AZ EZERARC Grdonyi Gza Tanri Konferencia Rimaszombat Eger

AZ EZERARCÚ Gárdonyi Géza Tanári Konferencia Rimaszombat, Eger 2013. november 15 – 16.

„Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki. ” (Juhász Gyula) „a magyar D ickens” (Ady Endre) „köv ek a nőtt latt fű” ” r e ” e t e b m „a ma az egri re m „ e n gyar a l t a t Tolsz a h t toj” „a lá

Eredeti neve: ZIEGLER GÉZA 1863. augusztus 3. – 1922. október 30.

Édesapja: Ziegler Sándor Mihály (1823– 1879) - gépészlegény, később Bécsben gépészmérnök - Találmányai: ekevas, - színes acélzománcozási eljárás - 1848/49: „Kossuth fegyvergyárosa” – fegyvergyárat alapít (Pest, Nagyvárad, Arad) - a szabadságharc leverését követően: menekül, elfogták, haditörvényszék elé került, jóakarói: segítenek - 1850 -ben tér haza Bécsből Magyarországra - 1860 -ban, Szőlősgyörkön gőzmalmot épít, itt ismeri meg feleségét

Édesanyja: Nagy Terézia (1840 – 1926) • szőlősgyöröki római katolikus, parasztsorba süllyedt "Te minden erőnél erősebb erő: anyai szeretet! Te emberi testbe öltözött napfény! Te Isten szívéből leszállott szent láng, haláltól nem félő, erős gyöngeség!" • 1860. december 8 -án vette feleségül Ziegler Sándor Mátyás • Frigyükből: 7 gyermek született –

1863. augusztus 3 � 1861. június 1 -jétől Ziegler a Veszprém megye akarattyapusztai Fiáth-uradalom kovácsa lett, � 1862. február 21 -én a Fejér vármegyei GÁRDONYBA költözött az akkor már egygyermekes házaspár � Géza fiuk születésekor a család az agárdpusztai Nádasdyuradalomban élt: - a családfő uradalmi gépész - egy nádfedelű, hosszú gerincű cselédházban látta meg a napvilágot 1863. augusztus 3 -án - az agárdpusztai Szent Anna-kápolnában római katolikus vallásra keresztelték. Gárdonyi Géza Emlékház, az író szülőháza

AZ „ AZ ÚSZÓ SZIGET” ÚSZÓ SZIGET „Szegény anyám, mintha csak egy úszó szigetre épített volna házat. Apám nyugtalan természetű ember volt: nem ismert magánál nagyobb urat; ha valaki felső hangon beszélt vele, ugyanígy felelt. Vagy ő mondott fel, vagy neki mondtak fel. Anyám sose tudhatta, hogy melyik reggel az, amelyiknek nem ott lesz az estéje, ahol éppen voltak. ”

1881 Karád segédtanító 1882 Devecser segédtanító 1884 Sárvár segédtanító 1884 Dabrony kántortanító 1868 Pest 1870 Buda 1871 Sály 1873 Hejőcsaba 1874 Jajhalom 1874 -1875 Sárospatak 1875 Tiszaluc 1876 Pest 1876 -78 Pest, Kálvin tér 1877 – Debrő, Nagy – út puszta 1877 Kál 1879 Szőlősgyörök 1878 – 81 Eger 1893 augusztus 3, Agárd 1864 Kiliti 1866 Pátka 1868 Székesfehérvár - fészekrakás Egerben: 33 évesen, (1897) - előtte 21 helyen lakott, - 7 helyen tanult 1887 Győr, Hazánk, Tanítóbarát, Néptanítók Lapja 1888 -1893 Szeged, Szegedi Híradó, Szegedi Napló 1891 Arad, Arad és vidéke 1891 Pest, Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Budapest, Mátyás Diák Keller Péter alapján

� 1878 – Egri Érseki Római Katolikus Fitanítóképző Inézet (LÍCEUM) magányos, sokat nélkülözött, érseki ösztöndíjjal tanult, mostoha körülmények között él � 1879 – meghal apja � Egri önképzőkör – termékeny, a diákélclapban jelennek meg írásai „Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!” „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni. ” (Répássy János professzor) Gárdonyi 1880 körül, egri tanítóképzősként

„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is. ” (G. G. ) � 1881 - KARÁD – próbatanítását teljesítette, vizsgái teljesítése után népiskolai tanítói oklevelet szerzett � 1882 – DEVECSER – segédtanító � 1884 – SÁRVÁR – osztálytanító � 1885 – DABRONY – kántortanító (szolgálati lakás, jobb életkörülmények) dabronyi CSÁNYI MÁRIA – felesége

�GYŐR – itt telepednek le az ifjú házasok GYŐR - zsurnaliszta �SZEGED - szegedi humor, szegedi párbajok SZEGED - PÓSA LAJOS MIKSZÁTH KÁLMÁN � 1891 – ARAD - ARAD ÉS VIDÉKE 1891 – ARAD � 1891 – BUDAPEST � 1892– feleségétől különvált, aki gyermekeikkel elköltözik � 1893 – szeretett Árpád öccse meghal

Fészekrakás � 1897. február 10. – EGERBEN telepedett le �tornácos parasztházat vásárolt, idős édesanyjával, és két fiával költözött ide Az „egri remete” Az egri házba ellátogató írótársak rendre számot adtak arról, hogy Gárdonyi dolgozószobája ablaktalan, az író befalaztatta a ház ablaknyílásait; alkalmasint csupán zárva tartotta ablaktábláit a fejfájós író. Az egri Gárdonyi-ház

1922. október 30.

