Megismerhetsg igazsg bizonyossg Wittgenstein Kuhn s Feyerabend filozfijban

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság Wittgenstein, Kuhn és Feyerabend filozófiájában

Ludwig Wittgenstein (1889 -1951) • A Logikai-filozófiai értekezés – „Aminek esete fennáll, a tény, nem más, mint a körülmények megléte. A körülmény tárgyak (objektumok, dolgok) kapcsolata. ” – E világot a gondolat, az értelemmel bíró kijelentés logikailag leképezi. Minden értelmes kijelentés két mozzanatból áll: 1. Jelek - a dolgokat jelölő empirikus fogalmak 2. Logikai formák - az empirikus fogalmakat összekötő logikai funkciók

Ludwig Wittgenstein (1889 -1951) • A Logikai-filozófiai értekezés – Az igaz kijelentések (empirikus valóság nyelvi leképezése) összessége az egész természet –tudomány. – Az elgondolható, ami természettudományosan vizsgálható. – Az elgondolhatóság egybeesik a tényeket leképező nyelv határaival „Nyelvem határai világom határait jelentik. ” Az etikai, esztétikai, a világon túlira vonatkozó, teológiai, sőt matematikai kijelentések sem értelmezhetők, mivel nem a valóság tényeit képezik le. Ezek megmutatkoznak, ámde kimondhatatlanok, vagyis sem kérdés, sem válasz nem fogalmazhatók meg velük kapcsolatban. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. ”

Ludwig Wittgenstein (1889 -1951) • Filozófiai vizsgálódások – A nyelvi jelek (szavak) jelentése nincs egyszer s mindenkorra rögzítve, hanem különféle szövegösszefüggésekben, amelyekben ezeket a jeleket használjuk, cseppfolyóssá válik. – A szavak önmagukban halottak, mi adunk különféle jelentést nekik. A szabály, hogyan használjak egy szót, (a grammatika) nem előre adott általánosság: a szabály mögött is áll szabály, s a végtelenségig kellene ennek utánamennünk, így meg se tudnánk szólalni. – A nyelvi megnyilvánulások (beszéd, mozgások, mimika, stb. ) egymásra következése a „nyelvjáték”.

Ludwig Wittgenstein (1889 -1951) • Filozófiai vizsgálódások – De hol itt a filozófia? – A filozófiai problémák a pontatlan beszédből származnak, a filozófiának pedig feladata, hogy a nyelv használatát tisztázza. A filozófiának , mint nyelvészetnek meg kell gyógyítania a régi filozófusokat, akiket „filozófiai problémák” kínoznak azért, mert más jelentést adnak a szavaknak mint amivel azok a nyelvben rendelkeznek. A filozófiai problémák álproblémák, tévutak, melyekre akkor vetődik valaki, ha rosszul használja a nyelvet. „mi a célod a filozófiában? – Hogy megmutassam a légynek a kiutat a palackból. ”

Thomas S. Kuhn (1922 -1996) A tudományos forradalmak szerkezete A paradigma: általánosan elismert tudományos teljesítmények összessége, amelyek egy bizonyos időre a szakemberek közössége számára modelleket és megoldásokat nyújtanak. Ez magába foglal törvényt, elméletet, alkalmazást és segédeszközöket. Amennyiben egy problémára adott paradigmán belül nincs jó megoldás, anomáliáról beszélünk. Az anomáliák szaporodásával meggyengül a paradigma. Megszűnik a paradigmán belüli gondolkodás, és elkezdődik a rendkívüli kutatások időszaka.

