az ár- és értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.

Veszélyes üzemi felelősség Felelősség a fokozott veszéllyel járó tevékenységért 6: 535. -539. §§

Speciális felelősségi alakzat �Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. �Általános alakzat tényálláselemei �Jogellenesség (? ) �Kár �Okozati összefüggés � Felpattanó kő esete �(felróhatóság helyett) szigorúbban megszabott mentesülés: Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

A veszélyes üzem fogalma �Veszély fogalma �Ptk. �Bírói gyakorlat �Állandósult veszélyes üzemek (vasút, villamos művek, gépjármű) �Új irányok, tevékenységek

Az üzembentartó �Ptk. : A tevékenység folytatója - akinek érdekében működik �Rendszeres vagy tartós tevékenység �Gépjármű üzembentartói minőség átszállása �Bírói gyakorlat által kidolgozott fogalom �Több üzembentartó – többek általi károkozás

Mentesülés �Külső és elháríthatatlan ok �Külső okok �Elháríthatóság �A károsulti közrehatás értékelése �Elháríthatatlan �Elhárítható de felróható �Vétőképtelen károsult � Gondozóval szemben megtérítési igény

Veszélyes üzemek találkozása �Nem érvényesül a speciális felelősség �Tipikus esetek: gépjárművek, vadállat (vadászható) állat és gépjármű ütközése �Felelősség szempontjai: 1. Felróhatóság (a tényleges károkozó magatartása) 2. Rendellenesség 3. Mindenki viseli a maga kárát Utaló szabály: e rendelkezéseket a veszélyes üzemek mint közös károkozók belső viszonyában is alkalmazni kell (eltérés: egyenlően viselik)