MAGYARORSZG S DEBRECEN VROSNAK BEMUTATSA Ksztette Man Sndor

MAGYARORSZÁG ÉS DEBRECEN VÁROSÁNAK BEMUTATÁSA Készítette: Manó Sándor 8. a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Magyarország fontosabb adatai • • • Elhelyezkedése: Kárpát - medence közepe, amelyet északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határol. Területe: 93. 030 km 2 Népesség: kb. 10 millió Államforma: parlamentáris köztársaság Hivatalos nyelv: magyar Fővárosa: Budapest Magyarország zászlaja Magyarország címere

Magyarország domborzata • • • Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb, mint 2%-át foglalják el. Legmagasabb pontja: Kékes (1014 m) Legalacsonyabb pontja: Szegeden található Gyálaréten (75, 8 m) Szeged Kékes

Magyarország természetföldrajzi tájegységei • • • Nyugat – Magyarországi peremvidék: a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. Kisalföld: az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcalmedence, a legnépesebb városa Győr. Dunántúli – dombság: a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalaidombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság, a Mecsek és a Villányihegység. Dunántúli – középhegység: a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegyvidék. Alföld: egy feltöltött síkság, a legnépesebb városa Debrecen. Északi – középhegység: Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart.

Magyarország természetföldrajzi tájegységei képekben Alpokalja Kisalföld Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Alföld Északi-középhegység

Magyarország vizei • • • • Magyarország nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége (Berekfürdő, Budapest, Debrecen, Egerszalók, Gyula, Hajdúszoboszló, Hévíz, Miskolctapolca, Parátfürdő, Sárvár stb. ). Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Folyói: Duna: Magyarország vízhálózatának tengelye, magyarországi főágának hossza 417 km. Duna jobb parti mellékfolyói: Lajta, Rábca, Rába, Sió-csatorna, Dráva Duna bal parti mellékfolyói: Ipoly Tisza: Az ország legnagyobb mellékfolyója, magyarországi szakaszának hossza 584, 9 km. Tisza jobb parti mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva Tisza bal parti mellékfolyói: Túr, Szamos, Kraszna, Hármas-Körös, Maros Tavai: Balaton: Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava, felülete: 594 km². Tisza-tó: ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava, felülete 127 km². Fertő-tó: Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km². Velencei-tó: felülete 24, 2 km², ebből közel 10, 1 km²-t nádas borít. Dunakanyar Visegrádnál Tisza Szegednél

A Duna mellékfolyói képekben Lajta Rábca Rába Siófoki Sió-zsilip Dráva Ipoly

A Tisza mellékfolyói képekben A Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál Szamos Sajó A Zagyva Szolnoknál Kraszna Mátészalkánál Hármas-Körös Kunszentmártonnál A Túristvándinál Maros

Magyarország tavai képekben A Balaton Tihanynál Tisza-tó Fertő-tó Velencei-tó

Természetvédelem számokban • Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban: • • • 10 nemzeti parkot 38 tájvédelmi körzetet 142 országos természetvédelmi területet egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre Sorszám Nemzeti Park Igazgatóság Terület Alapítva 1 Hortobágyi Debrecen 82 000 ha 1973 2 Kiskunsági Kecskemét 53 000 ha 1975 3 Bükki Eger 40 200 ha 1976 4 Aggteleki Jósvafő 20 170 ha 1985 5 Fertő–Hanság Sarród 23 731 ha 1991 6 Duna–Dráva Pécs 50 000 ha 1996 7 Duna–Ipoly Budapest 60 300 ha 1997 8 Balaton-felvidéki Csopak 57 000 ha 1997 9 Körös–Maros Szarvas 50 100 ha 1997 10 Őrségi Őriszentpéter 43 927 ha 2002

Természetvédelem képekben I. Rackanyáj, a hortobágyi pusztán Kiskunsági Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Baradla barlang – Aggtelek Fertő-Hansági Nemzeti Park szarvasok a Gemenci-erdőben (Duna-Dráva Nemzeti Park)

Természetvédelem képekben II. Duna-Ipoly Nemzeti Park Badacsonytomaji látkép – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Őriszentpéteri templom – Őrségi Nemzeti Park

