Energiatalakts gazdasgi rtkelse Bels s kls energiakltsgek Beruhzsgazdasgossg

Energiaátalakítás gazdasági értékelése Belső és külső energiaköltségek Beruházásgazdaságosság

Jelölések, elnevezések I: investment, beruházás; p: price, ár; C: cost, költség; i: interest, kamat; P: profit, nyereség; B: benefit, haszon; Y: income, bevétel (jövedelem); PV: present value, jelenérték; rövidítésekben M: marginal, határ-, növekmény. S: social, társadalmi; P: personal, egyéni

Kamat, infláció … n kamat: n infláció: n reálkamat, nominális kamat:

Értékelési szempontok Szempontok Cél Globális Országos Vállalati Világ energiaellátásával kapcsolatos vizsgálatok. Készletek, fogyasztási prognózisok, politikai kockázatok kezelése, globális környezeti hatások, hosszútávú fenntarthatóság. Az ország energiaellátásával kapcsolatos vizsgálatok. Hazai készletek, import lehetőségek, fogyasztási prognózisok, környezeti hatások. (lehet: nemzetgazdasági, ágazati, alágazati) Valamely energetikai vállalat működésének megtervezése, irányítása. Figyelembe veszi a gazdasági szabályozók által közvetített országos gazdasági és környezeti célokat, kötelezettségeket energiafelhasználás, energiahordozó struktúra befolyásolása, politikai konfliktusok kezelése, kockázatok csökkentése energiafelhasználás, energia-hordozó struktúra, árpolitika, globális és hazai környezeti céloknak megfelelő (energia)politika kialakítása, import kockázatok csökkentése, ellátásbiztonság. nyereséges gazdálkodás

Értékelési módszerek n Egységköltség/önköltség alapú egység termék előállításának költségét határozza meg egy adott időpillanatra n Pénzforgalmi szemléletű időbeli folyamatában vizsgálja a gazdálkodást; középpontban a megtérülés

Költségnemek Összes költség „belső” költség az energiaátalakítási technológia és a szállítás, valamint elosztás költségei „külső” költség a Pigou-féle koncepció szerinti, a környezeti elemek károsodását kifejező költség Jelenlegi gyakorlat: összes költség = belső költség.

Életciklus

Költségek felosztása Üzemeltetési költség Változó költség Állandó költség Energiafejlesztés Változó tüzelőanyag költség Változó Ü&K költség Állandó tüzelőanyag Állandó Ü&K költség Adók és Biztosítások költsége Beruházási költség Állandó beruházási költség Amortizáció Beruházás megtérülése Egyéb állandó költség (fixed cost): értéke nem függ kihasználtságtól változó költség (variable cost): értéke függ a kihasználtságtól

Költség, bevétel, nyereség C, Y P Cv C Y Ca Efp E

Állandó költségek Domináns: beruházás tőketerhe nominális beruházási költség interkaláris tényező amortizációs tőketeher (leírás) kamatos leírási tényező: reál beruházási költség

Állandó költségek Karbantartás (döntően állandó) Egyéb, döntően állandó költség (bérek stb. ) Összes állandó költség: fajlagos beruházási költség:

Állandó költségek a, fajlagos beruházási költség Fajlagos beruházási költség (a) PBT Tiltott terület amin η, hatásfok

Változó költségek Domináns: tüzelőanyag (üzemanyag) költség hőár: értékesített energia: éves átlagos hatásfok: felhasznált tüzelőhő: Q

Változó költségek Rontótényezők η környezeti tényezők hatása (δ 2) η opt névleges terheléstől való eltérés hatása (δ 1) Pmin Pnévl Pmax P

Változó költségek Rontótényezők: indítás/leállítás veszteségei (δ 3). Qü, 0 P P 0 1 lés Fe Fe lte lfű Qind teljesen hidegállapot rhe tés Q ind τ0 τ τ állás

Változó költségek Segédanyagok (hűtővíz, mészkő stb. ) fajlagos segédanyag költség: Teljes változó költség

Energiafejlesztési költségek Éves költségek: C=Ca+Cv

Externális költségek határköltség és határhaszon Az externália értelmezése az energetikában: szennyezőanyag kibocsátással kapcsolatos MSB hatások. Z MCA C’ C ΔE EC B A’ MPB A M 0 EB EA Emax szennyezőanyag kibocsátás

Externális költségek: célkitűzések n Technológiák összehasonlítása, a verseny előmozdítása n Valamennyi költség feltárása n A „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése n A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás segítése n A környezet védelmének előmozdítása

Értékelési módszerek 1. Módszerek Forrás oldali Környezetközpontú Károsodás elvű „fentről-lefelé” Egyszerűsített Életciklus alapú „lentről-felfelé” fent: környezeti elemek (amik károsodnak) lent: szennyezőforrások (amik károsodást okoznak)

