Lgyrsz mobilizci Elmletgyakorlat A manulis technikk kialakulsnak trtneti

Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat

A manuális technikák kialakulásának történeti háttere n n n n Kína, India Egyiptom Görög-római kultúra Reneszansz XVIII. század - Svédország XIX. század- Németország, Hollandia XX. század-Head, Mackenzie, Glaser, Dalicho

Történeti háttér n n n Elisabeth Dicke James Cyriax OMT kialakulása Hunter, Donatelli, Manheim, Lavett Nelson Coffey

Mobilitás-flexibilitás Definiciója: „Az izület/izületek abszolút mozgás tartományának /ROM/ értéke, melyet passzív mozgatás, vagy aktív mozgás útján lehet elérni. ”

A mozgásterápia általános célkitűzései v v v Izomerő fejlesztése Állóképesség fejlesztése Stabilitás fejlesztése Mozgásképesség fejlesztése Az egyensúly és koordináció fejlesztése Flexibilitás-Mobilitás fejlesztése

A mobilitás fejlesztése a kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján q q q IZOM: - Kontraktilis - Viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - aktív, passzív technikával Technikák: - Stretching - Passzív lágyrész mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján n Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával Technika: - lágyrész mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján n BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: -passzív technikával Technika: -lágyrész mobilizáció -hegszöveti mobilizáció

A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján n ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú Kezelés: - passzív technikával Technika: - lágyrész mobilizáció - Deep masszázs

A lágyrészek mobilitásának feltételei n n n Normál anatómiai struktúra Mechanikai tulajdonság Ép beidegzés Normál szöveti vérellátás Optimális hőmérséklet Életkor

A flexibilis lágyrészek fő jellemzői n n n Rugalmasan nyújthatók Biztosítják a fiziológiás mozgástartományt /ROM/ Szerepük van a szöveti sérülések megelőzésében

Lágyrész patológia A lágyrész rövidülés okai n n n n Tartós immobilizáció Trauma, gyulladás, keringési zavar, műtétek Égés Hegképződés Izomdiszbalanszok Kötőszöveti betegségek Pszicho-szomatikus betegségek

Mi jellemzi a megrövidült, korlátozott mobilitású lágyrészeket? v v v Szöveti fájdalom Feszes, rugalmatlan szövetek Korlátozott mobilitás /restrikció/ ROM beszűkülése Kontraktúra hajlam A szöveti sérülések rizikója nő

A kötőszövet szerkezeti komponensei 1. Alapállomány 2. Fibrótikus komponens: n n Elasztin Kollagén

A laza rostos kötőszövet komponensei Kollagén rostok Elasztikus rostok n n n Nagy szakító szilárdság Rugalmasság Nyújthatóság

A lemezes kötőszövet n n n Kollagén és elasztikus rostok alkotják A bőr és nyálkahártya alatti réteget képezik Biztosítják azok mobilitását

Tömött rostos kötőszövet n n Szabályos vagy tömött denzitású Szabálytalan vagy laza denzitású n n Inak, szalagok Izületi tok, aponeurosisok

Kötőszöveti formák Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés

Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet - ínszövet Párhuzamosan rendeződő, enyhén hullámos lefutású kollagén rostok

Tömött párhuzamos, laza rostos kötőszövet-ínszövet Az ínsejtek nyúlványai a kollagén rostokhoz simulnak Az ín felszínét az epitendineum lapszerű, fonatos kötőszövete övezi

Húzásnak ellenálló, párhuzamosan rendeződött, hullámos lefutású kollagénrostos szalag

Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet-ínszövet

Izom-ín egység kollagén rostjai

Izompólyák-izomfasciák Fő funkciók: n n n Beborítják és elválasztják egymástól az egyes izmokat A kötőszövet eltolási rétegét képezik Felelős az izületek, izmok, inak helyzetének stabilitásáért

Alapállomány Összetétele: n Glycoprotein n Proteoglycan n Glycosaminoglycans /GAGs/

