Napjaink teleplspolitikai gyakorlatai dr Jeney Lszl egyetemi docens

Napjaink településpolitikai gyakorlatai dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Az LHH Program 2

Az LHH Program újszerűsége n Miről lesz szó? – – – n 3 Mik azok a kedvezményezett térségek? LHH térségek elhelyezkedése, eloszlása, általános helyzete LHH program célja LHH előzményei LHH programról „Fontos, hogy tisztában legyünk azzal: ez az első komplex vidékfejlesztési program a rendszerváltás óta Magyarországon. Tisztában kell lenni az eddigi nemzetközi tapasztalatokkal: ilyen méretű tervek több esetben eredménytelenül végződtek. ” DR. GLATZ FERENC, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke

Előzmény n n Területfejlesztésről és –rendezésről szóló 1996/XXI. tv. Kiemelt cél: – Térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítése – Ország kiegyensúlyozott területi fejlődése – Térségek társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása n Országgyűlés hatásköre – Területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása (6. § e) pontja) n Kormány feladata – Kedvezményezett térségek besorolása (27. § (1) b) pontja) 4

Országgyűlés: feltételrendszer meghatározása n 2013. december 31 -ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28. ) Ogy. határozat – Besoroláskor csak olyan mutatók, statisztikai adatok felhasználására került sor, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, időrendi összehasonlításra alkalmasak – Besorolás a térségek fejlettségét még pontosabban, igazságosabban határozza meg, 5 mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató segítségével n 5 Mutatócsoportok 1. 2. 3. 4. 5. Gazdasági Infrastrukturális Társadalmi Szociális Foglalkoztatási

Kormány: magyar fejlesztéspolitikában kedvezményezett térségek besorolása n 6 Kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17. ) Korm. Rendelet – 32 társadalmi, gazdasági és infrastrukturális jelzőszámból komplex mutató – Mutatók alapján osztályzatok (1– 5) ezek átlagolása – 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség meghatározása – Ezek komplex programmal történő fejlesztése (lehatárolásról részletesebben: www. nfu. hu/download/11667/kistersegimutato. pdf )

Kedvezményezett térségek n n 7 Mi minősül hátrányos helyzetűnek? 174 -ből 94 kedvezményezett kistérség 1. 33 komplex programmal segítendő LHH 33 népesség 10%-a 2. LHH 33 + 14 leghátrányosabb helyzetű = 47 népesség 15%-a 3. 47 LHH + 47 hátrányos helyzetű (HH) = 94

Komplex programmal is támogatandó: 33 (lakosság 10%-a) n 33 LHH-s kistérség (LHH 33) eloszlása egyenlőtlen, nagymérvű koncentráció – Az ország ÉK-i és DNy-i részén, összefüggő nagyobb területek (gócok) – De nincs Közép-Mo-n, Közép-Dtúlon és Ny. Dtúlon 8

Program célterülete Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Abaúj-Hegyközi Baktalórántházai Bácsalmási Barcsi Bátonyterenyei Berettyóújfalui Jánoshalmai Csurgói Bodrogközi Csengeri Kisteleki Kadarkúti Edelényi Fehérgyarmati Mezőkovácsházai Lengyeltóti Encsi Mátészalkai Sarkadi Sásdi Hevesi Nyírbátori Sellyei Mezőcsáti Tiszafüredi Szigetvári Ózdi Vásárosnaményi Tamási Sárospataki Szerencsi Szikszói Tokaji

LHH 33 térségek földrajzi megoszlása Régió neve Kistérségek száma LHH-s kistérségek száma LHH kistérségekben élők aránya a régió népességéhez képest Észak-Magyarország 28 12 28% Észak-Alföld 28 8 21% Dél-Dunántúl 25 8 18% Dél-Alföld 25 5 9% Közép-Magyarország 17 0 0 Közép-Dunántúl 26 0 0 Nyugat-Dunántúl 25 0 0

LHH kistérségek helyzete n n Szinte az összes fejlettségi mutatóban elmaradottak Általában jellemző: – Fogyó lakosság, elöregedő, idős társadalom – Alacsony pályázati aktivitás – Rossz infrastrukturális szerkezet – Alacsony képzettségi szintű lakosok – Nem megfelelő intézményi hálózat – Fokozódó munkanélküliség n 11 Fokozódó társadalmi feszültségek problémák országos üggyé váltak

