Differencilt termszettudomnyi s mszaki felsoktats 2011 03 19

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 A felsőoktatás egy lehetséges új rendszere a mérnökképzésben Roósz András Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 ~ 50 év a felsőoktatásban

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 A Bolognai rendszer hibái (i) nem oldotta meg a szakok közötti átjárást (ii) a BSc képzésbe az egyetemek belezsúfolták a szakirányú képzést, annak érdekében, hogy a végzés után a hallgatók el tudjanak helyezkedni, ha nem tanulnak tovább (iii) az egyetemeket olyan gyakorlati képzésre kényszerítették rá, amire nem voltak felkészülve (iv) a főiskolák egyetemmé kívánnak válni, amire pedig ők nincsenek felkészülve (tudományosan minősített oktatók, Ph. D képzés stb)

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 (v) a hallgatók a középiskolákban nagyon különböző, gyakran elégtelen természettudományos alapképzést kapnak amire nem lehet még a BSc képzést sem építeni (vi) ennek kiküszöbölésére létrejött az emeltszintű érettségi, amelyre viszont a középiskolák nem készítik fel a hallgatókat (az egyetemek nem is követelik) (vii) a nyelvvizsga hiányában a hallgatók egy igen jelentős része még BSc diplomát sem kap (ez nem a bolognai rendszer hibája) (viii) a felsőfokú szakképzés nem illeszkedik szervesen a rendszerbe

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 Javasolt struktúra Felvétel középiskolai eredmény alapján (nincs emeltszintű érettségi) Első év: felzárkóztatás, homogenizálás, természettudományos alapok a műszaki felsőoktatásban egységes tanterv alapján, nyelvi képzés Egységes írásbeli vizsga természettudományos tárgyakból A képzés vége (30% alatt) A képzés folytatása (30% felett)

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 A képzés folytatása Szak és képzési hely választás Felsőfokú szakképzés, 3 félév BSc képzés, 6 félév (30 és 50% között) (50% felett) Szak és képzési hely választás MSc képzés, 4 félév Szak és képzési hely választás Ph. D képzés, 6 félév

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 Felvételi: A középiskolai eredmények alapján, mindenki felvételt nyer, aki minimum 140 pontot elér (nincsenek u. n. plusz pontok). A szokásoshoz képest alacsonyabb ponthatárt az magyarázza, hogy bekerülnének az egyébként felsőfokú szakképzésre jelentkezők is. 1 és 2. félév: teljesen azonos tanterv szerint minden műszaki képzést folytató intézetben. Célja a különböző színvonalú középiskolából jött hallgatók tudás szintjének homogenizálása, természettudományos alapképzés és a nyelvi követelmény teljesítése, az év végén a különböző fokozatokban továbbtanulók kiválasztása. Ennek érdekében az alábbi tárgyakat hallgatják: matematika, fizika, kémia, rajz (ábrázoló geometria), nyelv.

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 A 2. félév végén országosan egyszerre egyforma írásbeli vizsgát tesznek hasonlóan az érettségihez vagy a régi felvételikhez. Így valójában nem két, hanem négy felsőfokú érettséginek megfelelő vizsgával kerülnek a mérnökképzésbe. A képzést a felsőoktatási intézmények biztosítják mindenki számára, nem a szülők anyagi helyzetétől fog függeni, hogy ki tudja a vizsgákat letenni. (Az emeltszintű érettségi letételéhez szükséges ismereteket igen gyakran csak különórákon lehet megszerezni, ami sok pénzbe kerül). Az eredmények alapján egy bizonyos szint felett lehet továbbmenni BSc képzésre, alatta felsőfokú szakképzésre, illetve egy szint alatt a képzés befejezése.

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 A rendszer hátránya: egy félévvel hosszabb a képzés mint jelenleg, bár a valóságban a hallgatók jó része ma is kihasználja a törvény által biztosított 12 félévet.

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 Előnyei: (i) Az első két félévet a hallgató az országban bárhol, így lakóhelyéhez a legközelebb is teljesítheti, hátrány ezzel nem éri, a tanulás viszont olcsóbb lesz (ii) Az emeltszintű érettségi elmarad, ugyanakkor az emeltszintű érettségi célja teljesül, csak magasabb szinten (iii) A különböző középiskolák közötti színvonal különbség eltűnik (iv) Aki nem való felsőfokú oktatásra az időben kikerül a rendszerből

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 (v) akkor választ a hallgató szakot, amikor már kiderült mire alkalmas (vi) akinek nincs nyelvvizsgája azt pótolhatja (iv) A három szint egymásra épülése hibátlanul megvalósítható, csak az kerül eggyel magasabb szintre aki oda való, de az valóban oda kerülhet (v) nem lesz kereszt félév az MSc képzésben, ami az oktatókra rendkívül nagy terhet ró (most mind tavasszal mind ősszel indul képzés), az oktatás átláthatóbbá válik

Differenciált természettudományi és műszaki felsőoktatás, 2011 03 19 Köszönöm, hogy meghallgattak!