Alapállomány feladata n n n A GAGs vízfelvételehidratációja Kenőanyag termelés A rostok közötti csúszás biztosítása n n A rostok adhéziójának megelőzése A rostok közötti kritikus távolság fenntartása

Mechanikai alapfogalmak Alapfogalmak: n n n Elaszticitás Viszkozitás Viszkoelaszticitás

Mechanikai alapfogalmak Elaszticitás: n n n Meghatározható az anyag merevsége az erő függvényében Az anyagot érő deformáló erő hatása után eredeti állapotába tér vissza Rugalmasan elasztikus tulajdonság

Mechanikai alapfogalmak Viszkozitás: n Az anyag nyíróerőkkel szembeni fékező/csillapító tulajdonsága n A viszkózus anyagok belső súrlódása az alakváltozással, deformálódással szemben

Mechanikai alapfogalmak Viszkoelaszticitás /v. e. / n A szöveti hosszváltozást, a deformálódás mértékét fejezi ki n A v. e. a különböző fibrótikus komponensű szöveteknél eltérő n A v. e. idő és hőmérséklet függő

Mechanikai alapfogalmak Stressz Az egységnyi szöveti felületre ható egységnyi erőt jelenti Strain A szöveti deformálódás, hosszváltozás mértéke

Mechanikai alapfogalmak Az elaszticitás mértéke az anyag deformálódásának mértékét fejezi ki

Viszkoelaszticitás az idő függvényében Ha ugyanazon erő/stressz/ hosszú időn át hat, akkor a deformálódással /strain/ szembeni ellenállás csökken

V. E. az idő függvényében

Stressz-strain görbe Minden kötőszövet eltérő tulajdonságú, de mindegyiknek megrajzolható a maga stresszstrain görbéje

Stressz-strain görbe elemzése

Stressz-relaxáció n n Feszüléscsökkenés Stresszrelaxáció

A görbe összegzése A szöveteket az optimális nyújtási helyzetben hosszabb időn át megtartva, a nyújtási erő megszűnésével a szövet deformálódását és tartós hosszváltozását érjük el

Tartós immobilizáció hatása a kötőszövetre n n n A fizikai stimuláció /stressz/ hiánya Az alapállomány dehidrációja A kenőanyag termelésének csökkenése Kóros kereszt-kapcsolatok kialakulása a kollagén rostok között, melyek gátolják a rostok közötti csúszást Felelősek a restriktív, csökkent mobilitású szövetek kialakulásáért, a lágyrész eredetű izületi mozgásbeszűkülésért Szöveti vazokonstrikció, hypoxia, fájdalom

Intermolekuláris keresztkapcsolatok kialakulása

Az immobilizáció során kialakuló típusos szöveti változások n n n A kollagén és elasztikus rostok aránya felbomlik A kötőszövet aránya az izomrosthoz képest nő A kollagén szintézis megváltozásadezorganizáció Fokozott kollagén termelés – fibrózis Kalcifikáció Szöveti hypomobilitás, hypoxia, fájdalom

A lágyrész mobilizáció definíciója Manuális technika a korlátozott mobilitású izom, izomfascia, ín, kötőszövet, bőr, mint lágyrészek mobilizálására

Célja-feladata n n n n n A szöveti fájdalom csökkentése A szöveti keringés javítása/helyreállítása A GAGs szintézis stimulációja Az alapállomány hidratációjának fenntartása A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése A lágyrész restrikciók felszabadítása A viszkoelaszticitás növelése A szöveti mobilitás-flexibilitás növelése Az izületi mozgáspálya növelése

Élettani alapok n n n Hisztamin, bradykinin felszabadulás Receptori mechanizmusok: nociceptorok, mechanoreceptorok A bőr érzékelő funkciója Fájdalomcsillapítás- Gate control -A mechanoreceptorok facilitálása -A nociceptorok szinaptikus gátlása A GAGs szintézise