Gondolatok a hátrányos helyzetről n n 12 Az LHH kistérségek nem azért hátrányos helyzetűek, mert kevés EU támogatást kaptak… …hanem a földrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyok miatt. A hátrányos helyzetet nem azzal változtatjuk meg, ha önmagában több támogatást nyújtunk… …hanem ha a szabályozási–működési környezetet megfelelően alakítjuk. KULLMANN Á. 2009

LHH kistérségi programozás indokoltsága 1. 2. 3. LHH kistérségek társadalmi–gazdasági helyzete Korábbi támogatások területi megoszlása nem segítette az LHH kistérségek felzárkózását újratermelte a különbségeket Területfejlesztési támogatások tapasztalata a támogatások felhasználása és a kistérségi tervezés nincs összehangolva – – 13 Tervek vannak! de milyen forrásból? Fejlesztések: amit lehet és nem amire szükség lenne Kistérségi összehangoltság hiánya Fejlesztések egyéni cselekvésekből állnak össze

LHH program céljai n Kísérleti program – Célja: EU támogatások újszerű, kistérségek igényeit nagyobb mértékben figyelembe vevő felhasználása n Távlati célok: – LHH kistérségek felzárkóztatása, vagy legalább a leszakadás megállítása n 14 Átfogó célok: – Életminőség javítása – Gazdasági teljesítmény növelése – Infrastrukturális ellátás és a környezeti fenntarthatóság javítása www. nfu. hu/lhh

Komplex program n Zászlóshajó projektek – Különböző operatív programok egymást erősítő fejlesztéseinek összehangolt, integrált megvalósítását szolgálják. – ÚMFT 12 ilyen program n Komplex program elnevezései: – „Nem mondunk le senkiről” komplex térségfejlesztési zászlóshajó projekt – Új Magyarország felzárkóztatási program – LHH program n 15 Időbeli áttekintés – – 2006: zászlóshajó projekt meghirdetése – „Nem mondunk le senkiről” 2007: az első pályázatok meghirdetése, az LHH kistérségek körének meghatározása 2008: komplex program indítása, kistérségi programok kidolgozása 2009 -től: a kistérségi programok megvalósítása

Az LHH program elemei n 1. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Fejlesztési Programiroda (NFÜ LHH FPI) LHH kistérségek számára elkülönített támogatás – Kistérségi programozás – Gyerekesély program – Pályázatok (LHH térségeknek) 2. Támogatáson túli eszközök – Szabályozási és szervezési eszközök 16

1. LHH térségek számára elkülönített támogatások n LHH: kistérségi programozás alapjai – Dedikált összeg!!!: előre meghatározott keret, amire tervezhetnek – Számukra legfontosabb fejlesztések – Más pályázatoknál is előnyt élvezzenek n Nem kellett pályázni, csak értelmes programcsomagot kellett összeállítani – Az előzetesen jóváhagyott projektek nem versenyeznek más projektekkel, de meg kell felelniük a tervezési útmutató feltételeinek n Partnerség elve (térségi szemlélet) – Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk, kellett, hogy valaki hátralépjen a másik javára n 17 Kistérségi programozás fő kérdései – Milyen fejlesztésekre lehet felhasználni a forrást? – Az egyes fejlesztésekre milyen arányban lehet felhasználni a forrást? – Adott kistérségben mely projektekre lehet felhasználni a forrást?

Fejlesztési súlypontok n Koncentráció elve (ok: kevés forrás) – A területi különbségek mérséklése (támogatások eljuttatása, ott élők felzárkózása) – Fókuszban a rászorulók, még a térségen belül, sőt a helyi társadalmon belül is – Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük kiemelten a cigányság helyzetének javítása, szegregáció megszüntetése n n Általános cél: gazdaság élénkítése, piacképes munkahelyek teremtése, de Térségspecifikus célok is (gazdaság, infra vagy társadalom) Komplex megközelítés: oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek Indokolt és fenntartható projektek támogatása – A kidolgozott projektcsomagokat szakértők értékelték 18

Kistérségi projektcsomagok n NFÜ támogatása a csomagok összeállításához: – Munkaszervezetek (http: //www. baz. hu/content. php? cid=cont_469 b 857 a 65 c 534. 30302376) – Kistérségi koordinátorok – Vezető tervezők, különböző ágazati szakértők – Cigányság integrációjához esélyegyenlőségi szakértők is – Tervezési munkacsoport (koordinál) n n 19 Projektcsomag mellé tartaléklistát kértek Minden kistérség a forrás mintegy – 3/4 beruházásokra – 1/4 képzési, foglalkoztatási, egészségfejlesztési projektekre fordíthatta