Magyarország gasztronómiája • • A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége. A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány. Nemzetközileg legismertebb magyar ételek, desszertek, italok: • • • • • gulyás paprikáskrumpli lecsó halászlé dobostorta rigójancsi rétesek palacsinta szilvás gombóc somlói galuska Tokaji aszu Egri bikavér Badacsonyi szürkebarát pálinka Unicum Szentkirályi ásványvíz Theodora kékkúti víz Mira gyógyvíz

Magyar ételek képekben Gulyás bográcsban Paprikáskrumpli Lecsó Halászlé

Magyar desszertek képekben Dobostorta Rigójancsi Almásrétes Palacsinta kakaóval, fahéjjal Szilvás gombóc Somlói galuska

Magyarország borai képekben Tokaji Aszú Egri Bikavér Badacsonyi Szürkebarát

Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás Pálinka Unicum

Magyarország ásványvizei előkelő helyen szerepelnek Szentkirályi ásványvíz - a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el Theodora Kékkúti víz Mira gyógyvíz

Magyarország – Ünnepek Dátum Január 1. Március 15. Az ünnep neve Újév Az 1848 -as forradalom ünnepe Változó Nagypéntek Változó Húsvét Május 1. A munka ünnepe Változó Pünkösd Augusztus 20. állami ünnep Október 23. 1956 -os forradalom ünnepe November 1. Mindenszentek December 25. és 26. Karácsony December 31. Szilveszter Megjegyzés Az év első napja A nemzeti identitás egyik alapköve A keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek A kereszténység legnagyobb ünnepe (Krisztus feltámadása). A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap A húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Szent István ünnepe Magyarország népének A sztálinista terror elleni forradalma és A szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca. Az üdvözült lelkek emléknapja A kereszténység második legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus születése. Óév búcsúztató.

Ünnepek képekben I. Újév Húsvéti szokások Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeumnál (1848) Májusfa Jézus a kereszten Pünkösdi liturgia

Ünnepek képekben II. Augusztus 20. A Műegyetem, az egyik hely, ahonnan az 1956 -os fővárosi forradalom elindult Mindenszentek Szilveszter Karácsony

Debrecen • • • Régió: Észak-Alföld Megye: Hajdú-Bihar megye Jogállás: megyeszékhely Területe: 461, 666 km² (Magyarország 3. legnagyobb területű városa. ) Népessége: 203 506 fő (Magyarország 2. legnépesebb városa. ) Debrecen város napja: április 11. Debrecen zászlaja Debrecen címere

Debrecen története röviden • • A 13. században említik először írásban. 1361 -ben mezővárosi rangot kap. Belváros a XX. század elején 1693 -ban szabad királyi városi rangot kap. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848– 49 -ben, és 1944 -ben. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarországi régió, szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

Debrecen kulturális élete • • Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja. Itt tanul a legtöbb külföldi hallgató a magyar egyetemek közül. Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós. Az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte. Az első kőszínház 1865 -ben készült el, és 1916 -ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak. A Déri Múzeumban található Munkácsy Mihály híres trilógiája, a Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai.

Debrecen kulturális élete képekben Krúdy Gyula (1878 -1933) Ady Endre (1877 -1919) Tórh Árpád (1886 -1928) Oláh Gábor (1881 -1942) Szabó Magda (1917 -2007) Tóth Máté Miklós (1936 -)

Debrecen kulturális élete képekben Munkácsy Mihály Krisztus trilógiája Krisztus Pilátus előtt (1881) Ecce Homo (Íme az ember, 1896) Golgota (1884)

Debrecen képekben I. Református Nagytemplom Debreceni Egyetem Református Kollégium Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Református Kistemplom (Csonkatemplom)

Debrecen képekben II. Szent Anna Székesegyház Nagyerdő-Békástó Virágkarnevál Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont Holló László Emlékmúzeum Déri Múzeum

Debrecen képekben III. Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum Zsuzsi vonat erdei kisvasút Állat- és Növénykert MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Nagyerdei Stadion Főnix Sportcsarnok

Debrecen környékének látnivalói képekben Erdőspuszta Vekeri-tó Látókép - tófürdő Hortobágy

Köszönöm a figyelmet!