A bőr érzékelő funkciója n n n A bőr legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk Nagy mennyiségű receptort/szabad idegvégződések/ tartalmaz Anatómiai felépítésük alapján csoportosíthatók: nyomás, tapintás, hő, fájdalomingerek érzékelésére módosult hámsejtek

Tapintásérzékelés

Nociceptorok n n A fájdalominger specifikus receptorai A bőr minden egyes rétegében megtalálhatók A káros ingerhatásokat jelzik Kiváltják a szervezet reflexes, védekező mechanizmusait

Melzack-Wall féle kapuszabályozási elmélet A fájdalomingerület csökkentése a fájdalmas bőrterület, bőralatti rétegek mechanikai ingerlésével, a mechanoreceptorok facilitálásával érhető el

A gerincvelői fájdalom zsilip n n n A bőr mechanoreceptoraiból kiinduló A delta afferenseken át befolyásolható a fájdalom gerincvelői integrációja Gerincvelői belső analgézia szinaptikus gátlás útján A fájdalomérzetet továbbító T neuron aktivitását egy gerincvelői gátló neuron útján fékezi /neurotranszmitterek/

Gerincvelői fájdalom zsilip n n A lágyrész mobilizáció ingerei az A delta afferenseken át aktiválják a gátló idegsejteket Praeszinaptikus gátlás

Gerincvelői fájdalom zsilip A fájdalomingerület továbbítását egy felsőbb, ellenőrző zsilip mechanizmus szűri meg

Gate control

Kapuszabályozási elmélet

A lágyrész mobilizáció alapelvei n n n A beteg elhelyezése: Stabil és relaxált alaphelyzet A kezelést lehetőleg manuál terápiás ágyon végezzük Megfelelő stabilizálás segédeszközökkel

ALAPELVEK Taktilis stimulációk-exteroceptív ingerek n n n Manuális bőrkontaktus /tapintásérzékelés/ A szöveti mobilitás érzékelése A szöveteket érezni és látni kell! Mobilizációs ingerek kiváltása a bőrreceptorokon keresztül /tolás, húzás, nyomás/ Folyamatos kontroll a szöveti változásokról

ALAPELVEK MANUALITÁS n n n Kontaktus teremtés a beteg és a terapeuta között /kután-kommunikáció/ A mobilizáló, vagy kezelő kéz az alatta fekvő szövetekkel együtt, meghatározott irányba mozdul el A másik kéz a stabilizációt, vagy a szöveti mobilizációval szembeni ellenállást biztosítja

ALAPELVEK Megfelelő fogástechnikák a test adott régióira kidolgozva és ahhoz adequatan alkalmazkodva

ALAPELVEK INTENZITÁS n Alacsony intenzitás n Fokozatos erőadagolás n Az intenzitást a szöveti ellenállás mértéke határozza meg n Az intenzitást a felületestől a mély rétegek felé meghatározott fogásokkal fokozatosan növelhetjük

ALAPELVEK IDŐ FAKTOR n Viszkoelaszticitás az idő függvényében n Szöveti hosszváltozás az idő függvényében n A mobilizáció optimális időtartama: 1030 mp.

ALAPELVEK HŐMÉRSÉKLET n Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében n A mobilizáció alatt hőenergia szabadul fel /stressz-strain görbe/ n A szöveti hosszváltozás tehát hőmérséklet függő

Indikációk n n n A szöveti mobilitás csökkenése/hiánya Izomfascia, kötőszövet, bőr eredetű ROM csökkenés Kontraktúra, adhézió, hegszövet Kontraindikációk n n Izületi gyulladás, instabilitás Malignitás Műtétek utáni állapot Előrehaladott OP

ALAPELVEK n n n Optimális ismétlésszám: 4 -5 A kezelés nem okozhat fájdalmat A kezelés helye a patológiás szöveti terület A kezelésnek láthatónak és kontrollálhatónak kell lennie A terapeuta szempontjából fontos az ergonómiailag helyes testhelyzet

