Az ptszet kezdetei npi ptszet c trgy flves

Az „Építészet kezdetei, népi építészet” c. tárgy féléves feladatai Épületmakett és műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei Összeállította: Fekete J. Csaba okl. építészmérnök 2002. 09. 18.

Feladatkiírás: A népi építészeti féléves feladat célja, hogy • a tárgyban szerzett elméleti ismeretek rendszerezett formában, • egy-egy táji jellegzetességet mutató népi emlék összefüggéseiben kerüljenek bemutatásra; • a bemutatás műszaki rajzban és méretarányos makettban történik

1. ) Épületmakett munkarész elkészítéséhez szükséges általános ismeretek: Tartalmi követelmények: • az egyes tankörökben meghatározott tájegységre jellemző forma-, szerkezet és anyaghasználat bemutatása, • M 1: 50 -es léptékben, • és ennek megfelelő kidolgozottságban Formai követelmények: • az épületforma-, szerkezet- és anyag hű előadásmódja, • ezek absztrakt (nem naturális) megfeleltetése, • természetes vagy természetes alapú anyagok felhasználása

Épületfajták és makettek • lakóépület • „középület” (templom) • gazdasági épület

Épülettípusok és makettek • archaikus (XVIII. századi házformák) • módos (XIX. századi házformák)

Makettek kialakítása • tömegmakettek • „robbantott” (szerkezeteket és belső tereket bemutató) makettek

Egy kiállítás képei… …az Egyetem Aulájában

Székelyföld > < Kalotaszeg Felső-Tiszavidék >

Alföld > < Felföld Kisalföld >

Őrség > < Balatonfelvidék Baranya >

2. ) A műszaki rajzok elkészítéséhez szükséges általános ismeretek Tartalmi követelmények: • • • az épület (makettel azonos méretű) M 1: 50 -es léptékű, műszaki igényű, ortogonális- (alaprajz, keresztmetszet és két homlokzat) és látványrajz (2 nézetből felvett perspektíva), feliratokkal (tájegységi megnevezés; név, tk. dátum) ellátva Formai követelmények: • A/3 (vagy nagyobb) méretű rajzlapon, • a műszaki ábrázolás követelményeivel összhangban (rendezett vetületek), • ceruzával szerkesztve (esetleg tónusozva, kifestve), • a főbb méretek (fesztáv, nyílásköz stb. ) jelölésével

3. ) Népi épületek és épületszerkezetek rajzi ábrázolásának alapjai 3. 1. ) Az ortogonális (merőleges) ábrázolás tulajdonságai és szabályai • a térbeli alakzatot (ház) a (kép)síkra merőlegesen vetítjük, • a vetületeket egymáshoz kapcsoljuk (rendezzük) és azonos léptékben készítjük, • a rendezett vetületekből a méretek közvetlenül leolvashatók (mérethűség)

3. 2. ) A vetületi ábrázolások fajtái: alaprajz, metszet, homlokzat, látványrajz • • • ALAPRAJZ: az épület padlószintje fölött ~1 m magasságban (de valamennyi nyílást átmetsző) vízszintes metsző síkra képzett merőleges vetület. METSZET: jellemzően az épület nyílásait átszelő, függőleges metsző síkra képzett merőleges vetület. (KERESZTMETSZET, HOSSZMETSZET). HOMLOKZAT: az épület kontúrján kívül eső, azzal oldalanként párhuzamos függőleges síkra képzett ortogonális vetület. RÉSZLETRAJZ: az épület jellemző szerkezeti részletét (ablak, ajtó stb. ) bemutató merőleges vetületi ábrázolással készített rajz. LÁTVÁNYRAJZ: az épület centrális ábrázolási módszerrel képzett képies képe.

3. 3. ) A vetületi ábrázolások (rajzok) általános szemlélési szabályai A merőleges vetületi ábrázolás során úgy képzeljük, hogy előttünk áll a tárgy, melyet vetítünk, mögötte a (kép)sík, melyre vetítünk. Így a tárgy (kép)síktól távolabbi – tehát felénk eső – oldallapja jelenik meg a vetületen: • egyenes állású metszet • fordított állású metszet Az általános szemlélési szabály a rajzokat kiegészítő méretszámok (kóták) és segédvonalaik elhelyezésére (állására) is vonatkozik.