Támogatási formák n Három csoport: – Önkormányzati és intézményi fejlesztések támogatása – Kistérségben működő vállalkozások fejlesztése – Központi programokban az LHH kistérségek számára elérhető szolgáltatások 20

Szécsényi Gyerekesély Program – Alkalmazási Kísérlet n Mire terjed ki? – Korai képességfejlesztés, sikeres iskolakezdéshez „Biztos Kezdet Program Gyerekházak” (0– 5 év) – A gyermekek táplálkozásának, egészségügyi ellátásának javítása – Ifjúságfejlesztés, közös terek, szolgáltatások és programok – Szülők foglalkoztatási esélyeinek javítása, munkahelyteremtés – Információs társadalom fejlesztése – Közösségfejlesztési feltételek és programok 21

Gyerekesély Program kistérségi projektjei n n A korai életkorban történő fejlesztés jóval hatékonyabb, mint a későbbi támogatás, ugyanakkor a gyerekek illetve a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráta meghaladja az országos átlagot Esélyprogram fontos részei: – elsősorban LHH kistérségekben megvalósítandó: „biztos kezdet” projektek gyerekházak – kizárólag LHH kistérségekben megvalósítható kistérségi projektek helyzetelemzés alapján, hiányzó szolgáltatások 22

Gyerekesély Program youtu. be/3 e. Cp. VQjny. QM http: //youtu. be/3 e. Cp. VQjny. QM 23

Szécsényi Gyerekesély Program Megvalósítás során n n Komplex működés helyett inkább „projektszerű” programelemek (források ingadozása és a kistérségi szereplők ellenállása miatt) Eredmények és tények: – Szolgáltatások bővítése (Biztos Kezdet Gyerekházak, tanodák, IT-pontok, gyerekprogramok, iskolai koordinátorok, szociális szövetkezet elindítása) n Kudarcok / tények: – – – 24 Szegénység nem csökkent, jövedelmek nem nőttek Iskolai szegregáció nem csökkent (stagnált, romlott) Lakhatási szegregációs helyzet nem javult Kistérségi helyi szereplők együttműködése nem javult Legrigidebb szektor: a közoktatás és a szociális

Szociopoly 25 n A játék (http: //www. szociopoly. hu/) n A valóság: ami a játék mögött van (http: //www. szociopoly. hu/szociopoly_kezikonyv. pdf)

Pályázatok n Csak az LHH kistérségek számára az alábbi pályázatok kerültek meghirdetésre: – Kis- és középvállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2. 1. 2/B) – Vállalkozások komplex beruházásainak támogatása (GOP 2. 1. 2/C) – Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok (TÁMOP 1. 4. 3/1) 26

2. Támogatáson túli eszközök n a) Problémák oka nem a támogatások mértékében van tervezési segítségnyújtás Szabályozási eszközök: gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás terén – Alacsonyan képzettek munkaereje iránti kereslet bővítése – Mezőgazdasági termékek iránti kereslet bővítése – Turisztikai szolgáltatások iránti kereslet bővítése b) Szervezési eszközök: e térségek földrajzilag, társadalmilag is periférikusak – NFÜ LHH FPI: LHH program elemei között komplex programhoz kapcsolódó, közvetlenül nehezen forintosítható egyéb kezdeményezések is 27

b) Szervezési eszközök 1. 2. LHH-s besorolás előny a fejlesztési támogatásoknál, pályázatoknál LHH térségek és felsőoktatási intézmények együttműködésének ösztönzése – – – – 3. 28 Budapest Corvinus: Encsi Budapest ELTE TTK: Lengyeltóti Budapest ELTE TÁTK: Csengeri Debrecen: Berettyóújfalui Eger: Gönci (Abaúj-Hegyközi) Kaposvár: Tamási Miskolc: Szikszói Méltányos turizmus: LHH térségek mint turisztikai célpontok: megismerjék, megszeressék ezeket, bevétel képződjön (szállás, étkezés, belépőjegy) – LHH térségek mg. -i és kézműves termékeinek, turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak promóciója, stb.