A lágyrész mobilizáció alkalmazási területei n n n Reumatológiai és ortopédiai mozgásszervi betegségek Posztoperativ állapotok /ortopédia, trauma/ Lágyrész betegségek Égési sérülések Traumás sérülések Pszicho-szomatikus betegségek

A lágyrész mobilizációt megelőző vizsgálat A vizsgálat során választ keresünk arra: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Milyen jellegű és mértékű a szöveti károsodás Milyen mechanikai stressz érte a károsodott szövetet Milyen mértékű a lágyrész restrikció Mennyire korlátozza a mozgás minőségét / ROM, End-feel/ Honnan ered a szöveti fájdalom /mi a probléma? / Milyen jellegű a fájdalom /lokális, kisugárzó/

A vizsgálat módja n n A pontos diagnoszikai módszer a James Cyriax által kidolgozott elemző, probléma megoldó gondolkodás Mindig az adott tünet/tünetekből próbál visszakövetkeztetni az okra A vizsgálat elve: az egészséges struktúra fájdalom nélkül működik, a sérült szövet nem. A lágyrészek vizsgálatára a szelektív feszülés módszerét dolgozta ki, mellyel minden szövet specifikusan tesztelhető

A szelektív szöveti feszülés módszere A tünetek provokálása a szöveti tenzió növelésével Kontraktilis elemek: kontrakció, nyújtás, megnyúlás Nem kontraktilis : nyújtás, nyúlás, kompresszió

A vizsgálat sorrendje n n Aktív mozgásvizsgálat Passzív mozgásvizsgálat Ellenállásos, izometriás vizsgálat Palpáció

A mozgás minőségének meghatározása Normál End-feel n n Elasztikus szövet Csontos véghelyzet Izomtorlódás Fájdalom hiánya Kóros End-feel n n n Izomspazmus érzet Szöveti feszülés Reflexes izomvédekezés

A mozgás minőségének meghatározása n n A mozgás minőségét a mozgáspálya /ROM/ és az izületi véghelyzetérzet /end-feel/ együttesen határozzák meg Organikus probléma esetén lesz olyan irány, mely fájdalmas és/vagy a mozgás minőség eltérő Lesz olyan irány, mely nem mutat problémát

A kontraktilis és nem kontraktilis elemek differenciál diagnosztikája Kontraktilis elemek: Az aktív és passzív mozgás ellentétes iránya okoz fájdalmat Nem kontraktilis elem: n Az aktív és passzív mozgás ugyanazon iránya fájdalmas n Az izometriás fájdalmatlan Kivéve: becsípődés, kompresszió

A vizsgálat fő szempontjai n n Egyoldali problémánál először az ép oldalt vizsgáljuk A fájdalmas mozgást utoljára nézzük meg Ha az aktív ROM teljes, felülnyomással meghatározzuk az end-feelt Mindhárom vizsgálati formát többször ismételjük, hogy a tünet fokozódik, stagnál, vagy csökken

A palpáció jelentősége A legfontosabb differenciál diagnosztikai módszer 1. Szöveti feszülések érzékelése, tapintása 2. A szöveti mobilitás, elaszticitás értékelése 3. A szöveti fájdalom kiváltása 4. A szöveti elváltozások érzékelése

Gyakorlati rész A lágyrész mobilizációs technikák testtájak szerinti felosztása: n n n Fej-nyak-vállöv Felső végtag Thorax ventralis és dorzális része Pelvico-lumbális terület Alsó végtag

Az alkalmazott technikák elnevezése Felületes mobilizációs technikák: n n n Bőralatti fasciák passzív mobilizálása /skin mobility/ Alkar technikák Keresztezett kéztechnika Felületes „C” és „J” technikák PIP technika 3. 4. ujjal kivitelezett húzások

