A szemlyisg biolgiai alapjai Eysenck kritriumai egy szemlyisgpszicholgiai

A személyiség biológiai alapjai

Eysenck kritériumai egy személyiségpszichológiai paradigmával szemben Taxonómiai kritériumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Széles területet ölel fel, elméleti alapokon áll Az elmélet alapján tesztelhető dedukciókat tesz lehetővé Az elmélet vonások leírásával és azok interakciójával foglalkozik Az elmélet hierarchikus formában fogalmazható meg A pszichometrikus tesztek eredményei reprodukálhatók Az első és másodrendű faktorok egyértelműen elkülöníthetők Az eredmények metaanalízise konvergenciát mutat A legkülönbözőbb skálákkal végzett vizsgálatok eredményei konvergálnak

Oki kritériumok 1. 2. 3. 4. 5. 6. A modell genetikai architektúrája jól értelmezhető A modell biológiai alapja elméletileg megalapozott és tesztelhető A modell különböző kultúrákra univerzálisan érvényes Időben konzisztens Szociálisan jelentős következtetéseket határoz meg Biztosítja a „normál” tudomány szerepét

Eysenk: a négy temperamentum

A dimenziók biológiai alapúak

Extra-introverzió

Eysenck elképzelése az extrointroverzióról Az „Eysenck démon” A kérgi arousal szerepe

A felszálló retikuláris aktiváló rendszer

Kísérleti bizonyítékok Figurális utóhatás, Önkéntelen szünetek Ingerkeresés Vigilancia-feladat Nyugtatók hatása Kondícionálás

Hedonikus tónus

Serkentők hatása

Nyugtatók hatása

Problémák a kérgi arousal mérésében (és egyéb biológiai elméletek tesztelésében Nincs egyértelmű mérőeszköz Különböző ingerekre vagyunk érzékenyek Az inger és a válasz között nem lineáris a kapcsolat Kérdés hogy pontosan mit mérjünk a válaszból Az alapszintet nem tudjuk kontrollálni A neurológiai és hormonális rendszerek komplex módon hatnak egymásra ↓ A természettudományos „erős” elméletekkel szemben a pszichológiai elméletek „gyengék”.

Az extra- intoverzióval kapcsolatos főbb eredmények Elektroenkefalográfia Kiváltott potenciál - augmentáció – redukció Határon túli gátlás Bőrelektromos válaszok Tanulással kapcsolatos eredmények

Különböző országok összehasonlítása az E-I és N dimenzióban

Egy másik megközelítés: Szorongásosság, impulzivitás

Jeffrey Gray modellje Kiindulás: Eysenck extra-introverzió dimenziója A megközelítésnek és a visszahúzódásnak eltérő motivációs bázisa van!

Három fő emocionális rendszer Megközelítő rendszer - megerősítő ingerei: jutalom vagy a büntetéselmaradás jelzései - viselkedések: megközelítő tanulás, aktív elkerülés, tanult menekülés, zsákmányoló agresszió Stop rendszer - megerősítő ingerei: a büntetés vagy a jutalomelmaradás jelzései - viselkedések: passzív elkerülés, kioltás Üss vagy fuss rendszer - megerősítő ingerek: feltétlen büntetés vagy jutalomelmaradás - viselkedések: feltétlen menekülés, defenzív agresszió

A három rendszer idegi struktúrái A BAS rendszer

A három rendszer idegi struktúrái A BIS rendszer

A három rendszer idegi struktúrái A fight-flight rendszer

A három emocionális rendszer viszonya

Az eysencki felfogás módosítása

A szociális viselkedés magyarázata a kétféle rendszerben

Eysenck kritikája Gray elsősorban állatkísérletekre alapoz A szorongás N-nel sokkal jobban korrelál, mint I-vel Az impulzivitás leginkább P-vel korrelál A Gray modell nem foglalkozik E szociális összetevőivel

További megfontolások A pozitív és negatív affektivitás összefüggései: Davidson: féltekei különbségek Watson, Tellegen: N és E korrelációi

Neuroticizmus, pszichoticizmus

A neuroticitással kapcsolatos eredmények Eysenck: zsigeri agy A kétféle izgalmi rendszer összefüggése Myrtek és mtsai (1979, 80) – 10 pszichofizikai mutató közül nem találtak alapvető faktort Maushammer és mtsai (1981): N pozitívan korrelál a kiváltott potenciál latenciájával Harvey, Hirschmann (1980): szívritmussal való kapcsolat Navateur, Baque (1987): bőrvezetés és szorongás Lolas (1987): kapcsolat a jobbtekei aktivációval