A Felsőoktatás és az LHH-Kistérségek Együttműködési Programja http: //youtu. be/4 W_1 Db. ERPg. I 29

LHH program tervezési problémái n n n n 30 Rövid idő volt rá, hogy alaposabban tervezni lehessen Kevés összeg volt rá, hogy hosszabb távon érzékeltesse hatását (felzárkóztatás) Esélyegyenlőségre törekvés alacsony szinten maradt (marginalizálódott csoportok, mélyszegénység) Releváns helyzetelemzések, feltárt problémák figyelmen kívül maradtak Önkormányzati és civil szféra megfelelő aránya Átpolitizálódott tervezési folyamat Deszegregációs programok elmaradása Célzott és valódi komplex megközelítés hiánya a tervezett intézkedéseknél

Szép elképzelések, de … LHH – A megvalósítás tapasztalatai n n n 31 Szegregációs folyamatok nőnek, nem csökkennek, miközben további jelentős források érkeznek (Gyerekesély / egyéb uniós vagy hazai) az LHH térségekbe Oktatási integrációval, telepfelszámolási programok általános helyi és önkormányzati érdektelenség vagy elutasítás Kidolgozatlan pályázatok és programok Komplexitás hiánya a megvalósítás során A helyiek bevonásának hiánya a tervezés és megvalósítás során Együttműködés hiánya a lebonyolításban mikrotérségi és térségi szinten

LHH Program értékelése: összességében pozitív volt n LHH Program legnagyobb előnyei – – – n 32 Fókuszált a rászorulókra Térségi szereplőknek össze kellett fogniuk Nem klasszikus pályázati kiírások: nem kellett versenyezni más térségekkel Térségspecifikus célok Komplex programhoz kapcsolódó egyéb kezdeményezések Összességében pozitív volt

Járások elmozdulása 2007– 2012 között n n 33 Legnagyobb előrelépés a külső periféria „legfejlettebb LHHs térségeinél” Legnagyobb visszalépés a belső periféria azon a térségeinél, amelyek épp nem lettek LHH-sok (Észak-Alföld, Közép-Dunántúl)

2015 -től folytatás: LHH járások n A megváltozott viszonyok miatt mindenképp szükséges volt az új LHH lehatárolás kialakítása – Újraosztályozás a korábbi módszertan alapján – Bevont jelzőszámok, módszertan felülvizsgálata n n 2013: kistérségek megszüntetése szerepüket a járás veszi át Kormányzati törekvés a járások erősítése – Statisztikai egységek – Közigazgatási egységek – Fejlesztéspolitikai egységek: közigazgatási szerepükből adódóan közvetve már megjelent a területfejlesztésben is n 34 „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg. . . a kedvezményezett járások és települések besorolásának feltételrendszerét és besorolását; …”

Kedvezményezett járások besorolása n n Kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26. ) Korm. Rendelet Itt is komplex mutató alapján, de 4 mutatócsoportból 1. 2. 3. 4. n 35 Társadalmi és demográfiai Lakás- és életkörülmények Helyi gazdaság és munkaerő-piaci Infrastruktúra és környezeti Annak módosítása a 106/2015. (IV. 23. ) Korm. rendelet 1. 36 komplex programmal fejlesztendő járás népesség 10%-a: „leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) járások” 2. 18 fejlesztendő járás népesség 15%-a 3. 55 kedvezményezett járás (komplex mutató átlag alatti) Kistérség járás + mások a jelzőszámok is, de erős a területi átfedés, minimális változások vannak csupán

Összegző gondolatok n n n 36 1985 -ig hivatalosan nem foglalkoztak az elmaradott területekkel. 1950– 1970 -es évek intézkedései jelentősen fokozták a hátrányos helyzetű térségek leszakadását. 1985: első statisztikai alapokon nyugvó lehatárolás gazdaságilag elmaradott települések, térségek kijelölése az országban. Település alapútól a kistérség alapú felé mozdultak el a komplex mutatókkal történő lehatárolások. 1986 -ban lehatárolt hátrányos helyzetű települések nagy része ma is a 33 LHH-s kistérségbe tartozik.

Integrált város- és településfejlesztési stratégiák 37

Integrált város- és településfejlesztési stratégiák n IVS: 2007– 2013 EU tervezési ciklus – Még elég rövid volt – Kevés idő volt rá – Egységes szempontok szerint (IVS Kézikönyv) n 38 ITS: 2014– 2020 EU tervezési ciklus – Először megyei jogú városokra, majd járásszékhelyekre – Szakértői csapatban geográfusok, közgazdászok, szociológusok is részt vettek (nem csak mérnökök, építészek, urbanisták) – Jó lett volna, ha a megyei szakértőket is bevontak volna a nagyobb külső (fővárosi vagy régión kívüli) szakértők mellé – Jó vaskos megalapozó dokumentáció előnyös ha kívülről érkeznek a szakértők – Egységesen előírt fejezetsablonok (összehasonlíthatóság) – Járás egészének bevonása (nem eléggé valósult meg) – Civil közösségek bevonása (nem eléggé valósult meg) – Nagyon rövid idő volt rá