Az alkalmazott technikák elnevezése Mély mobilizációs technikák: n n n n Izületi kúppal kivitelezett t. Redőképzés kiemeléssel Scapula alatti izomfasciák disztrakciója Az izomfasciák kiemelése és ellentétes irányú nyújtása Az izomfasciák harántirányú mobilizálása /strumming/ Hüvelykujj technika Olecranon technika

Mély mobilizációs technikák

Speciális technikák Izületi trakciók lágyrész mobilizációval összekötve n n Fej, nyak izületi trakciója az okcipitális lágyrészek mobilizációjával Vállizületi trakció a sternális rész mobilizációjával Felső és alsó végtag trakciója a thorax dorzális és laterális részének mobilizációjával A gerinc disztrakciója

Speciális technika A gerinc disztrakciója

Hegszöveti mobilizáció Indikációk: n n Hegszöveti diszfunkciók Dermogén, desmogén eredetű kontraktúrák Izületi ROM csökkenése A megrövidült hegszövet gátolja az izületi mozgást, a légzési mechanizmust

Hegszöveti diszfunkciók kialakulása n n n A funkcionális stressz hiányában hegszöveti adhéziók, kontraktúrák alakulnak ki Fájdalmas és korlátozott izületi mozgás Instabil, gyenge hegek kialakulása a szöveti stimuláció hiányában

Hegszöveti kezelés célja n n n A hegszöveti gyógyulás elősegítése A hegszövet erejének, szakító szilárdságának visszaállítása Stabil, ellenálló, funkcionálisan jó kapacitású hegszövet kialakítása A hegszöveti mobilitás, elongáció javítása, az adhéziók megelőzése Az izületi kontraktúrák megelőzése

A hegszövet gyógyulási fázisai A sérüléstől számítva a hegszöveti gyógyulás három fázison keresztül történik: n n n Gyulladásos Regenerációs Remodellációs fázis

Gyulladásos fázis Kezelési célok: A megfelelő szöveti kontroll n Sebvédelem n Ödéma csökkentés n A seb körüli szövetek mobilitásának fenntartása Figyelem! Sérülékeny, gyenge hegszövet n

Gyulladásos fázis Hegkezelés: indirekt technikával, kizárólag a seb körüli szövetek mobilizálásával Technika: n Kis intenzitású körkörös simítás a seb körül, ügyelve arra, hogy a sebet erőhatás ne érje n

Regenerációs fázis Idő: 7 -21 nap Kezelés célja: a hegszövet tenziós erejének növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt munka: n Körkörös simítás, dörzsölés a heg körül Direkt munka: Kisfokú tenziós erő alkalmazása a hegre n A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása

Remodellációs fázis 21. nap és az ezt követő időszak Kezelés célja: a hegszövet húzóerejének, ellenállásának növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt: simítás, dörzsölés a heg körül Direkt: n A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása n A heg kiemelése és diagonális irányú nyújtása n Mobilizáció keresztezett kéztechnikával axiális és diagonális irányban

A sebgyógyulás fázisainak összegzése Első fázis: A szöveti húzóerő ebben a fázisban a leggyengébb. A legkisebb tenzió is a fibrinhálózat szakadását okozhatja Második fázis: A hegszövet húzóereje a kollagén rostok képződésének arányában nő. Harmadik fázis: Jó ellenállású, stabil hegszövet

Hegszöveti mobilizáció a III. fázisban n n A hegszöveti mobilizáció során a tenziós erő /szöveti stressz/ a kollagén rostok termelődését és helyes elrendeződését segítik elő. Ebben a fázisban előzhető meg a hegszöveti adhéziók, kontraktúrák kialakulása

A hegkezelés alapelvei n n n Alacsony intenzitás a hegszöveti ellenállás függvényében A terápiát csak a sebgyógyulás fázisainak ismeretében lehet alkalmazni A kezelés fájdalmat nem okozhat

A hegkezelés indikációi n n n Mellkasi műtétek Hasi műtétek Mamma műtét Izom, ín műtét Traumatológiai és ortopédiai műtétek Égési sérülések

Köszönöm a figyelmet!