3. 4. ) Rajzi vonalak jellegzetességei A műszaki ábrázolásban önálló elnevezéssel illetett rendezett vetületeken (alaprajz, metszet, homlokzat) megjelenő vonalak vastagságukkal érzékeltetik a rajz típusát. vonaltípusok: metszetvonalvastagság: ceruzajellemzők: alkalmazások: vastag 0. 7 (0. 5) B (HB) metszetrajzok vonalai (elmetszett szerkezetek kontúrvonalai) 0. 3 (0. 2) B (HB) el nem metszett szerkezetek ún. látott (nézett) részleteinek rajzi vonalai a metsző sík fölött/mögött elhelyezkedő ún. nem látott (takart) részletek rajzi vonalai vékony nézetvonal szaggatott kótavonal vékony 0. 3 (0. 2) B (HB) egy adott mérettávolságot kijelölő szakasz szerkesztővonal alig látszó 0. 1 (0. 2) F (HB) rajzi segédvonal

3. 5. ) Anyagjelölés szabályai a népi épületek ábrázolásában A műszaki ábrázolás általános követelményei szerint az elmetszett szerkezeteket nemcsak vonalvastagsággal, hanem anyagjelöléssel (grafikai szimbólummal) is meg kell mutatni; de a népi épületek rajzi ábrázolásánál nagyon kevés anyagot jelölünk, minimális anyagjelölést használunk. Mert: • az ábrázolandó épületekre egyszerű, természetes, homogén anyaghasználat (föld, kő, fa stb. ) jellemző • a beépített anyagok (pl. a falszerkezetben) különböző felületképzéssel takartak (tapasztás, festés stb. )

3. 6. ) Méretarány, lépték (grafikus lépték) fogalma és szerkesztése A műszaki rajzokon ábrázolt épületek, térbeli szerkezetek vetülete valóságos (természetbeni) méretükben nem készülhetnek el. A mérethelyes ábrázoláskor hasonlósági kicsinyítést alkalmazunk: H ––– = a h térbeli objektum valós hosszúsága ––––––––––––––– = módosítás ábrázolt rajzi hossz A módosítás (arányszám) reciprok értéke: M „méretarány” (módosítási arány): M = 1: a (általában M 1: a jelöléssel) Ha a vetületi rajzról egymás után több hosszúságot kell lemérnünk, vagy a valóságból számos mérési adatot kell a rajzra rávinnünk, akkor – a számítások megtakarítása érdekében – a méretaránynak megfelelő léptéket (mérce) alkalmazunk. Az építészeti rajzokon alkalmazott vonalas léptéket „grafikus lépték”-nek nevezzük: pl. M 1: 8000 méretarányhoz tartozó grafikus lépték

4. ) A népi építészet rajzfeladatainak megoldása és feldolgozása 4. 1. ) A feladatkiírás és a kiadott rajzok jellegzetességei A féléves feladat önálló feldolgozásának segítésére a hallgatók tájékoztató rajzokat kapnak kézhez, amelyek • „életszagúak” (szélsőségesen változó minőségű xerox másolatok), • esetenként ismeretlen léptékűek, • a feladat céljától eltérő átalakításokat (jellemzően pl. cserélt tüzelőberendezéseket és nyílászárókat) mutatnak, • a megadott méretadataik hozzávetőleges pontosságúak, ellentmondásosak

4. 2. ) A feladatmegoldás lépései és a szükséges tárgyi tudnivalók I. , ELRENDEZÉSI VÁZLATRAJZ készítése Jellemzői: • szabadkézi (vázlat), • néhány szerkesztő vonallal ábrázolja az épület tájegységi jellemzőit (pl. alaprajzi elrendezés, tüzelőberendezés, füstelvezetés módja, fedélszék, homlokzati megoldás), • arányhelyes, megadott méretei csupán tájékoztató jellegűek, • munkaközi (nem végleges papírra felhordott, beadásra szánt) rajz, amelyet tovább kell fejleszteni

Elrendezési vázlatrajz és a szerkezetválasztás (tájegységi jellegzetességek megismerése) a háztípusok megkülönböztetésének lehetőségei 1. Háztípusok kifejezőeszközei: • faluszerkezet • telekosztás (beépítés) • telepítés (lakóház diszpozíciója) • elrendezés (melléképületek) • bejárat, tornác, eresz • homlokzat (felületképzések) • tetőforma (tömeg) • alaprajzi elrendezés (osztat) • konyha-szoba fűtési módja (füstelvezetés és tüzelőberendezés) 2. Háztípusok anyagi eszközei (anyag és építéstechnológia) : • falazat (és benne lévő nyílászáró szerkezetek) • födém • tetőszerkezet • héjazat

II. , LÉPTÉKHELYES VÁZLATRAJZ készítése Jellemzői: • felszerkesztett, • az épület összes lényeges részének vékonyvonalas rajzi ábrázolása fő méreteiben, leméréssel is ellenőrizhető szerkesztési pontossággal, • az épület befoglaló méreteit, falvastagságokat, helyiség és nyílásméreteket (nem nyílástengelyeket) tartalmazza, • munkaközi (nem végleges papírra felhordott, beadásra szánt) rajz, amelyet tovább lehet fejleszteni, részletesebbé és hitelesebbé tenni

III. , VÉGLEGES RAJZ készítése Jellemzői: • szerkesztett, strukturáltan (hármas vonalrend) kidolgozott rajz, • műszaki igényű, dokumentatív jellegű, • az épületre vonatkozó minden lényeges adatot és információt (feliratok) léptékhelyesen tartalmazza, • szerkezeti részleteket visszafogott anyagjelöléssel ábrázol