A kzrdek bejelentk vdelmnek teljes hinya Mikls Ligeti

A közérdekű bejelentők védelmének teljes hiánya Miklós Ligeti Transparency International Hungary info@transparency. hu Miklos. Ligeti@transparency. hu

áttekintés bejelentővédelmi koncepciók Magyarországon – a 2009. évi szabályozás – a 2013. évi (hatályos) szabályozás a magyarországi bejelentési gyakorlat a bejelentők védelme a gyakorlatban a TI álláspontja a magyar bejelentők védelméről

a 2009. évi bejelentő védelmi törvény bejelentőt meg kell védeni – személyében (+család), – egzisztenciájában bejelentőt mentesíteni kell a titokvédelem alól – üzleti/gazdasági – állami (minősített adat) retorziótilalom → bizonyítási teher megfordítása ha a bejelentőt hátrány éri → állami támogatás

a 2009. évi bejelentő védelmi törvény korrupt előnyt (elért vagy célzott) állam elvonja korrupció miatt közérdekvédelmi bírság – 12, 5 -50 millió forint – objektív → büntetőjogi/egyéb felelősségtől független bejelentő díjazása = közérdekvédelmi bírság 10%-a közérdekvédelmi eljárás – oknyomozó újságírás – bejelentővédelmi hatóság (nem jött létre) a kormány sosem alkalmazta a törvényt Horváth Andrásra még vonatkozott volna

A magyarok hány százaléka nem jelentené a korrupciót? Miért nem? GCB, 2013 Egyéb ok miatt MAGYARORSZ ÁG 1% Nem tudja, hol kell bejelenteni 7% 30% jelentené a korrupciót 21% Fél a következményektől Úgysem történne semmi 41% A magyar adat kirívó a régióban. A korrupciót az EU-tagállamok közül Magyarországon jelentenék a legkevesebben.

Jelentési hajlandóság a régió országaiban GCB, 2013 ROMÁNIA MAGYARORSZÁG: CSAK 30% JELENTENÉ! HORVÁTORSZÁG SZLOVÁKIA 32 41 59 SZLOVÉNIA 68 CSEHORSZÁG 16 45 84 50 SZERBIA 41% 55 50 42 58 Jelenten é Nem jelentené

a hatályos szabályozás – a kormány szerint a közérdekű bejelentések kezelésére hatékony és működőképes rendszer kidolgozása a szervezeti integritást sértő cselekmények feltárásának ösztönzése a köz- és magánszféra szervezetei belső korrekciós mechanizmusainak erősítése a közigazgatás iránti közbizalom növelése

a hatályos szabályozás – eljárás bárki panaszt vagy közérdekű bejelentést tehet a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez kivizsgálásra harminc nap bejelentő meghallgatása: ha szükséges bejelentőnek indokolt értesítés a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről ombudsman: – közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere – anonimitás – állami szervek gyakorlatának vizsgálata (kivéve: bíróság, ügyészség) – egyedi közérdekű bejelentések intézésének vizsgálata • megalapozatlannak nyilvánítás • teljes körű kivizsgálás elmaradása

hatályos szabályozás – a bejelentések vizsgálata külön állami (közhatalmi) rezsim és külön civil/gazdasági rezsim állami rezsim → „panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez” – meglévő eljárási rendet alkalmazza – integritás tanácsadó közreműködhet a kivizsgálásban (ha van) • bejelentés fogadási pont • függ a hivatali felsőségtől → nem kellemetlenkedik → nem eredményes • adóhatóság: 1 fő, részmunkaidős integritás tanácsadó civil rezsim → bejelentővédelmi ügyvéd vagy saját szervezeti egység – kötelező, ha a vállalat akarja – vállalatok működtethetnek saját bejelentő és vizsgáló rendszert (pld. : compliance, risk management) – megbízhatnak ügyvédet (Vertrauensanwalt = bejelentő védelmi ügyvéd) → helyettük jár el – Budapesten jelenleg két fő bejelentővédelmi ügyvéd – feljelentési kötelezettség

