Felsvgtagi krosodsok kritriumai s rtkelsk Dr Somlay Gza

Felsővégtagi károsodások kritériumai és értékelésük Dr. Somlay Géza 2008. szeptember

E=mc² A. Einstein A+(1 -A)B=C F. Juhász

Bizonyítékokon alapuló orvoslás. Rendelkezésünkre álló dokumentációk validitása. A mozgás funkciókat mi mérhetjük.

A mozgásszervi értékelésben egy hármas egység megvalósítására kell törekednünk: 1. ) Anatómiai mérések – ez ma is megvalósítható 2. ) Funkcionális vizsgálatok - közeljövő 3. ) Kozmetikai eredmények, társadalmi befogadás – távolabbi jövő

Két alapvető dologra kell felhívnom a figyelmet: 1. ) A felső végtag funkcionális értékelése során a képlet mechanikus alkalmazása tévedéseket okoz (segít a számítógépes program, de a szakértőnek ismernie kell, hogy mi alapján értékel a program) 2. ) A szakértői értékelés lényege, a megmaradt funkciók értékelése.

Sajnálatos tény, hogy a hazai normál mozgástartomány értékei nem állnak rendelkezésre, csak a nemzetközi adatok. A szögmérés eszközeit és a méréstechnikát nem ismertetem.

Mielőtt az előadás érdemi részéhez érnénk, marad egy megválaszolatlan kérdés, miért kell ismerni ezt a bonyolult számítást, hiszen ott a gép? 1. ) Az egyszer egyet is ismerni kell. 2. ) Sok alkalmazónak nincs programja (pl. igazságügyi szakértők, üzleti biztosítók, szakértői irodák, stb. ) 3. ) Saját szakértőinktől is elvárható, hogy tudja, hogy a program valójában mit csinál és miért. 4. ) Végül: az Irányelvek szakkönyv és nem Biblia. Csak azok az orvosok tudják a haladásnak megfelelően fejleszteni, akik az elveket készség szinten ismerik és a tudomány fejlődésével is lépést tartanak.

Általános alapelvek: 1. ) A legpraktikusabb és leghasználhatóbb megközelítés az ujjak károsodásának értékeléséhez az, ha összehasonlítjuk az adott ujj funkciókárosodását annak amputációjával. (teljes mozgás és érzéskiesés, vagy ankylosis rossz helyzetben = ugyanakkora csonkolás. 2. ) Az érző funkció teljes elvesztése az amputációhoz viszonyítva 50 % -os károsodásnak tekinthető. 3. ) A mozgástartományt a neutrális pozíció =0 fok elve alapján kell megállapítani. 4. ) A mérésünk eredményét a legközelebbi 10 fokig kerekítsük.

Előbb nézzük meg, hogy mit kell tenni egy hosszú ujj mozgáskorlátozásai esetén: 1. ) Mérés minden károsodott ízületben és érték leolvasás a görbéről. 2. ) Az egyes flexióhoz és extenzióhoz tartozó értékeket összeadjuk, így az egyes károsodott ízületek károsodási százalékát megkapjuk. 3. ) A kapott értékeket a kombinált értéktáblázat alapján összegezzük. (kombináljuk) 4. ) A kapott ujjkárosodási értéket vessük össze előbb össze az ujj – kéz, majd a kéz – felsővégtag és végül a felsővégtag - ÖEK táblázattal. Ekkor kapjuk meg azt a végeredményt, ami ugyancsak tovább kombinálható a többi betegséggel vagy károsodással.

A hosszú ujj amputációs, érzéskiesési és kóros mozgásából adódó károsodások kombinálása: 1. ) Végezzük el a károsodásnak megfelelő méréseket és olvassuk le a hozzá tartozó görbékből, táblázatokból a károsodási értékeket. 2. ) A kombinált értéktáblázattal végezzük el az értékek kombinálását. Így megkapjuk a teljes ujjkárosodás mértékét. 3. ) Használjuk az ujj – kéz, kéz –felsővégtag, felsővégtag ÖEK táblázatot, ezzel megkapjuk a további számításokhaz használható értéket.

A hüvelykujj mozgáskárosodásának értékelése eltér a hosszú ujjak értékelési rendszerétől. 1. ) Mérjük meg és olvassuk le a hüvelykujj mozgáskárosodását flexióban, extenzióban, addukcióban, radiális abdukcióban és oppozicióban. 2. ) Adjuk össze az egyes értékeket, hogy megkapjuk a hüvelykujj mozgáskorlátozását. Mivel minden hüvelykujj funkció relatív értéke a teljes hüvelykujj mozgáshoz képest figyelembe lett véve, ezért az egyes mozgáskárosodások összeadódnak, szemben a hosszú ujjakéval, amelyeket kombinálni kell.

