Magyarorszg nhny diban Vezetknv Keresztnv Magyarorszg nagy tjegysgei

Magyarország néhány diában Vezetéknév Keresztnév

Magyarország nagy tájegységei Vezetéknév Keresztnév

Kisalföld A Kisalföld az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr. Vezetéknév Keresztnév

Dunántúli-középhegység Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velenceihegység, a Gerecse, a Budaihegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont A középhegység legmagasabb pontjai Kőris-hegy 709 m Kab-hegy 599 m Gerecse 633 m Pilis 756 m Vezetéknév Keresztnév

Alföld A termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország teljes területének. Közepes tengerszint feletti magassága 108, 5 méter, déli részén található az ország legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Az Alföld hagyományosan három részre tagolódik: Ø Mezőföld Ø Duna-Tisza köze Ø Tiszántúl Legjelentősebb városai: Debrecen, gazdasági és kulturális központ, Nyíregyháza, a Nyírség központja, Szeged, a Dél-Alföld központja, Kecskemét, a Duna-Tisza közének legnagyobb városa. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés folyik. Vezetéknév Keresztnév

Dunántúli-dombság A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranyadombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányihegység alkotja. Legfontosabb városa: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja. Vezetéknév Keresztnév

Nyugat-magyarországi peremvidék Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800 -1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük. Vezetéknév Keresztnév

Északi-középhegység Kékestető, kilátó Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A Bükk és az Aggteleki-hegység mészkőből áll, hatalmas barlangrendszerekkel. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc, fontos ipari és oktatási központ. Ismert gyógy- és üdülőhelyek, turistaközpontok: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Híresek a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. Vezetéknév Keresztnév