Értékelési módszerek 2. Kárelvű megközelítések

Értékelési módszerek 3. Életciklus alapú megközelítések

Eszközök és módszerek Forrás modell a kibocsátás leírására Terjedési modell

Eszközök és módszerek Dózis-hatás (kár) modell a környezeti károk leírására Kár-költség modell a környezeti károk pénzértékben való kifejezésére

A dózis-hatás függvény

Az energia költségei n A villamos energia összes költsége

Optimális környezetterhelés

Árképzési módszerek Általában költség ≠ ár. Árképzési módszerek n költségfüggetlen, támogatott árak (szocialista ipar- és szociális politika) n költségfedezeti módszer; n határköltség számításon alapuló módszer; n (tiszta) piaci árképzés (energiatőzsde).

Költségfedezeti ár Az értékesítési ár fedezetet ad a n beruházási és n termelési költségekre valamint nyereséget is biztosít. Előnye: tényadatokra (költség) épít. Nyereségalap: lekötött eszközök értéke.

Költségfedezeti ár Jóváhagyó: hatóság (MEH, GKM). Hátrányok, nehézségek: n csak az indokolt beruházást ismerik el; n az üzemköltséget nem ellenőrzik (nem ösztönöz hatékonyságra); n profitráta megállapítása problémás. Ez a legelterjedtebb módszer.

Határköltség alapú árképzés Határköltség: MC=ΔC/ΔE (hosszú távú). Előnye: fedezetet nyújt a jövőbeni beruházásokra (növekvő); hatékonyság javításra ösztönöz (csökkenő); elsőbbséget élvez a közösségi érdek. Fő alkalmazó: Ed. F.

Piaci árképzés n Feltétel: liberalizált energiarendszer. n Alkalmazhatóság: (kizárólag) nagykereskedelem. n Eszköz: áramtőzsde. n Korlátok: egyes energiafajták nem tárolhatók és nem helyettesíthetők. n Az ellátás sok esetben (természetes) monopólium.

Pénzforgalmi értékelés Megválaszolandó kérdések: n Megtérül-e a beruházás? n Mikor? n Mekkora hozamra számíthatunk? Érdekütközés Beruházó/Üzemeltető • maximális haszon • gyors megtérülés Fogyasztó/Állam • legkisebb költség • ellátásbiztonság

Pénzforgalmi értékelés Megvalósítási feltétel: NPa: adózott nyereség (net profit per annum); n: gazdasági vizsgálat időhorizontja.

Nettó jelenérték NPV: net peresent value, nettó jelenérték n figyelembe veszi a pénz időértékét n üzemidő alatti beruházásokat is kezel Minimális elfogadási feltétel: NPV>0. Rangsorolás: minél nagyobb az NPV, annál jobb.

Nettó jelenérték összegzett pénzáramlási diagram

Belső megtérülési ráta IRR: internal rate of return az a kalkulatív kamatláb, amely mellett n év alatt a beruházás éppen megtérül. Minimális elfogadás: i=IRR. Rangsorolás: a magasabb IRR a jobb. A vegyes (banki + önerős) finanszírozást nem képes jól lekezelni.

Megtérülési idő Pp: payback period, megtérülési idő. Hány év alatt térül meg? Minél kevesebb, annál jobb.

Jövedelmezőségi index PI: profitability index Minél nagyobb, annál jobb.

Energetikai mutatószámok Energiaigényesség (energy intensity): E: energia, J; V termelési érték, P. E. Egységnyi termék előállításához szükséges energia. Nemzetgazdasági szinten: Nemzetgazdasági szinten, ágazatonként összesítve: Ágazati súlyfaktor (gazdasági arány):

Energiaigényesség közvetlen energiaigényesség: a termék előállításának energiaigénye; közvetett: alapanyagok energiaigénye; halmozott: teljes termelési folyamatra számítva (közvetlen+közvetett) AA EA AB 1, 5 EB AC alapanyagok anyag energia EC 2, 0 AD ED közvetlen 1, 5 EA 2 EB közvetett 0, 3 közbenső féltermék 0, 4 ED halmozott végtermék AT ET 0, 3 EC

Energetikai mutatószámok Energetikai hatékonység (energy efficiency): Egységnyi energia felhasználásával előállítató termék. Egy főre eső GDP (GDP per capita): Egy főre eső energia (energy per capita): Az energiafelhasználás és a jövedelem közötti kapcsolat lne=a+blng ln. E=c+dln. GDP

Energetikai rugalmasság energy elasticity a jövedelem relatív változása mekkora relatív energiaigény-változást eredményez negatív: javul a hatékonyság (csökken az energiaigényesség) pozitív: romlik a hatékonyság (nő az energiaigényesség)