Kormnyzati szndkok a kzrdek bejelentk vdelmben Dr Rtvri
Kormányzati szándékok a közérdekű bejelentők védelmében Dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A korrupció természete �Mögöttes tényezők: egyéni hajlandóságon túl inkább társadalmi tényezők! �A társadalomban és intézményeiben uralkodó morális állapotok �Szolgáltatások-ellenszolgáltatások stabil struktúrája �Büntetlenség pszichológiája �Erős kooperatív kapcsolat
A korrupció Magyarországon I. �TI korrupció érzékelési indexe (CPI): Pontszám: 4, 7 (2009: 5, 1) Helyezés: 50. (2009: 46. ) 6 CPI értékek Magyarország 5 4 CPI 3 2 1 0 1993 1998 2003 Évek 2008 2013
A Korrupció Magyarországon II. �A vesztegetettek több mint 90 %-a (ön)kormányzati szereplő, a vesztegetők 60%a az üzleti szféra, 32%-a egyéb intézmény képviselője, 8 %-a (ön)kormányzati szereplő. �A vesztegetettek 48 %-a nem vezető beosztású, 52 %-a vezető vagy vállalkozó. A vesztegetőknél ez az arány 59: 41 �A korrupciós szolgáltatás 89%-ban nem anyagi, ellenben a korrupciós jutalék 93%ban anyagi jellegű.
A Korrupció Magyarországon III. �A korrupciógyanús esetekben részt vevő intézmények rangsora: rendőrség (34, 5%), minisztériumok (32, 2%), önkormányzatok (18, 7%), VPOP (11%), APEH (5, 2%), bíróság (3, 2%) �Korrupciós esetek típusai: ellenőrzések (44%), közbeszerzés (20%), engedélyek (15, 2%), állami támogatás (1, 4%), egyéb (19, 4%).
A Korrupció Magyarországon IV. �Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek feltételezése szerint az egyes szabályelkerülés gyakorisága: csehek némete k osztráko k svéde k magyarok 12% 8% 8% 82% szemete <10% lés <10% <78% gyorshaj <10% tás 15% <10% 70% korrupci ó <25% <50% adócsal ás <25%
Közérdekű bejelentés � Közérdekű bejelentés: Ha a munkavállalónak tudomása van arról vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltató magatartása vagy a munkáltató működés körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett be vagy következhet be, bejelentéssel fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult szervhez, az erre kialakított eljárásrendben meghatározott szervhez vagy a közérdekvédelmi feladatok ellátásra külön törvényben kijelölt szervhez.
Jogszabályok �Alkotmány 64. §: mindenkinek joga van ahhoz, hogy írásban panaszt vagy kérelmet terjesszen elő � 2004. évi XXIX. törvény: panasz és a közérdekű bejelentés fogalmairól (141 -143. §) �Btk. 257. §: aki a közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el � 39/1999. (BK. 24. ) BM utasítás a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézéséről
A működés tapasztalatai I. �Végül nem állt fel a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal �Az utóbbi fel évtizedben a Btk. 257. §-a alapján nem indult bírósági eljárás �A korrupcióról nem alkotható reális kép, a számadat hiánya és látens jellege miatt �A vesztegetések önfeljelentése nem jelenik meg külön, csupán büntethetőséget megszüntető okként 2002. 04. 01 -től
A működés tapasztalatai II. �A Gallup Intézet 2007 -es felmérése szerint a megkérdezettek 30%-a tenne bejelentést nevének megadásával, 27% anonim módon �Viszont a megkérdezettek 69%-a nem tudja, hogy hova forduljon ha korrupciót észlel.
A tapasztalatok nyomán. . �Az alapos bejelentők részére nagyobb védelem, de a magánbosszú megnyilvánulásainak kiszűrése �A bejelentésekre indult ügyek hatékony kivizsgálása �Az új Alkotmányban részletezett „Közpénzügyi”fejezet �Közigazgatási bíráskodás útján hatékonyabban érvényesített közérdek, állami vagyon védelme
Modellek I. USA � 1863: False Claims Act �Whistleblower Protection Act (1978, 1994): �Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. �Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15 -25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése. �Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek.
Modellek II. Nagy-Britannia Public Interest Disclosure Act (1998): � Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, � azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, � a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, � meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).
Modellek III. Németország �Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; �szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); �szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; �etikai kódexek szerepe
Irányok I. �A GDP 5%-át kitevő mértékű korrupciós pénzek kifolyásának megakadályozása �A nagy jelentőségű ügyek feltárása �Minél több korrupciós ügyet leplez le a média, a társadalom annál jobbnak látja a korrupciós helyzetet. �A besúgás/magánbosszú intézményesítése a megalapozott panaszokat is ellehetetleníti (pl. : legyen tanúként meghallgatható)
Irányok II. Közigazgatási bíráskodás �Közigazgatási bíráskodás révén a döntésben jobban érvényesíthető lesz a közérdek �Állami vagyon védelme, kezelésének szabályai �Állami tisztviselők felelősségének megállapítása �Egy jól működő rendszerre alkalmazott nyilvánossági szabállyal sokkal több érhető el!
Köszönöm a figyelmüket! retvari. bence@kim. gov. hu
- Slides: 17