Thomas S. Kuhn (1922 -1996) • A tudományos forradalmak szerkezete – A korában uralkodó paradigma leváltása a tudományos forradalom – Mivel a paradigmák: Mivel az igazolás standardjai, a bizonyítás, az érvényes érvelés normái, 1. a Meghatározzák bizonyításra használt empirikus értelmezése az igaznak tekintettadatok állítások készletét mindig 2. csak egy adott aparadigmán belül érvényes, ebből Meghatározzák kutatási módszereket következően a paradigmák közötti választásnak nincs 3. Fogalmilag összemérhetetlenek racionalitása Közöttük nem állhatnak logikai relációk: abban, nem hogy leheta Mivel a különböző erők nemfönn tudnak megegyezni következménye egyik a másiknak, nem mondhatnak ellent szükséges változtatások milyen értékrend szerint, milyen egymásnak, keretben nem cáfolhatják igazolhatják, nem intézményes történjenek. , vagy mivel nincsenek racionális tartalmazhatják, egészíthetik ki egymást, ssőt nemazvezethető viták, az egyes nem csoportok a propaganda, erőszak vissza egyikfolyamodnak. a másikra eszközéhez

Paul Karl Feyerabend (1924 – 1994) • A módszer ellen • Alapkérdés – Mi olyan nagyszerű a tudományban? 1. Azért mert racionális. 2. Mert az általa követett módszer miatt kitüntetett. 3. Mert eredményei miatt kell előnyben részesíteni. 1. Nem igaz! 2. Nem igaz! 3. Nem igaz!

Paul Karl Feyerabend (1924 – 1994) A tudomány azért kitüntetett mert racionális. De miért tételezzük fel, hogy a racionális megismerés kitüntetettebb mint a többi? Ha érveink vannak mellette, akkor racionálisan akarjuk ezt megindokolni, de ez körforgás, mert épp azt fogadjuk el előzetesen, ami mellett érvelni akarunk Ha eleve leszögezzük, akkor dogmatikusan ragaszkodunk éppen ahhoz a racionalitáshoz, amely szerint az érveket előnyben kell részesíteni a dogmákkal szemben.

Paul Karl Feyerabend (1924 – 1994) A tudomány az általa követett módszer miatt kitüntetett. „…nincs olyan kizárólagos eljárás vagy szabályok olyan csoportja, amelyen minden kutatás alapul, és amely biztosítja, hogy a kutatás » tudományos «, következésképp megbízható. ” Minden, egyetemesen érvényesnek hitt szabályt már megszegtek a tudomány történetében, éppen a legnagyobb tudósok, és éppen akkor, amikor legnagyobb felfedezéseiket tették. A fontos újításokhoz éppen a szabályok áthágása szükséges: a legnagyobb forradalmak nem szoríthatók szabályok, módszerek közé.

Paul Karl Feyerabend (1924 – 1994) A tudomány szédületes eredményei miatt kitüntetett. „…a tudomány nem eredményei miatt győzedelmeskedik más ideológiák fölött , hanem mert a versenyt az ő érdekében manipulálják. ” „…a tudomány apostolai eltökéltebb hódítók voltak, akik az alternatív kultúrák képviselőit a szó materiális értelmében elnyomták. ”

Paul Karl Feyerabend (1924 – 1994) A tudomány szédületes eredményei miatt kitüntetett. 1. állam és tudomány összefonódik, amint régebb az egyház és állam szimbiózisa működött. 2. A tudományba óriási állami pénzeket ölnek bele, és persze nyernek ki. „Nincs tehát világosan megfogalmazható különbség mítoszok 3. Az iskolában nem választhatjuk meg, hogy akarunk-e tudományt tanulniés– minden tudományágat kötelező tantárgy képvisel. tudományos elméletekegy-egy között. A tudomány egyike az emberek 4. A kialakított tudományt nem kezelhetjük véleményként, hanem csakis igazságként a– által számtalan életformának, és nem is feltétlenül nem mondhatjuk, hogy „egyesek a Föld kering a Nap körül”, legjobb. Hangos, pimasz, drága ésszerint feltűnősködő. ” hanem azt kell mondanunk, hogy „a Föld kering a Nap körül” – anélkül, hogy erről bármelyikünk meggyőződött volna.