Geomorfolgiai megfigyelsek a Szentendreiszigeten Dr Mari Lszl cikke

Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten Dr Mari László cikke alapján

40 éve nem készült tanulmány • Régészeti leletek alapján • 19. sz-i, 20. -sz-i térképek alapján • A sziget geomorfológiai szintjeit

• A terület kialakulása: • A legidősebb üledék a Würm elejéről való • A későglaciálisban az Allerödben, az éghajlatváltozás hatására, a Duna bevágódott. (ősszigetek). • A fiatalabb Dryasban a szél árformálta domborzatot: (szélbarázdák, maradékgerincek, homokleplek).

A felszín kialakulásának rekonstruálásához a régészeti adatok is segítséget nyújtanak. • A neolitikumi lelőhelyek (alacsony) • A réz és bronzkori lelőhelyek ( magasabb) • A késő bronzkor ( alacsonyabb területek ármentessé váltak) (Somogyi S. ) • A szubatlanti fázis: feltöltés, az alacsony ártér kiformálása a jelenleg is tartó bevágódással. •

18. sz-i térképek: változások: nyomon követhetjük a sziget partvonalának változását • A jelenlegi partvonal: 1992 -es légifelvételek alapján • A térképek tanúsága szerint a Szentendrei Sziget partvonala, part menti szigetek , zátonyok hozzáforrásával növekedett.

Az utóbbi két és fél évszázadban: • Part menti szigetek, zátonyok hozzáforrása, • Ok: A Duna sodorvonala mentén bevágódik kavicságyába, -korábbi zátonyok relatíve emelkednek.

A sziget geomorfológiai szintjei: a, A pleisztocén végi (II/a terasz) futóhomokformák: szélbarázdák maradékgerincek. b, magas ártér : itt sík tagolatlan átl: 105 -106 m magas térszinek. , anyaguk meszes iszapból áll, amelynek vastagsága eléri a 2, 5 m-t. c, alacsony ártér: az előző két szint különálló egységeit az alacsony ártér köti össze, (ahol nincs gát) árvizek levonulása: vékonabb vastagabb iszapréteg marad viszza. A legmagasabb szint 104 m magasságig emelkedik.

A bemutatott kép megtalálható: • http: //www. vendegvaro. hu/4 -10 -299