A hüvelykujj amputációs, érzés zavar, kóros mozgásból eredő károsodásának kombinálása: 1. ) Mérje meg külön-külön az egyes károsodási értékeket és jegyezze fel a megfelelő táblázatokból az ehhez tartozó károsodási értékeket. 2. ) A talált értékeket kombinálja a szokott módon a kombinációs értéktáblázat alapján. Így megkapja a hüvelykujj károsodásának mértékét. 3. ) Az ujj –kéz, kéz – felsővégtag, felsővégtag – ÖEK táblázattal megkapja a további munkához szükséges értéket.

Miben különbözik az előbbitől, ha több ujj többszörösen sérül? 1. ) Előbb elvégezzük az egyes ujjak vonatkozásában a mérést, leolvasást, összeadást és a kombinált értéktáblázat használatát. 2. ) ezután megkeressük minden károsodott ujj vonatkozásában az ujj – kéz táblázatban az ujjkárosodás kézre vonatkozó értékét. 3. ) Ezeket az értékeket összeadjuk. 4. ) ezután a szokásos módon a kéz –felsővégtag, majd a felsővégtag ÖEK táblázattal kapjuk meg a további munkához az alapértéket.

Most tekintsük át a csukló mozgások rendellenességeit: 1. ) Mérjük meg a flexiót, extenziót, radiális és ulnaris deviációt és olvassuk le a görbékről az értékeket. 2. ) Mivel a csukló funkcionális egységének relatív értékeit már figyelembe vettük a károsodási függvényben, ezért a talált károsodási értékek összeadódnak. A kapott érték már a felső végtagi károsodásnak felel meg. 3. ) Itt már csak egy táblázatot kell használni a felsővégtag – ÖEK táblázatot.

A könyök mozgásaival kapcsolatos megállapítások teljesen azonosak a csukló értékelésével, vagyis 1. ) Megmérjük a flexiót, extenziót, a pronációt és a szupinációt és a talált értékeket leolvassuk a görbékről. 2. ) Miután a könyök funkcionális egységeinek relatív értékét már figyelembe vettük a károsodások értékeiben, itt is összeadjuk a talált értékeket és megkapjuk a felsővégtagi károsodás mértékét. 3. ) Csak egy táblázatot kell használjunk, a felsővégtag – ÖEK táblázatot.

Végül a vállízület kérdése. Teljesen azonos a csukló és a könyök károsodások értékelésével, vagyis: 1. ) Megmérjük a váll kóros flexiós, extenziós, abdukciós, addukciós értékeit és ezek alapján leolvassuk a károsodások mértékét a görbékről. 2. ) Mivel minden funkcionális mozgásegység relatív értékét már figyelembe vettünk a károsodási grafikonban, a talált értékeket összeadjuk, hogy megkapjuk a felső végtagi károsodás mértékét. 3. ) Itt is csak egy táblázatot, a felsővégtag – ÖEK táblázatot kell használni.

A csukló környéki amputáció esetén a csonkolási szintnek megfelelő értéket leolvassuk, és a kéz – felsővégtag, majd a felsővégtag ÖEK táblázatot használva kapjuk meg a végső értéket.

A könyök környéki amputáció esetén a csonkolási érték leolvasása után, már csak a felsővégtag – ÖEK táblázatot kell használni.

A vállíületben történt csonkolás esetén közvetlenül ÖEK-t kapunk.

Az utolsó kérdéscsoport: A felső végtagot érintő érzés és mozgáskiesések kérdése: Ha egy károsodás szigorúan egy perifériás ideg károsodásának az eredménye, akkor ezen károsodás értékelése esetén, tilos a disztálisan érintett funkció károsodást külön értékelnie, mert akkor a károsodási százalék nem valós emelkedése következik be.

Mi a teendő többszörös ideg károsodás esetén? 1. ) Minden károsodott struktúrára kiszámoljuk a károsodási százalékot úgy, hogy megszorozzuk az adott idegstruktúra maximális károsodásához tartozó motoros és szenzoros károsodás értékét a becsült szenzoros vagy motoros kiesés súlyosságának mértékével. (Képletben: Ideg táblázatos értéke X becsült érzés vagy mozgáskieséssel= ideg károsodási érték) 2. ) A érintett perifériás idegenként elvégzett számítás után a kombinál érték táblázattal kapjuk meg a végső értéket.

Utolsó kérdéscsoport. Mi a tennivaló, ha a felső végtag többszörös károsodása áll fenn? Amennyiben a felső végtag többszörös károsodása áll fenn, úgymint amputáció, motoros funkciókiesés és vaszkuláris elváltozás, akkor az elváltozások értékeit a kombinált érték táblázat szerint értékeljük. Így kapjuk meg a felső végtag teljes károsodását. Ezt az értéket a felsővégtag –ÖEK táblázattal fordítjuk át ÖEK értékre. Ha olyan felső végtagi károsodás is fennáll, amelynek önálló értékelő táblázata van, akkor a táblázat szerint értékelünk, majd a többi károsodással együtt a kombinált értéktáblázat szerint és végül a kapott értéket a felsővégtag – ÖEK táblázattal fordítjuk át ÖEK értékre.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!