hatályos szabályozás – a bejelentő megvédése „a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – amennyiben jóhiszemű – nem érheti hátrány a panasz vagy a közérdekű bejelentés megtétele miatt” a becsületesek is csak akkor lépnek fel a korrupció ellen, ha nem járnak rosszul a végén → a bejelentő védelme a lényeg államnak kötelessége megvédeni a polgárt a jogellenes támadással, megtorlással szemben (polgár alanyi joga a védelem) „az állam a közérdekű bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint” • jogi (pl. : peres, hatósági, büntető, stb. ) eljárásokra • rászorultság alapján ingyenes (pártfogó) ügyvéd + költségmentesség munkajogi retorzió esetén bizonyítás a bejelentőt terheli → saját kockázatára mehet bíróságra titokvédelmi szabályok alól nem mentesül ellene irányuló retorzió nem bűncselekmény bejelentő hozzátartozója („rá tekintettel más személy”) még formális védelemre sem jogosult

ami kimaradt a hatályos törvényből jelenleg is számos állami szerv (lenne) köteles a közérdekű bejelentések kivizsgálására - a „közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szerv” - pld. : ügyészség, nyomozó hatóság, adóhatóság, KEHI, titkosszolgálat, ÁSZ, GVH, KH, stb. meglévő rendszer nem hoz áttörést → új eljárás/új intézmény nélkül a korrupció elleni hatékonyság (teljes hiánya) változatlan marad a közérdekű bejelentők hatékony védelme hiányában nem várható állampolgári aktivitás közérdekű bejelentők jutalmazása → az állam képmutató (mindegy, hogy valaki félelemből vagy meggyőződésből jogkövető) → miért a korrupció elleni harcra nem költ?

TI javaslatai TI észrevételei (http: //www. transparency. hu/uploads/docs/whistleblowing_tv_tervezet. pdf) ne írd Alá János: (http: //transparency. hu/uploads/docs/wb_tv_level 1016_2. pdf) korrupció elleni hatóság → korrumpálhat → kockázatos → legyen az ügyészség a főszereplő korrupció elleni újfajta vizsgálati eljárás (nem büntetőeljárás!) oknyomozó újságírás eredményeinek hasznosítása tényleges védelem a bejelentőnek → anonimitás, teljes eljárási képviselet, jutalmazás, hozzátartozók, titokvédelem vállalati bejelentővédelem dilemma: mit kell tenni, ha korrupciós bűncselekményre bukkannak (házon belül vagy a konkurenciánál) – büntetőeljárás → presztízsveszteség – feljelentett becsületvédelmi/munkaügyi pert indít → sok pénzbe kerülhet – büntetőjogon kívüli eszközök → nyilvánosan a korrupció továbbra is következmény nélkül marad

a hatályos törvény mérlege a hatályos törvényt a kormány terjesztette elő → volt nyilvános vita a törvény nem hoz létre • új felderítési/nyomozási eszközöket • állami szervet a közérdekű bejelentések kivizsgálására meglévő vizsgálati módszerek nem alkalmasak a közérdekű bejelentők ügyeiben jelenlegi védelmi eszközök alkalmatlanok a közérdekű bejelentők megvédésére • NAV-botrány → zsigeri reakciók, bejelentő üldözése, bejelentés kivizsgálása „folyamatban” TI: • a közérdekű bejelentők védelme Magyarországon csak látszatmegoldás • a törvényalkotó nem szereti a közérdekű bejelentőt

köszönöm a figyelmet Miklós Ligeti Transparency International Hungary info@transparency. hu Miklos. Ligeti@transparency. hu

A közérdekű bejelentések folyamata (kormányábra) Közig. szerv Integritás tanácsadó KIH Igazságügyi Szolgálat Civil szervezetek Elektronikus bejelentési rendszer Alapvető jogok biztosa Nyomozó hatóságok Gazdasági társaság Bizalmi ügyvéd