�ÍRÓ Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai, Ida regénye �KÖLTŐ �DRÁMAÍRÓ �ÚJSÁGÍRÓ

�NÉPTANÍTÓ „A néptanító szívét vasból alkotta az Isten, hogy elbírja azt a sok kegyetlen lábat, amivel a sorsa meggázolja. ” - ábécéskönyvet kezd írni �HUMORISTA - élclapokba ír - sajátos figurája: Göre Gábor �MŰFORDÍTÓ – megtanul franciául, angolul, németül Fordít: Shakespeare-t, Dantét �MESEÍRÓ – Az Én újságom hasábjain jelennek meg: Nagyapó meséi Mindentudó Gergely bácsi - mesék

Gárdonyi Géza humora… Avagy hogyan született Göre Gábor? És minekutána sokan kérdözték, hogy ki fia lánya vónék? és eggy úgy is kérdözött hogy ki az a tsuda okos embör? hát én ugyan errül szólani nem szándékoltam, de mondok ha mán kérik vagyok én ojan embör, hogy mögér az én jellösségöm is egypár mártás téntát, mivelhogy ijen biró mint én nem mindön bokorban teröm, ezt lyózanul is elmondhatom. Hát éngöm a lyóságos Szentisten Lepéndön teremtött ű szent kögyelmiből, a miért aszondom, hogy hálistennek, noha bal tsillagzat is ragyogott az böltsőm fölött, de azér néköm még asse árt. Mer észszel okossággal mindön bajbul ki gázol az magyar, mint ebben a könyvemben is kipéldázódik. A zén életöm pedig nem közönségösen kezdődött, hanem hogy édös anyám Nagy Kőrösön lyárt, ott születtem. Mer a zöregapám temetésire mönt oda édös anyám, noha apám nem akarta elereszteni, és a zasszonyok se lyavallották, de mégis elmönt, mert röttentő nagy szeretettel szerette a zédösapját. Most mán a kotsi rázást okolom magam is, hogy az rázott elő, de azis möglöhet, hogy az jó Isten velem akarta mögvigasztalni az tsalárdot, mer mihánt a temetés mögtörtént, mingyán én következtem.

� 1894 -től Feszty Árpád-féle körképvállalat titkára népszerűsítette a körképet különféle írásokkal, bejáratos a Jókai. Feszty szalonba � 1895 -ben saját körképvállalatot alapít Dante Alighieri: Isteni színjatéka iheleti meg a körkép megtervezésében „Menjen kérem a Pokolba!” „Azt hallottam, Budapesten megnyílott már a Pokol, vigyázzon kend, komámasszony, nemsokára meglakol!” kudarcba fullad a vállalkozás további terve: Petőfi-körkép

�FESTŐ grafikák, tájképek, zsánerképek, portrék �ILLUSZTRÁTOR �LÁTVÁNYTERVEZŐ �FÉNYKÉPÉSZ

�TERMÉSZETBARÁT �Hermann Ottó, a jeles breznóbányai születésű természettudós is méltatja munkásságát �növényeket gyűjt �mikroszkóppal vizsgálja �Bikapók – hatszemű pókfaj felfedezése

�SAKKJÁTÉKOS Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887 -ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot. �VÍVÓ párbajozott Szegeden, két esetben párbajvétségért börtönben ült „Fiatalon sportos, de mindig dohányos. ”

�„TITKOSNAPLÓ“ - a folyóírás gyorsaságával használta a titkosírást - Tibeti írása: TIBETŰI kulcsát magával vitte a sírba - Vaskos kötet, melyet Gárdonyi titkosírással írt Tibetan grammar értelmét nem ismerték, titkosnaplónak vélték. - Csak távolról hasonlított a régi magyar rovásíráshoz; egyesek asszír, ind, héber, egyiptomi elemek követhetetlenfurcsa keveredését látták benne. ”-

�ZENÉSZ – hegedű, orgona, cimbalom, pianínó ZENÉSZ - Liszt Ferenc meghívta a Londoni Világkiállításra orgonálni - hegedűjátéka virtuóz �DALKÖLTŐ, DALSZÖVEG-ÍRÓ Karácsonyi ének Fel nagy örömre DANKÓ PISTA, a jó barát dalszövegeit is DANKÓ PISTA csiszolgatta

19 évesen írja a Fel nagy örömre karácsonyi ének szövegét és zenéjét Fel nagy örömre! ma született, Nem ragyogó fény közt Aki után a föld epedett. nyugoszik, Mária karján égi a fény, Bársonyos ágya nincs neki itt. Isteni Kisded Szűznek ölén. Csak ez a szalma, koldusi hely, Egyszerű pásztor, jöjj közelebb, Rá meleget a marha lehel. Nézd a te édes Istenedet. Egyszerű pásztor, térdeden állj! Mert ez az égi s földi király.

„Írói főgondom: keresem az emberben az angyalt. ” „Mindenki élete erre a kérdésre felel meg: mit akar? A legtöbb ember kapni akar. Az igazi író azonban alkotni akar, vagyis adni. Minden egyéb mellékes neki. ”

Forrásjegyzék: Forrásjegyzék �www. gardonyigeza. hu (Keller Péter, Gárdonyi dédunokájának oldala) �http: //hu. wikipedia. org/wiki/G%C 3%A 1 rdonyi_G%C 3 %A 9 za �http: //mek. oszk. hu/05300/05344. htm#1 – Göre Gábor bíró úr könyve �http: //mek. oszk. hu/07000/07048. htm - A titkosnapló �http: //www. irodalmikepek. hu/public/? fs=1762

Köszönjük a figyelmet! Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Feled